Pakisztán állandó ENSZ-képviselője, Asim Iftikhar Ahmad, vírusként terjedt el a közösségi médiában, miután heves szóváltásba keveredett izraeli kollégájával, Danny Danone-nal az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) egy ülésén Izrael szeptemberi dohai csapásairól.
Ahmad "külföldi agresszornak", "megszállónak" és "az állami terrorizmus legrosszabb fajtájának" nevezte Izraelt, aki "áldozatot játszik".
Ahmad nyíltan nyilatkozott a gázai humanitárius válságról. Egy palesztinokról szóló könyv hever a nagy fa íróasztalán egy könyvekkel teli nagy irodában.
A New York-i pakisztáni misszióban október 2-án, egy nappal azután, hogy Izrael elfogta és őrizetbe vette a Globális Szumud Flottilla aktivistáit, Ahmad a razziákat "a nemzetközi jog teljes, nyilvánvaló megsértéseként" ítélte el.
Pakisztánnak nincsenek diplomáciai kapcsolatai Izraellel, ezért Ahmad azt mondja, hogy a pakisztáni résztvevők jólétéről a kairói nagykövetségén és más, Izraellel baráti viszonyban álló diplomáciai kapcsolatain keresztül kell tájékozódnia.
Izrael két nappal azután tartóztatta le a flottillát, hogy beleegyezett az Egyesült Államok 20 pontos tervébe, amely véget vetett a kétéves gázai háborúnak, ahol több mint 66 000 embert öltek meg, lerombolták az ország infrastruktúráját és többször is kitelepítették a palesztinokat.
A terv szerint Gáza demilitarizált övezetté válik egy átmeneti technokrata palesztin bizottság irányítása alatt, nemzetközi felügyelet mellett, maga Trump elnökletével, amíg egy teljesen "reformált" Palesztin Hatóság (PA) készen nem áll a kormányzásra.
Pakisztán egyike volt annak a nyolc országnak, amelyeket szeptember 23-án az ENSZ Közgyűlése (ENSZ-GA) alatt zárt ajtók mögötti találkozóra hívtak meg Donald Trump elnökkel, hogy megvitassák a gázai békemegállapodást. A találkozóra egyetlen palesztint sem hívtak meg.
Múlt hétfőn, miután a Fehér Ház hivatalosan is közzétette a tervet, mind a nyolc ország közös nyilatkozatot adott ki, amelyben üdvözölték Trump erőfeszítéseit a háború befejezésére, és megerősítették, hogy készen állnak a megállapodás véglegesítésére és végrehajtására.
Kedden Ishaq Dar pakisztán külügyminiszter elhatárolódott Iszlámábádtól Trump béketervétől.
Mi történt?
Ahmad azt mondta, hogy egyik ország sem kapott tervet a szeptember 23-i találkozó előtt vagy alatt.
„Trump elnök és csapata egyértelműen felismerte, hogy ami Gázában történik, az túl sok, és véget kell vetni neki. Ez egy közgyűlés volt. Nem volt előttünk a terv.”
Ahmad azt mondta, hogy mind a nyolc országnak „világos céljai” voltak, amelyek magukban foglalták az azonnali és feltétel nélküli tűzszünetet, a háború befejezését, humanitárius segítségnyújtást, a foglyok cseréjét palesztin foglyokkal és sok más dolgot.
„A mi kéréseink nagyon egyértelműek voltak: tűzszünet, a háború befejezése, humanitárius segítségnyújtás, a palesztinok Gázai övezetből való erőszakos kitelepítésének tilalma, annektálás tilalma, a palesztin kérdés állandó, tartós megoldása és egy független palesztin állam” – mondta.
„Az USA nyilvánvalóan megosztott néhány elemet arról, hogy mik lehetnek a következő lépések Gáza rehabilitációja és újjáépítése terén, és milyen ideiglenes intézkedések lehetnek ott.”
„Mindig lehet azt mondani, hogy [a tervben] vannak olyan elemek, amelyek nem jók, vagy nem lett volna szabad ott lenniük. De a kulcsfontosságú dolgok ott vannak.”
- Asim Iftikhar Ahmad, Pakisztán ENSZ-nagykövete
Ahmad elmondta, hogy ezt követően további találkozókra is sor került, köztük egyre a külügyminiszterek és Steve Witkoff közel-keleti különmegbízott között, majd ezt követően az egyes országok belső találkozóira Trump bejelentése előtt. Elmondta, hogy a terv tervezetének egy példányát később megosztották.
