Az izraeli Legfelsőbb Bíróság ideiglenes határozatot adott ki, amely felfüggeszti a kormány azon kísérletét, hogy elmozdítsa Gali Baharav-Miara főügyészt, ami a szélsőjobboldali koalíció közeledésének legújabb példája.
A bíróság hétfői döntése közvetlenül azután született, hogy az izraeli kabinet egyhangúlag megszavazta Baharav-Miara, az ország legmagasabb rangú jogi tisztviselőjének menesztését, aki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök korrupciós perében vezette az ügyészség munkáját.
Yariv Levin igazságügyi miniszter bejelentette a kabinet döntését, és levelet intézett Baharav-Miarához, amelyben azt írta, hogy „nem szabad megpróbálnia ráerőltetni magát egy olyan kormányra, amely nem bízik benne, és nem tud hatékonyan együttműködni vele”.
A döntés után azonban az ellenzéki Jes Atid párt és aktivista csoportok sürgős petíciókat nyújtottak be az izraeli Legfelsőbb Bírósághoz az elbocsátás leállítása érdekében.
A Minőségi Kormányzásért Mozgalom Izraelben, egy kiemelkedő felügyeleti szervezet, a Netanjahu korrupciós perével kapcsolatos összeférhetetlenségre hivatkozott, és azt mondta, hogy az elbocsátás gyakorlatilag „politikai kinevezéssé” változtatta a főügyészi szerepet.
Válaszul a bíróság felfüggesztő végzést adott ki a döntés végrehajtásáról, egyértelművé téve, hogy a kormány további felülvizsgálatig nem foszthatja meg Baharav-Miarát a hatáskörétől, és nem nevezhet ki helyette újat, a bírósági tárgyalásra 30 napon belül kerül sor.
Közvetlenül a bírósági ítélet után Slomo Karhi, a keményvonalas izraeli kommunikációs miniszter megfogadta X-nek, hogy nem tartja be a bírósági végzést, és azt „érvénytelennek” nyilvánította.
„Azonnal ki kell nevezni egy utódját!” – mondta. „Törvénytisztelünk! Azt mondjuk a Legfelsőbb Bíróságnak – nem!”
Baharav-Miara azt mondta, hogy a kormány elbocsátására irányuló lépése jogellenes volt, hozzátéve, hogy „a politikai nyomás és a törvényekkel ellentétes cselekedetek nem fognak eltántorítani minket attól, hogy továbbra is államférfiúi módon, professzionalizmussal és feddhetetlenséggel végezzük feladatainkat”.
Fokozódó feszültségek
Baharav-Miara hivatalba lépése óta viszályban áll a kormánnyal, a feszültségek fokozódnak a kormány megosztó igazságszolgáltatási reformcsomagja miatt, amelyet először 2023-ban mutattak be, és ami nagyszabású utcai tüntetéseket váltott ki.
Márciusban az izraeli kabinet bizalmatlansági szavazást fogadott el Baharav-Miara ellen. Netanjahu hivatala „nem megfelelő viselkedéssel” vádolta meg a jogi tisztviselőt, azt állítva, hogy a kormánnyal való „folyamatos jelentős véleménykülönbségei” megakadályozták a „hatékony együttműködést”.
A főügyész cáfolta az állításokat, és azt mondta, hogy a bizalmatlansági szavazás célja a „korlátlan hatalom megszerzése volt, az igazságszolgáltatási ág gyengítésére irányuló szélesebb körű lépés részeként”, valamint a „kormány iránti lojalitás előmozdítása”.
Néhány nappal később az izraeli parlament elfogadta a tervek egyik kulcsfontosságú elemét, amelyet a kritikusok „bírói puccsnak” bélyegeztek, gyakorlatilag nagyobb hatalmat adva a politikusoknak a bírák, köztük a Legfelsőbb Bíróság bíráinak kinevezése felett.
Baharav-Miara megtámadta Netanjahu Ronen Bar, a Shin Bet biztonsági ügynökség vezetőjének elbocsátására irányuló kísérletének jogszerűségét is, amelyet a Legfelsőbb Bíróság „jogellenesnek” nyilvánított.
Bar, aki júniusban lejárt mandátuma után lemondott posztjáról, vizsgálatot folytatott a miniszterelnök közeli munkatársai és Katar közötti állítólagos kapcsolatok ügyében, amelyet az izraeli sajtó „Qatargate” néven ismer.
A volt Shin Bet vezető megtagadta annak a biztonsági kérelemnek az aláírását is, amelynek célja Netanjahu felmentése volt a folyamatban lévő korrupciós perében való tanúvallomás alól.
A vesztegetés, a csalás és a közbizalommal való visszaélés súlyos vádjai – beleértve az üzletemberektől politikai szívességért cserébe kapott pazar ajándékok állítólagos elfogadását, valamint a kedvezőbb híradások érdekében kötött politikai és szabályozási megállapodások megkötését – azt jelentik, hogy akár 10 év börtönbüntetésre is számíthat.
Netanjahut azzal vádolják, hogy elhúzta, sőt súlyosbította a gázai háborút, hogy hatalmon maradhasson és elkerülje a 2020-ban kezdődött pert.
Donald Trump amerikai elnök azonban Netanjahu védelmére kelt, sürgetve Izraelt, hogy adjon neki kegyelmet, és az ellene irányuló ügyészeket „kontrollálatlannak” nevezve. Trump még azt is sugallta, hogy az Egyesült Államok felhasználhatná Izraelnek nyújtott segélyét Netanjahu védelmére.
FORRÁS: AL JAZEERA ÉS HÍRÜGYNÖKSÉGEK
