A két cikk összehasonlítása és a Hasbara (az izraeli kormányzati narratívát, PR-stratégiát és álláspontot támogató nemzetközi kommunikációs törekvés) jelenlétének elemzése rávilágít arra, miként alakítható át egy jogi és ténybeli nyilatkozat politikai és ideológiai üzenetté a médiában.
A két írás alapjául Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyészének interjúja szolgál, amelyet Mehdi Hasan újságírónak (Zeteo) adott. Ebben Khan kifejtette, hogy hivatala a bizonyítékok és nem a közvélemény nyomása alapján jár el, és az eddigi vizsgálatok alapján – a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával szemben – jelenleg nem láttak elegendő bizonyítékot a „népirtás” (genocídium) vádjának megfogalmazásához, bár a nyomozás még folyamatban van.
1. A Bild és a Neokohn cikkének összehasonlítása
-
A Bild megközelítése: A német lap (amely szerkesztési elveiben hagyományosan elkötelezett Izrael támogatása mellett) egy egyértelmű, határozott címmel indít („Khan főügyész kijelenti: Nincs bizonyíték a gázai népirtásra”). Maga a szöveg azonban viszonylag tényszerűen követi az interjú menetét: bemutatja Khan jogi érvelését (miszerint a bizonyítékoknak szilárdnak kell lenniük, és a nyomozás nem zárult le), ismerteti az interjúztató kritikus kérdéseit, valamint röviden rögzíti Izrael hivatalos álláspontját is.
-
A Neokohn megközelítése: A magyar nyelvű zsidó és Izrael-barát portál nem csupán átveszi a Bild híradását, hanem egy erősen véleményes, értékelő és offenzív keretbe ágyazza azt. A cikk nem pusztán tájékoztat Khan szavairól, hanem azokat Izrael teljes körű erkölcsi és jogi felmentéseként, valamint a kritikusok feletti diadalként interpretálja.
2. A Hasbara-technikák elemzése a Neokohn cikkében
A Hasbara célja a kedvezőtlen narratívák tompítása, a kritikusok hiteltelenítése, valamint az izraeli álláspont erkölcsi és jogi igazának bizonyítása. A Neokohn cikkében ez a propagandamegközelítés több konkrét ponton is tetten érhető:
a) Triumfalista és manipulatív címadás („Spinning”)
-
A cikk címe: „Lehet bocsánatot kérni: az ICC főügyésze nem lát bizonyítékot gázai „népirtásra””
-
Hasbara-mechanizmus: Ez a megfogalmazás egy folyamatban lévő, összetett jogi eljárás részeredményét (a bizonyítékok hiányát a vádirat egy bizonyos pontjához) úgy állítja be, mintha megszületett volna a jogerős felmentő ítélet. A „lehet bocsánatot kérni” felütés agresszíven és morálisan próbálja sarokba szorítani azokat, akik kritizálják az izraeli hadviselést, elfedve azt a tényt, hogy Khan magát a vizsgálatot nem zárta le, és háborús bűnök miatt továbbra is fenntartja az elfogatóparancs iránti igényt.
b) Abszolút kijelentések tényként való tálalása
-
Az alcím: „Gázában semmilyen népirtási szándék nem volt”
-
Hasbara-mechanizmus: Karim Khan az interjúban ilyet nem jelentett ki; ő annyit mondott, hogy hivatala jelenleg nem lát elégséges bizonyítékot a népirtás vádjához. A Neokohn a bizonyítékok pillanatnyi hiányát (vagy a vád elmaradását) átfordítja egy abszolút, kinyilatkoztatott ténnyé („semmilyen szándék nem volt”). Ez a technika a jogi árnyalatokat eltüntetve kész narratívát kínál az olvasónak.
c) A kérdező/kritikus hiteltelenítése (Ad Hominem)
-
A cikk szövege: Mehdi Hasant úgy mutatja be, mint aki „folyamatosan Izrael ellen foglal állást”.
-
Hasbara-mechanizmus: Ahelyett, hogy az újságíró által felvetett szakmai vagy nemzetközi jogi aggályokat (pl. Luis Moreno Ocampo volt főügyész véleményét) érdemben cáfolná, a cikk magát a kérdezőt bélyegzi meg elfogultnak. Ezzel a lépéssel a muszlim származású, progresszív újságíró kérdéseit a „szokásos Izrael-ellenesség” kategóriájába utalja, így az olvasónak már nem kell mérlegelnie a kérdések súlyát.
d) Kontextuseltolás és az áldozati szerep megerősítése
-
A cikk szövege: Hosszasan felidézi 2023. október 7-ét, a Hamász támadását, amelyet „népirtó szándékú támadásként” definiál.
-
Hasbara-mechanizmus: Ez a klasszikus eleme a Hasbarának: amikor a gázai civil áldozatokról vagy a humanitárius katasztrófáról esik szó, a fókuszt azonnal vissza kell helyezni az indító okra, a Hamász brutalitására és Izrael önvédelmi jogára. Ezzel a morális egyensúlyt úgy billenti helyre, hogy a gázai pusztítást kizárólag a terrorszervezet elkerülhetetlen reakciójaként mutatja be.
e) Az intézmény és a személy morális karaktergyilkossága
-
A cikk környezete (kapcsolódó linkek): A cikkbe és a szöveg környezetébe beágyazott más Neokohn-cikkek címei: „Újabb nőt kényszerített szexre a Nemzetközi Büntetőbíróság Izrael-ellenes főügyésze”, „Visszanyalt az Izrael-ellenesség: Teljesen megbénult a Nemzetközi Büntetőbíróság”.
-
Hasbara-mechanizmus: Ha egy nemzetközi szervezet (például az ICC) vizsgálatot indít Izrael ellen, a stratégia része magának a szervezetnek és vezetőinek a hiteltelenítése. Azáltal, hogy Khant szexuális visszaélésekkel vádolt, az ICC-t pedig „megbénult”, „Izrael-ellenes” intézményként ábrázolja, a Neokohn eléri, hogy ha a bíróság a jövőben mégis hozna Izraelre nézve kedvezőtlen döntést, az olvasó azt már eleve egy korrupt, elfogult és hiteltelen testület bosszújának tekintse.
f) Nyelvi kettős mérce
-
A cikk a gázai események kapcsán következetesen idézőjelbe teszi a „népirtás” szót, jelezve annak komolytalanságát és hamis mivoltát. Ezzel szemben a Hamász október 7-i tetteit és szándékait mindenféle idézőjel vagy relativizálás nélkül nevezi népirtó szándékúnak. Ez a szelektív nyelvhasználat észrevétlenül irányítja az olvasó érzelmi és morális ítéletalkotását.
Összegzés
Míg a Bild a szenzációhajhász címe ellenére megmarad a hírértékű beszámoló szintjén, addig a Neokohn cikke mintaszerű példája a hazai és nemzetközi Hasbara működésének. A jogi finomságokat és a nyomozás tényét félreértelmezve, a kontextust átkeretezve, a kritikust megbélyegezve, a főügyészt pedig morálisan támadva egyértelmű politikai győzelmi jelentést fabrikál egy alapvetően még le nem zárult nemzetközi jogi vitából.
Why Hasn’t the ICC Charged Netanyahu with Genocide?
Ez a felvétel közvetlenül bemutatja azt az interjút, amelyről a cikkek szólnak, így első kézből hallható, hogyan érvel Karim Khan főügyész a bizonyítékok és a jogi kategóriák kapcsán.
