Utolsó frissítés: 2026.07.13. — Szerző: Antipropaganda Hírblog
Az EU-tagállamok részéről érkező, szankciók kivetésére irányuló nyomás az elmúlt hónapokban fokozódott a telepesek erőszakcselekményeinek eszkalálódása miatt.
Írta: AFP, DPA és Reuters
Az Európai Unió külügyminiszterei Brüsszelben találkoznak, hogy megvitassák a megszállt Ciszjordániában lévő izraeli telepek elleni szankciók bevezetését.
Az EU-tagállamok részéről érkező, szankciók kivetésére irányuló nyomás az elmúlt hónapokban fokozódott az izraeli telepesek palesztinok és tulajdonuk elleni erőszakcselekményeinek eszkalálódása, valamint az izraeli kormánynak a nemzetközi jog szerint illegális telepek folyamatos bővítése miatt.
Egy magas rangú uniós diplomata a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy az Európai Bizottság egy olyan dokumentumot készített elő, amely felvázolja a lehetséges megközelítéseket, és hétfőn számos opció van az asztalon, beleértve az importengedélyezési rendszert, a tiltó vámokat vagy a kereskedelmi tilalmat.
„Mindenki egyetért abban, hogy a ciszjordániai helyzet valóban elviselhetetlen” – mondta Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője a brüsszeli találkozó kezdetén.
„Ami Ciszjordániában történik, az valójában egyre lehetetlenebbé teszi, hogy a kétállami megoldás valaha is megvalósulhasson” – mondta Kallas.
Egy névtelenséget kérő diplomata így nyilatkozott a Reutersnek: „Azt hiszem, amit hétfőn látni fogunk, az az opciók megvitatása, és képet kapunk arról, ki hol áll.”
Diplomaták szerint nem számítanak formális döntésre egyetlen konkrét intézkedésről sem, de a találkozó segíteni fog feltérképezni, van-e elegendő támogatás a továbblépéshez.
Brüsszelben nincs egység abban a kérdésben, hogy egy esetleges büntetéshez mind a 27 tagállam támogatása, vagy csupán minősített többség szükséges-e.
Egyes diplomaták szerint az izraeli telepekkel folytatott kereskedelem betiltásához az EU-tagállamok legalább 15-ének minősített többsége kellene, ami a blokk népességének 65 százalékát képviseli.
A Bizottság dokumentuma azonban arra utalt, hogy a tilalomhoz egyhangú támogatás szükséges, egy olyan küszöb, amelyet a blokk nagy valószínűséggel nem érne el.
Spanyolország, Írország és Belgium súlyos szankciók kivetését követelte Izrael ellen a telepespolitikája miatt, míg mások, köztük Németország és Olaszország, még nem döntöttek egy ilyen lépésről.
„A tagállamok részéről sok kérés érkezett az illegális telepekkel folytatott kereskedelem betiltásával kapcsolatban” – mondta Kallas.
„Lássuk, hogy ezek az opciók, amelyeket most felkínáltak, erősebb támogatást kapnak-e a tagállamok részéről” – tette hozzá.
Illegális telepek
Izrael 1967 óta tartja megszállva Ciszjordániát. Több mint 500 000 izraeli telepes él a területen – a megszállt Kelet-Jeruzsálemet nem számítva –, körülbelül hárommillió palesztin között.
A Nemzetközi Bíróság 2024. júliusi tanácsadó véleményében kijelentette, hogy Izrael palesztin területek megszállása és ciszjordániai telepei illegálisak, és az államoknak lépéseket kell tenniük a helyzet fenntartását segítő kereskedelmi vagy befektetési kapcsolatok megakadályozására.
Írország, Hollandia és Spanyolország már bevezette saját kereskedelmi korlátozásait az izraeli telepekkel szemben.
Izrael ezt elutasítja, a területet vitatottnak tekinti, és azt állítja, hogy a zsidó jelenlét évezredek óta fennáll ott.
