Utolsó frissítés: 2026.09.09. — Szerző: Antipropaganda Hírblog
Az izraeli megszálló erők több mint 33 000 palesztint telepítettek ki erőszakkal három ciszjordániai menekülttáborból, ami etnikai tisztogatással kapcsolatos aggodalmakat vet fel – áll egy ENSZ-jelentésben.
Főbb tanulságok
Az izraeli erők erőszakkal kitelepítették a dzsenini, a nursamszi és a tulkarmi menekülttáborok teljes lakosságát a Vasfal hadművelet során, és továbbra is megakadályozzák visszatérésüket.
Az ENSZ szerint több mint 33 000 palesztin szisztematikus kitelepítése komoly aggályokat vet fel az erőszakos áttelepítésekkel kapcsolatban, mint emberiség elleni bűncselekmény és etnikai tisztogatás.
Az izraeli erők 102 palesztint, köztük 21 gyermeket öltek meg a jelentés által felölelt időszakban, ami az izraeli erők által elkövetett ciszjordániai gyilkosságok 46 százalékát tette ki.
Teljes táborokat ürítettek ki erőszakkal
Az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának új jelentése szerint az izraeli erők erőszakkal kitelepítették a megszállt Ciszjordánia három menekülttáborának teljes palesztin lakosságát, és több mint egy éve megakadályozták, hogy több tízezer lakos visszatérjen.
Az Észak-Ciszjordániában található palesztin menekülttáborok lerombolása című jelentés Izrael Vasfal hadműveletének következményeit dokumentálja a dzsenini, a Núr-samszi és a tulkarmi menekülttáborokban.
Az izraeli hadsereg 2025 januárjában indította el a hadműveletet, katonai és rendőri erőket vezényelve a megszállt északi Ciszjordánia területére.
„Néhány nappal a Vasfal hadművelet megkezdése után az izraeli biztonsági erők megszilárdították ellenőrzésüket a dzsenini, a nursamszi és a tulkarmi menekülttáborok felett, és erőszakkal kitelepítették lakosságukat” – áll a jelentésben.
Az ENSZ szerint az izraeli erők civileket öltek meg, több száz házat romboltak le, utakat és egyéb infrastruktúrát rongáltak meg, elvágták a víz- és áramszolgáltatást, korlátozták a humanitárius segélyekhez való hozzáférést, és házról házra jártak, felszólítva a palesztin lakosokat a távozásra.
2025 októberére a dzsenini menekülttábor épületeinek körülbelül 52 százaléka megsemmisült vagy megrongálódott, szemben a Nur-Shamszban található 48 százalékkal és a Tulkarmban található 36 százalékkal.
A három tábor a megszállt Ciszjordániában létrehozott 19 menekülttábor közé tartozik, amelyeket a Nakba, az 1948-as palesztinok tömeges kiutasítása során elűzött palesztinok befogadására hoztak létre.
„Mindenki Jordániába megy”
Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala közölte, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült palesztinoktól gyűjtött tanúvallomások további aggályokat vetnek fel a művelet céljával kapcsolatban.
Néhány lakos azt állította az ENSZ nyomozóinak, hogy izraeli tisztek tájékoztatták őket, hogy nem lesznek több menekülttáborok, és hogy „mindannyiuknak Jordániába kell mennie”.
2025. február 23-án Izrael védelmi minisztere elrendelte az izraeli erők maradását a három táborban, és kijelentette, hogy az onnan kiutasított palesztinok nem térhetnek vissza.
Az UNRWA szerint 2026 júliusában a három táborból körülbelül 33 362 palesztin menekült maradt erőszakkal lakóhelyét elhagyni kényszerült személy.
Az Emberi Jogi Hivatal közölte, hogy a kitelepítés mértéke, időtartama és szisztematikus jellege komoly aggodalmat kelt azzal kapcsolatban, hogy az erőszakos áttelepítés emberiség elleni bűncselekményt követhetett el.
A jelentés rámutatott arra is, hogy Izrael légicsapásokat, páncélozott buldózereket és ellenőrzött bontásokat alkalmazott a táborok egyes részeinek lakhatatlanná tételére.
