A nemzetközi közvélemény továbbra is Izrael ellen fordul a gázai háborúja miatt, és egyre több kormány lassan elkezdi tükrözni ezeket a hangokat, és fokozza az ország elítélését.
Az elmúlt hetekben több nyugati ország is szankcionálta az izraeli kormány minisztereit, az Egyesült Királyság, Franciaország és Kanada közös nyilatkozatot adott ki, amelyben elítélte a Gázában tapasztalható „elviselhetetlen” szintű „emberi szenvedést”.
Szlovénia megtiltotta a szélsőjobboldali izraeli minisztereknek a „népirtó kijelentések” megtételét.
A hét elején a globális Dél számos országa, a „Hágai Csoport” kollektíven megállapodott számos intézkedésben, amelyek szerintük „megfékezik Izrael támadását a megszállt palesztin területeken”.
A világ minden táján, egyre nagyobb számban, a közvélemény, a politikusok és – egy gázai katolikus templom elleni izraeli csapást követően – a vallási vezetők is felszólalnak Izrael gázai gyilkosságai ellen.
Szóval, vajon közelebb kerülnek-e a világhatalmak ahhoz, hogy elegendő nyomást gyakoroljanak Izraelre ahhoz, hogy megállítsa?
Íme, amit tudunk.
Mi az a Hágai Csoport?
Weboldala szerint a Hágai Csoport egy globális államblokk, amely elkötelezett az „összehangolt jogi és diplomáciai intézkedések” mellett a nemzetközi jog védelmében és a palesztin néppel való szolidaritás érdekében.
A nyolc nemzetből – Dél-Afrikából, Bolíviából, Kolumbiából, Kubából, Hondurasból, Malajziából, Namíbiából és Szenegálból – álló csoport küldetésének tekinti a nemzetközi jog fenntartását és az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek védelmét, elsősorban „minden nemzet felelősségét az elidegeníthetetlen jogok, köztük az önrendelkezési jog fenntartásáért, amelyet az minden nép számára biztosít”.
A hét elején a Hágai Csoport mintegy 30 nemzet, köztük Kína, Spanyolország és Katar részvételével tartott találkozót a kolumbiai fővárosban, Bogotában. A találkozón részt vett Francesca Albanese, az ENSZ különleges jelentéstevője is, aki a találkozót „az elmúlt 20 hónap legjelentősebb politikai fejleményeként” jellemezte.
Albanese-t nemrégiben az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta a szövetségesével, Izraellel szembeni kritikája miatt.
A kétnapos találkozó végén a jelenlévő 12 ország hat intézkedésben állapodott meg Izrael gázai fellépésének korlátozása érdekében. Ezek az intézkedések többek között blokkolták az Izraelnek szánt fegyverek szállítását, betiltották a fegyvereket szállító hajókat, valamint felülvizsgálták a közbeszerzési szerződéseket az Izrael palesztin megszállásából hasznot húzó vállalatokkal való esetleges kapcsolatok szempontjából.
Tett-e más kormányok lépéseket?
Egyre több és több.
Szerdán Szlovénia megtiltotta a szélsőjobboldali Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszternek és az ultranacionalista Bezalel Smotrich pénzügyminiszternek a belépését a területére, miután a tágabb Európai Unió nem tudott megállapodni az Izrael ellen elkövetett széles körű emberi jogi visszaélések vádjainak kezelésére szolgáló intézkedésekben.
Szlovénia két kormányminiszterre vonatkozó tilalma a Smotrich és Ben-Gvir ellen júniusban Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, az Egyesült Királyság és Norvégia által „erőszakra való felbujtás” miatt kivetett korábbi szankciókra épül. A két férfi az izraeli miniszterek közül a leghangosabbak közé tartozik, akik elutasítanak minden kompromisszumot a palesztinokkal folytatott tárgyalásokon, és a gázai zsidó telepek létrehozását, valamint az elfoglalt Ciszjordániában az illegális telepek építésének fokozását szorgalmazzák.
Májusban az Egyesült Királyság, Franciaország és Kanada közös nyilatkozatot adott ki, amelyben Izrael Gáza elleni hadjáratának eszkalációját „teljesen aránytalannak” minősítette, és „konkrét intézkedéseket” ígért Izrael ellen, ha nem állítja le offenzíváját.
Később ugyanebben a hónapban az Egyesült Királyság követte figyelmeztetését, szankciókat jelentett be néhány telepes szervezettel szemben, és „szünetet” hirdetett az Izraellel folytatott szabadkereskedelmi tárgyalásokban.
Szintén májusban Törökország bejelentette, hogy blokkolja az összes kereskedelmet Izraellel, amíg a gázai humanitárius helyzet nem rendeződik.
