Utolsó frissítés: 2026.06.03. — Szerző: Antipropaganda Hírblog
Izrael elképesztő összeget, közel háromnegyedmilliárd dollárt kockáztat arra, hogy megpróbálja kikommunikálni magát története legsúlyosabb imázsválságából. A jeruzsálemi parlament által elfogadott 2026-os nemzeti költségvetés mintegy 730 millió dollárt különít el diplomáciai és PR-célokra – a héberül csak hasbaraként ismert területre –, ami csaknem ötszöröse az előző évi 150 millió dollárnak. Ez az összeg már magában is a húszszorosa volt annak, amit Izrael a gázai háború 2023. októberi kitörése előtt költött ilyen célokra.
A közvélemény-kutatások és a kommunikációs szakértők szerint azonban ez a gigantikus költésmódosítás „halottnak a csók”, mivel a kormányzati döntések és a terepen látható katonai realitások miatt a nemzetközi megítélés már a helyrehozhatatlan fázisba lépett.
Összeomló támogatottság az Egyesült Államokban
A példátlan hadiipari szintű PR-költés mögött az a kényszer áll, hogy Izrael támogatottsága drámai módon zuhan legfőbb szövetségesénél, az Egyesült Államokban. A Pew Research Center friss felmérése szerint az amerikaiak 60%-a negatívan ítéli meg Izraelt, és a hagyományosan kétpárti támogatás is a múlté: a 50 év alatti republikánusok 57%-a szintén kedvezőtlen véleménnyel van az országról.
A politikai elmozdulást az amerikai törvényhozás is tükrözi: nemrégiben 40 demokrata szenátor szavazott a hernyótalpas bulldózerek, 36 pedig az 1000 fontos bombák Izraelnek történő eladása ellen, ami az eddigi legerősebb kongresszusi dorgálás az amerikai katonai segélyek történetében.
Brad Parscale, mesterséges intelligencia és fizetett influenszerek
A költségvetés elosztásáról kiszivárgott adatok megmutatják, hova folynak a dollármilliók:
-
Hirdetések és delegációk: 50 millió dollárt költöttek nemzetközi közösségimédia-hirdetésekre (Google, YouTube, X), és további 40 millió dollárból mintegy 400 külföldi delegációt (befolyásos véleményvezéreket, egyetemi elnököket, lelkészeket) utaztattak Izraelbe.
-
A Trump-vonal és az AI: A Külügyminisztérium havi 1,5 millió dolláros szerződést kötött Donald Trump korábbi kampánystrategiája, Brad Parscale cégével, hogy mesterséges intelligencia (AI) eszközöket vessenek be az online narratívák megfigyelésére és alakítására.
-
Fizetett hálózatok: 4,1 millió dollárt fordítottak az evangéliumi keresztény egyházak célzott kampányaira, és létrehozták az „Eszter-projektet” (Esther Project), amely egy PR-cégen keresztül 900 000 dollárból működtet fizetett influenszer-hálózatot.
Gideon Szaár külügyminiszter szerint a helyzet egzisztenciális kérdés, és a „szívek és elmék háborújába” éppúgy be kell fektetni, mint a vadászgépekbe, bombákba vagy rakétavédelmi rendszerekbe.
A szakértők ítélete: „A politika a hibás, ostoba!”
A PR-szakma és a diplomáciai kutatók egybehangzóan szkeptikusak a 730 millió dolláros csomag hatékonyságát illetően. Nicholas Cull, a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) professzora rámutatott: „A történelem azt mutatja, hogy a világ összes pénze sem segít, ha a politika rossz. Az USA ezt Vietnamban már megtanulta, amikor a hidegháborús közdiplomáciai költségvetése a csúcsra járt.”
Shibley Telhami, a Marylandi Egyetem politológusa egy másik történelmi párhuzamot vont le, emlékeztetve a 2005-ös évre, amikor Washington hatalmas összegeket költött az iraki háború imázskárainak kozmetikázására a muszlim világban. Az akkori bizottság konklúziója egyszerű volt: „A politika a hibás, ostoba!” Telhami szerint egy új „Gázai generáció” nőtt fel az USA-ban, amelynél a kormányzati döntések morális elutasítása miatt a marketing már hatástalan.
Hitelességi rés (Credibility Gap)
Ilan Manor, a Ben-Gurion Egyetem főmunkatársa kiemelte, hogy Izraelé az egyik legfejlettebb digitális diplomáciai gépezet a világon, amely már a háború előtt is egymilliárd embert ért el. „A probléma nem az infrastruktúra vagy a készségek hiánya. A probléma az, hogy az emberek már nem hisznek az államnak. Ha nem vagy hiteles szóvivő, teljesen mindegy, mennyire lesz virális azen üzeneted” – magyarázza Manor, a vietnami háború idejéből ismert „hitelességi rést” emlegetve.
Ráadásul a kampány visszájára sül el: amióta nyilvánosságra kerültek a fizetett influenszer-szerződések és az AI-vezérelt bot-kampányok, az amerikai közösségi médiában a pro-izraeli posztokat automatikusan fizetett idegen ügynökök tevékenységeként könyveli el a közönség.
Eytan Gilboa, a Bar-Ilan Egyetem professzora szerint Izrael imázsa a valaha volt legsúlyosabb válságát éli. „A múltban az izraeli politikát bírálták. Ma már Izrael létezéshez való jogát utasítják el. Elvesztettünk egy teljes amerikai generációt, a jövő politikusait és újságíróit. Nagyon pesszimista vagyok” – összegezte a szakértő.
Hírforrás: The Times of Israel / JTA nyomán az Antipropaganda