Az ENSZ szerint az ilyen cselekmények, amennyiben nem feltétlenül szükségesek a lakosok kitelepítéséhez és visszatérésük megakadályozásához, a nemzetközi jog értelmében tilosak.
A jelentés szerint ezek kollektív büntetésnek is tűnnek, és etnikai tisztogatással kapcsolatos aggodalmakat vetnek fel.
„Minél több palesztint utasítsanak ki”
Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa azt mondta, hogy az izraeli művelet végrehajtásának módja egy tágabb célra utal.
„A Vasfal hadművelet végrehajtásának módja arra utal, hogy célja a lehető legtöbb palesztin kiutasítása és további illegális izraeli telepek létrehozása volt, a nemzetközi jog további megsértésével” – mondta Türk.
„Izraelnek véget kell vetnie a palesztin területek 59 éves megszállásának, és le kell állítania minden olyan erőfeszítést, amely további palesztinok erőszakos kitelepítésére és a jövőbeli palesztin állam összefüggőségének további megbontására irányul.”
Türk a Nemzetközi Bíróság azon következtetésére is utalt, hogy Izraelnek a lehető leggyorsabban be kell fejeznie jogellenes jelenlétét a megszállt palesztin területeken.
Az ENSZ-jelentés figyelmeztetett, hogy a kényszerű elvándorlást ezért Izrael elhúzódó megszállásának és az elfoglalt Ciszjordániában található illegális telepek terjeszkedésének tágabb kontextusában kell értelmezni.
102 palesztint öltek meg
Az izraeli erők 102 palesztint, köztük 21 gyermeket öltek meg a Vasfal hadművelet során az ENSZ által vizsgált időszakban.
Ezek a halálesetek az izraeli erők által a megszállt Ciszjordániában ugyanebben az időszakban megölt palesztinok 46 százalékát tették ki.
A jelentés dokumentálta az izraeli erők légicsapásokat, harci drónokat és vállról indítható robbanólövedékeket alkalmazó eszközeit, ezeket inkább hadviselésre, mint bűnüldözésre tervezett fegyverekként írva le.
Az ENSZ szerint sok fegyvertelen palesztin, akik nem jelentettek látható fenyegetést, meghalt vagy megsebesült.
Köztük volt Sondos Shalabi is, aki nyolc hónapos terhes volt, amikor az izraeli erők lelőtték, miközben megpróbált elmenekülni a Nur-Samsz menekülttáborból.
A tízéves Szaddám Huszein Radzsabot hasba lőtték Tulkarmban, miközben az apjára várt, hogy együtt mecsetbe mehessenek.
A 43 éves Ahmad Nimer Al-Shayebet lelőtték, miközben autóval megpróbált elhagyni Jenint.
Egy másik dzsenin-i incidensben az izraeli erők fejbe lőttek egy kétéves palesztin kislányt, miközben az anyjával és nagynénjével vacsorázott, megölve őt.
A harc szabályai lazultak
Az izraeli hatóságok azt állították, hogy a művelet során megöltek „terroristák” voltak.
Az ENSZ-jelentés azonban kiemelt olyan bizonyítékokat is, amelyek egyes esetekben ellentmondtak ennek a jellemzésnek.
Egy izraeli belső vizsgálat állítólag kiderítette, hogy a katonák azért lőtték le a nyolc hónapos terhes nőt, mert gyanakodva nézett a földre.
Az incidens azután történt, hogy az izraeli hadsereg állítólag enyhítette a megszállt Ciszjordániában érvényes harci szabályait, lehetővé téve a katonák számára, hogy éles lőszerrel lőjenek a gyanúsított személyekre, akiket „földdel való bajlódás” gyanújával hoztak nyilvánosságra, mivel attól tartottak, hogy robbanóanyagokat helyezhetnek el.
Több mint egy évvel a tömeges kitelepítésük után a három menekülttábor lakói továbbra sem térhetnek vissza otthonaikba.
Az ENSZ közleménye szerint Izraelnek le kell állítania a további erőszakos kitelepítéseket, és teljesítenie kell a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeit, beleértve a jogellenes jelenlétének megszüntetését a megszállt palesztin területeken.
(PC, ENSZ Emberi Jogi Hivatala)
