„Vajda Tamás publicista, blogger szerint a miniszteri és hatósági pozíció nem privilégium, hanem közmegbízatás.”
Szelektív zéró tolerancia és az elvek eróziója: Miért téves és veszélyes a hatóságok elleni 8 pont?
A nyolcpontos követelésrendszer alapvető tévedése, hogy a békés gyülekezéshez való alapjogot engedélyköteles privilégiumként kezeli, a humanitárius szolidaritást pedig a büntetőjogi kategóriákkal (terrorizmus) mossa össze. Az alábbiakban a pontok tételes jogi és alkotmányossági cáfolata olvasható.
1. és 3. pont: A döntési folyamat és a résztvevők név szerinti felelősségre vonása A magyar jogrendben a gyülekezés nem engedélyköteles, hanem bejelentésköteles. A hatóságnak nincs „tiltó ok hiánya” nevű varázsigéje, mert a 2018. évi LV. törvény (Gyülekezési törvény) 14. §-a kimerítően felsorolja a tiltási okokat (pl. a közbiztonság közvetlen veszélyeztetése). Ha ezek nem állnak fenn, a rendőrségnek nincs mérlegelési joga: tudomásul kell vennie a rendezvényt. A közigazgatási döntéseket testületek és hivatalok (BRFK) hozzák az Általános közigazgatási rendtartás (Ákr.) szabályai szerint. Nevesített rendőrtisztek és titkosszolgálati vezetők egyéni számonkérése egy jogszerű közigazgatási aktus miatt nem a transzparenciát, hanem a hatóság politikai megfélemlítését szolgálja.
2. pont: A „zéró tolerancia” számonkérése A „zéró tolerancia” egy politikai szlogen, nem pedig jogszabályi tényállás. A hatóságok az Alaptörvény és a törvények alapján kötelesek eljárni, nem pedig politikai nyilatkozatok alapján. Egy gázai kórházigazgató (Dr. Hussam Abu Safiya) szabadon bocsátásáért tartott tüntetés a nemzetközi humanitárius jog melletti kiállás, amely nem meríti ki a Btk. 331. § (Terrorizmus támogatása) tényállását.
4. pont: A Városháza és a tanácsadók magánéleti részvételének firtatása The Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése (gyülekezési jog) és IX. cikk (1) bekezdése (véleménynyilvánítás szabadsága) minden magyar állampolgárt megillet. Egy önkormányzati tanácsadó vagy tisztviselő hivatali idején kívül, magánemberként szabadon részt vehet békés demonstrációkon. Ennek hivatali „közügyként” való számonkérése a politikai szabadságjogok csorbítását és az egyének listázását jelentené.
5. pont: A rendezvény tartalmának nyelvi alapú vizsgálata Bár a hatóságnak vizsgálnia kell a biztonsági kockázatokat, az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése szigorúan tiltja a nyelv vagy származás szerinti diszkriminációt. A követelés implicit módon azt feltételezi, hogy az arab nyelvű, palesztinokat támogató megnyilvánulások eleve nemzetbiztonsági kockázatot hordoznak. Ez az előzetes cenzúra klasszikus esete, amelyet az Alkotmánybíróság gyakorlata elutasít.
6. pont: Tolmácsok kötelező jelenléte és az azonnali feloszlatás A Gyülekezési törvény 15. §-a rögzíti, hogy a rendőrség mikor oszlathat fel egy gyűlést (pl. ha az bűncselekményt valósít meg). Automatikus intézkedési protokollokat és feloszlatást követelni pusztán azért, mert a felszólalások „jelentős része idegen nyelvű”, aránytalan és jogellenes alapjogi korlátozás. A rendőrség fellépése nem alapozható a hallgatóság vagy a hatóság nyelvi bizonytalanságára.
7. pont: A Btk. alkalmazása és a joghézagok betömése A Btk. 331. §-a és 332. §-a (közösség elleni uszítás) ma is bünteti az erőszakra hívást. Ugyanakkor Izrael Állam kormányának kritikája, a palesztin civil áldozatokkal való szolidaritás, vagy az emberi jogi jogsértések elleni tiltakozás a véleménynyilvánítás szabadságának legbelsőbb, politikailag védett magjához tartozik. Ezt terrorpropagandának bélyegezni a büntetőjog illegitim kiterjesztése.
8. pont: Védőtávolságok és az ellentüntetések áthelyezése The Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) több ítéletében (pl. Oya Ataman v. Turkey) kimondta: a békés gyülekezéshez való jog magában foglalja, hogy a demonstrálók a célközönségük (pl. nagykövetségek, intézmények) látó- és hallótávolságán belül fejezhessék ki véleményüket. A hatóságoknak pozitív kötelezettségük van a békés tüntetők megvédésére. Bármely közösség „biztonságérzetére” hivatkozva egy tüntetést automatikusan elszigetelni az úgynevezett ellenséges hallgatóság vétóját (heckler’s veto) jelentené, ami megengedhetetlen: a rendőrség feladata a rend fenntartása, nem pedig az alapjog gyakorlásának térbeli ellehetetlenítése egy feltételezett külső agresszió miatt.
