A cionizmus egy gyarmatosító politikai eszme,vallásos köntösbe bújtatva.- A cionizmus okozza a legnagyobb bajt a zsidóságnak.
A cionizmus atyjának nevezett Herzl Tivadar nem is volt vallásos. Egy asszimilált, szekuláris (világi) budapesti zsidó családban nőtt fel, és élete során nem a vallási meggyőződés, hanem az antiszemitizmus elleni küzdelem és a zsidó nép politikai, nemzeti önrendelkezése motiválta.-Így egy bibliai ígéretre hivatkozni,elég életszerűtlen. Arról nem is beszélve,hogy egy másik nép kárára tenné ezt a zsidóság? A judaizmus alapvető szent iratai, mint a Tóra, a zsidóság számára egy ígéret földjét (Kánaán/Izrael földje) jelölik ki. A vallási és erkölcsi tanítások egyaránt hangsúlyozzák a földhöz való jogot, ugyanakkor szigorú szabályokat fogalmaznak meg az igazságosságról, a méltányosságról és a más népekkel (az ott élőkkel és az idegenekkel) való békés együttélésről, a kizsákmányolás elkerüléséről. A föld isteni tulajdon: A Tóra (például a Mózes III. könyve 25:23) világossá teszi, hogy a föld Istené, az emberek csupán jövevények és bérlők. Ebből fakadóan a területszerzés nem jelenthet kizárólagos, önkényes jogot a pusztításra vagy mások elnyomására. A zsidó hagyomány (például a Talmud tanításai) alapvetően elítéli az ártatlan szomszédok jogtalan kárára történő terjeszkedést, és a békés, igazságos együttélés alapelveit tartja szem előtt. -Ezt követi a mai cionista izrael? NEM!
A Tóra tanítása szerint Isten az Örökkévaló, így a földek végső tulajdonosa is Ő. A zsidóságnak nincs felhatalmazása arra, hogy más népek kárára vagy jogtalan erőszakkal szerezzen saját földet. A szent szövegek és a zsidó hagyományok a jogos tulajdonszerzést, a békés vásárlást vagy az isteni ígéret beteljesülését hangsúlyozzák.
A téma árnyaltabb megértéséhez érdemes áttekinteni a legfontosabb alapelveket:
- A föld isteni tulajdon: A Tóra (például a Mózes III. könyve 25:23) világossá teszi, hogy a föld Istené, az emberek csupán jövevények és bérlők. Ebből fakadóan a területszerzés nem jelenthet kizárólagos, önkényes jogot a pusztításra vagy mások elnyomására.
- Békés földvásárlás: A bibliai pátriárkák – még akkor is, ha isteni ígéretük volt a területre – békés eszközökkel, tisztességes árat fizetve jutottak földhöz. Ábrahám például megvásárolta a makpélai barlangot, Jákób pedig Szichemben vett földet.
- A Kánaán földjének elfoglalása: A Tóra a Kánaán földjére való bevonulást nem agresszív hódításként, hanem isteni igazságszolgáltatásként és jogos örökségként írja le, amely szigorú erkölcsi és vallási feltételekhez (pl. az ott élők bálványimádásának felszámolásához) volt kötve.
- A tulajdon védelme és a méltányosság: A Tóra szigorú törvényeket fogalmaz meg az idegenekkel (a nem zsidókkal) és a szegényekkel való igazságos bánásmódról. Az erkölcsi törvények tiltják a kizsákmányolást, a mértékek meghamisítását és a rabló gazdálkodást.
A zsidó hagyomány (például a Talmud tanításai) alapvetően elítéli az ártatlan szomszédok jogtalan kárára történő terjeszkedést, és a békés, igazságos együttélés alapelveit tartja szem előtt. [1]