Dél-Afrika először 2023 decemberének végén indított népirtás miatt pert Izrael ellen a Nemzetközi Bíróságon, és azóta más országok, köztük Kolumbia, Chile, Spanyolország, Írország és Törökország is támogatta.
2024 januárjában a Nemzetközi Bíróság kiadta ideiglenes ítéletét, amelyben „hihetőnek” nyilvánította a népirtás esetét, és utasította Izraelt, hogy tegyen sürgősségi intézkedéseket, beleértve a segélyek nyújtását is, amelyeket kormánya az év márciusa óta gyakorlatilag blokkol.
Milyen más kritika volt Izraellel szemben?
Izrael csütörtöki, a gázai Szent Család-templom elleni bombázása, amelyben három ember halt meg, ritka rendreutasítást váltott ki Izrael leghűségesebb szövetségeséből, az Egyesült Államokból.
Miután a bombázást követően Trump amerikai elnök állítólag „dühös” telefonhívást intézett hozzájuk, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala közleményt adott ki, amelyben „mély sajnálatát” fejezte ki a támadás miatt.
Izrael eddig több mint 58 000 embert ölt meg Gázában, többségében nőket és gyermekeket.
Megfordult a helyzet nemzetközi szinten?
Izrael gázai háborúja elleni tömeges nyilvános tiltakozások világszerte folytatódtak a háború teljes időtartama alatt.
És egyértelmű jelek mutatkoznak a háború brutalitása és a gázai palesztinokra nehezedő áldozatok miatti növekvő felháborodásra.
Nyugat-Európában a YouGov közvélemény-kutató cég által júniusban végzett felmérés szerint az Izrael iránti nettó kedvező vélemény a nyomon követés kezdete óta a legalacsonyabb szinten van.
A CNN által ezen a héten készített hasonló felmérés hasonló eredményeket talált az amerikai közvélemény körében, a válaszadóknak mindössze 23 százaléka értett egyet azzal, hogy Izrael gázai fellépése teljes mértékben indokolt volt, szemben a 2023 októberi 50 százalékkal.
A közvélemény felháborodása hangot adott a nagy horderejű nyilvános eseményeken is, beleértve a zenei fesztiválokat, mint például a német Fusion Festival, a lengyel Open’er Festival és az Egyesült Királyság Glastonbury fesztiválja, ahol mind a művészek, mind támogatóik platformjaikon elítélték a gázai háborút.
Változott valami Izraelben?
A háború elleni tiltakozások továbbra is csekélyek, de egyre nagyobb számban vannak, olyan szervezetek, mint a Standing Together, izraeli és palesztin aktivistákat tömörítenek, hogy tiltakozzanak a háború ellen.
Egyre több a tartalékos, aki megtagadja a szolgálatteljesítést. Áprilisban az izraeli +972 magazin arról számolt be, hogy több mint 100 000 tartalékos megtagadta a szolgálatteljesítést, és azóta egyre több nyílt levél érkezik a hadseregből, amelyek a háború ellen tiltakoznak.
Változtatni fog rajta?
Netanjahu szélsőjobboldali koalíciója egy ideje belföldi és nemzetközi népszerűtlensége ellenére is folytatja Gáza elleni háborúját.
A kormány legutóbbi javaslata, miszerint Gáza teljes lakosságát egy úgynevezett „humanitárius városba” zárják be, koncentrációs táborhoz hasonlították, és sok kritikusa annak bizonyítékaként tekintett rá, hogy már nem törődik sem a nemzetközi joggal, sem a globális közvéleménnyel.
Nemzetközi szinten, annak ellenére, hogy Izraelt a közelmúltban bírálta a Gázai övezet egyetlen katolikus templomának bombázása miatt, az Egyesült Államok továbbra is határozottan támogatja Izraelt. Izraelben sokak számára az Egyesült Államok, és különösen Donald Trump elnök folyamatos támogatása az egyetlen diplomáciai abszolútum, amelyre támaszkodhatnak, hogy átvészeljék a Gázában fellépő diplomáciai viharokat.
Ezen a támogatáson túl, amely magában foglalja a diplomáciai garanciákat az Egyesült Államok vétójogának az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsában történő alkalmazásán keresztül, valamint a katonai támogatást kiterjedt fegyverarzenálján keresztül, az Egyesült Államok szankciókat is alkalmaz Izrael kritikusaival szemben, például a Nemzetközi Büntetőbírósággal szemben, amelynek tagjait júniusban szankcionálták, miután elfogatóparancsot adott ki Netanjahu és Joáv Gallant volt védelmi miniszter ellen háborús bűncselekmények vádjával.
Ez azt jelenti, hogy rövid távon Izrael végső soron védve érzi magát, amíg az Egyesült Államok támogatását élvezi. De ahogy egyre inkább nemzetközi számiává válik, a gazdasági és diplomáciai elszigeteltség kezelése nehezebbé válhat.
Forrás: Al Jazeera
