Utolsó frissítés: 2026.09.06. — Szerző: Anti-Propaganda News Blog
Ez a tanulmány FARA-adatokat, izraeli kormányzati beszerzési dokumentumokat és több tucat forrással készített interjúkat használ fel e változás mértékének és hatásainak nyomon követésére. Izrael FARA-kiadásai várhatóan megháromszorozódnak 2024 és 2026 között
Összefoglaló és a kutatás fő megállapításai
A Hamász vezette 2023. október 7-i támadásokat és az azt követő gázai, libanoni és iráni katonai akciókat követően az izraeli kormány több mint 1 milliárd dollárt költött közvetlen nyilvános diplomáciára (hasbara). Az izraeli külpolitika ezzel párhuzamosan struktúraváltáson ment keresztül: míg korábban a befolyásgyakorlás főként az amerikai állampolgárok által finanszírozott, nemzeti és informális szervezetekre (pl. AIPAC, CUFI, adományozói hálózatok) támaszkodott, az izraeli kormány a népszerűségének zuhanása miatt áttért a közvetlen, államilag finanszírozott befolyásolási műveletekre.
A közvetlen PR- és befolyásolási stratégiára való áttérés következtében Izrael az Amerikai Egyesült Államok külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvénye (FARA) alatt nyilvántartott kiadásait drasztikusan megemelte. A kutatás fő megállapításai a következők:
-
Élen a FARA-költésekben: Izrael jó úton halad afelé, hogy 2026-ra az Egyesült Államokban a FARA keretében a legnagyobb költségvetéssel rendelkező országgá váljon.
-
Közvetlen pénzügyi ráfordítások: 2023 óta több mint 100 millió dollárt költöttek el FARA-regisztrált ügynökökön keresztül, és a 2024–2026 közötti időszakban a FARA-kiadások várhatóan a háromszorosára nőnek.
-
Új szereplők bevonása: 2024-ben és 2025-ben 17 új cég regisztrált a FARA keretében izraeli érdekeltségek képviseletére.
-
Központi csatornák: A francia Havas Media cégen keresztül – amely hét alvállalkozót vont be – célzott kampányok indultak az evangélikusok, a konzervatívok és a fiatalok megnyerésére.
-
Módszertani újítások: A szokásos lobby- és PR-eszközök mellett megjelent a közösségi média influenszereinek közvetlen fizetése, tömeges üzenetküldő rendszerek működtetése, valamint a mesterséges intelligencia (MI) chatbotok válaszait befolyásoló weboldalhálózatok kiépítése (pl. Clock Tower X).
-
Nemzetközi delegációk: Az izraeli külügyminisztérium 2025-ben 300 delegációt finanszírozott, több mint 6000 résztvevővel 70 országból.
-
Átláthatósági hiányosságok: Az új stratégia FARA-kötelezettséget von maga után, ám a megállapodások és a kifizetések jelentős része (például a fizetett influenszerek vagy egyes lobbytevékenységet végző entitások esetében) nem hozta nyilvánosságra az izraeli kormánnyal való pénzügyi kapcsolatot.
A stratégiai váltás háttere: A „Nyolcadik Front” és az amerikai közvélemény
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy 2025 végi, Palm Beach-i találkozón az evangélikus vezetők előtt úgy fogalmazott, hogy a katonai konfliktusok mellett létezik egy „nyolcadik front” is: az emberek – különösen a nyugati fiatalok és az amerikai konzervatívok – szívéért és elméjéért folytatott küzdelem.
A stratégiai váltást az tette szükségessé, hogy az amerikai lakosság körében az izraeli katonai fellépés támogatottsága történelmi mélypontra zuhant:
-
A palesztin halálos áldozatok számának növekedése és a régiós eszkaláció hatására a Gallup 2025 júliusi felmérése szerint az amerikaiak 60 százaléka helytelenítette Izrael gázai katonai akcióit.
-
A Pew Kutatóközpont adatai alapján a 50 év alatti republikánus szavazók körében az Izrael iránti pozitív megítélés 15 százalékpontot esett.
-
A YouGov 2025 novemberi kutatása rámutatott, hogy a republikánus többség már ellenezte az Izraelnek szánt hosszú távú amerikai fegyverszállítási megállapodásokat.
Míg korábban a hagyományos Izrael-párti struktúrák (mint az AIPAC vagy a CUFI) belső amerikai adományokból működve sikeresen alakították a washingtoni politikát – a FARA alá tartozó közzétételi kötelezettségek nélkül –, a gyorsan romló közmegítélés miatt az izraeli kormány elérkezettnek látta az időt a közvetlen, állami irányítású PR-kampányok elindítására.
A Hasbara átalakulása és az új infrastruktúra
A hagyományos izraeli nyilvános diplomácia (hasbara) sokáig széttöredezett volt, és a gázai háború kirobbanásakor nem állt rendelkezésre egységes kommunikációs gépezet. A koordinációs problémák és a forráshiányok után az izraeli kormányzat radikális reform mellett döntött.
-
Finanszírozási ugrás: Bezalel Szmotrich pénzügyminiszter és Gideon Sza’ar külügyminiszter a 2026-os évre 2,35 milliárd sékel (kb. 750 millió dollár) hasbara költségvetést javasolt, ami a korábbiakhoz képest négyszerezést jelent.
-
Költségvetési projektek: 2024 végén elindult az úgynevezett 545-ös projekt (150 millió dolláros kerettel), amelyet Eran Shayovich vezetett, és amelynek kidolgozásában nemzetbiztonsági szakértők, online influenszerek és médiaelemzők is részt vettek.
-
Célzott demográfiai elérés: A Havas Media és alvállalkozói révén a kampányok célzottan az evangélikusokat, a konzervatív közösségeket és a fiatalokat szólítják meg.
-
Digitális és AI-manipuláció: A modern befolyásolási eszköztár része a fizetett tartalomgyártás, az automatizált üzenetküldés, valamint olyan speciális cégek megbízása (pl. Clock Tower X), amelyek a mesterséges intelligencia modellek/chatbotok által adott válaszok alakítására hoznak létre információs hálózatokat.
Átláthatósági és jogi aggályok
Az izraeli kormány közvetlen jelenléte az amerikai PR-piacon új dokumentációs nyomvonalat hozott létre a FARA-adatbázisokban. Korábban Izrael tartózkodott a FARA-regisztrációhoz kötött ügynökök alkalmazásától, mivel tartott a bélyegtől és a megterhelő átláthatósági előírásoktól.
A FARA-adatok elemzése alapján ugyanakkor jelentős jogi és megfelelőségi hiányosságok tárhatók fel:
-
Több olyan szervezet és cég végzett aktív lobbitevékenységet, amely elkerülte a hivatalos regisztrációt.
-
A finanszírozott influenszerek és tartalomgyártók a legtöbb esetben nem tettek közzé nyilatkozatot arról, hogy az izraeli államtól kapnak díjazást.
Conclusion
Az izraeli kormány több mint 1 milliárd dolláros ráfordítása és a FARA keretében kiépített új infrastruktúrája az amerikai befolyásgyakorlás történetének egyik legnagyobb szabású állami PR-művelete. Bár a kiadások nagyságrendje példátlan, az elemzés rámutat arra, hogy a politikai intézkedések okozta mély népszerűtlenséget a kommunikációs eszközök és a modern digitális technológiák önmagukban eddig nem tudták teljes mértékben ellensúlyozni. Ugyanakkor az így kiépített befolyásolási hálózat a jövőben meghatározó tényező maradhat az amerikai és a nemzetközi közvélemény alakításában.
Source: quincyinst.org
