David Barnea, a Moszad vezetője arra figyelmeztetett, hogy egy tervezett izraeli csapás a Hamász vezetői ellen Katarban kritikus diplomáciai kapcsolatokat árthatna – jelentette pénteken a The Washington Post két, az ügyhöz közel álló izraeli személyre hivatkozva, akik névtelenül nyilatkoztak.
A hírszerzés vezetője kifogásai ellenére Benjamin Netanjahu miniszterelnök légicsapást rendelt el, miután a szervezet megtagadta a magas rangú Hamász-tisztviselőket célzó szárazföldi offenzíva végrehajtását.
Barnea arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen támadás veszélyeztetheti Katar közvetítői szerepét, amely több mint egy évtizede fogadja a Hamász vezetőit.
Eyal Zamir vezérkari főnök szintén kifogásolta a csapás időzítését, attól tartva, hogy kisiklathatja a tárgyalásokat.
Nitzan Alon, az izraeli hadsereg vezető tárgyalója, kimaradt a találkozóról, mivel attól tartott, hogy ellenezni fogja a túszokat fenyegető támadást – áll a jelentésben.
Ron Dermer stratégiai ügyekért felelős miniszter és Israel Katz védelmi miniszter támogatta Netanjahu döntését egy izraeli forrás szerint.
Az izraeli hatóságok állítólag úgy számoltak, hogy a katari kapcsolatok idővel helyrehozhatók.
„Izrael nem érte el a kívánt eredményt”
Kedden 15 izraeli harci repülőgép tíz rakétát lőtt ki egy dohai helyszínre, ahol a jelentések szerint a Hamász vezetői gyűltek össze.
Az ellenálló csoport megerősítette, hogy vezetőjük, Halil al-Hajja túlélte a támadást, de több segítője, rokona és egy katari tiszt meghalt a támadásban.
„Izrael nem kapta meg, akit akart” – állítja egy, a részleteket ismerő személy.
A légicsapások megzavarták a 48 izraeli túsz Gázában történő szabadon bocsátásáról folytatott tárgyalásokat, amelyeket amerikai tisztviselők közvetítettek.
Katar „állami terrorizmusként” és szuverenitásának megsértéseként ítélte el a csapást, és követelte Izrael tetteiért a felelősségre vonást.
Az Egyesült Államok által támogatott ENSZ Biztonsági Tanács nyilatkozatot adott ki, amelyben elítélte a támadást, és hangsúlyozta a regionális stabilitás fontosságát.
Oroszország az ENSZ Alapokmányának „kirívó megsértésének” nevezte a csapást, míg az Egyesült Arab Emírségek tiltakozásul beidézte Izrael nagykövetét, „gyávának” minősítve a műveletet.
Franciaország, Németország, Törökország és számos muszlim többségű ország is elítélte a támadást, figyelmeztetve, hogy az feszültségek fokozódásával fenyeget a régióban.