„De ez nem egy olyan tervezet volt, amelyet minden fél leült az asztalhoz írni” – mondta. „Ez egy USA vezette terv volt, amelyről mi is kifejtettük a véleményünket.”
„Amit bejelentettek, az nincs pontosan összhangban az általunk javasolt változtatásokkal.”
Ahmad szerint a közös nyilatkozat célja az országok közös céljainak megfogalmazása volt, és az, hogy „ezt szeretnénk látni. És reméljük, hogy a végrehajtás során ezek a dolgok biztosítottak lesznek”, nem pedig hallgatólagos jóváhagyás.
Ahmad azt mondta, üdvözli az Egyesült Államok tűzszüneti terveit, mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem tudott határozatokat elfogadni a gázai tűzszünettel kapcsolatban, mivel az Egyesült Államok mindegyiket megvétózta. Az Egyesült Államok az öt állandó tanácsi tag egyike, akik vétójoggal rendelkeznek.
„Mindenki azt mondta, hogy csak az Egyesült Államok gyakorolhat nyomást az izraeliekre, és idézhet elő változást a helyszínen. Ezt láttuk a januárban megkötött tűzszünetnél is.”
Ahmad úgy véli, hogy az Egyesült Államokra óriási nyomás nehezedik Izrael támogatása miatt, beleértve az ENSZ Közgyűlésén nyújtott támogatását is. Azt mondta, hogy bármennyire is támogatta Izraelt, nem hagyhatja figyelmen kívül a nemzetközi nyomást.
„Mindig lehet azt mondani, hogy vannak olyan elemek [a tervben], amelyek nem jók, vagy amelyeknek nem kellett volna ott lenniük” – mondta. „De a kulcsfontosságú dolgok ott vannak. Szó esik benne az önrendelkezésről és az államiságról is.”
„Ezeket a dolgokat a New York-i nyilatkozatban is megtalálhatjuk. Az USA nem az ENSZ-en keresztül tette meg. Külön tették, de ez azt mutatja, hogy ők is felismerték, hogy itt az ideje véget vetni ennek.”
Amikor megkérdőjelezték, azt mondta, hogy az országok által az ütemtervekre és a kilépési megállapodásokra vonatkozóan tett javaslatok nem szerepeltek a tervben, ezért Pakisztán nem ért teljesen egyet a terv minden elemével. De úgy vélte, hogy a terv a helyes irányba halad, és továbbra is erre lehet építeni.
Aggodalmát fejezte ki a kegyvesztett volt brit miniszterelnök, Tony Blair részvétele miatt is.
„Sokan úgy gondolják, hogy [Blair] nem rendelkezik a hitelességgel… Szerintem jobb lenne, ha az ilyen ellentmondásos személyiségek nem lennének ott. Lehetne ott valamilyen tanácsadói szerepben, de nem mint az a személy, aki irányítja, mert az komolyan aláásná az egész folyamatot. Szerintem ezt a szempontot újra kell gondolniuk.”
A hideg elől
Szaúd-Arábia és Pakisztán kölcsönös védelmi paktumot írt alá röviddel azután, hogy Izrael csapásokat mért Dohára, célba véve azt a találkozót, amelyet a Hamász tűzszüneti javaslat megvitatására tervezett. Bár Ahmad azt mondta, hogy a paktum már azelőtt is kidolgozás alatt állt, hogy Izrael megsértette Katar szuverenitását, azt mondta, hogy "a jelzés fontos".
Ahmad elmondta, hogy Pakisztán katonai erejének nemzetközi megítélése javult, miután India májusban egy rövid, halálos légiháborút indított ellene, és az a képessége, hogy kiálljon magáért "egy regionális zsarnokkal" szemben, értékesnek bizonyult.
"A legfontosabb az, hogy megvédtük magunkat egy nagyobb ország ellen ebben a környezetben, ahol agressziót követnek el, és az országok nem tudják megvédeni magukat" - mondta. "Ez az oka annak, hogy Pakisztán rendelkezik ezzel a képességgel, mert ezekben az időkben senkire sem lehet támaszkodni. Ez alapvetően önellátás."
India májusi, kiprovokálatlan légicsapásai Pakisztán ellen azután történtek, hogy fegyveresek tüzet nyitottak az India által ellenőrzött Kasmírban, és több mint két tucat ember halálát okozták.
India azt állította, hogy Pakisztán szervezte meg a támadásokat. Pakisztán visszautasította a vádakat, és nemzetközi vizsgálatot kért, amit Delhi elutasított. India ezután megtámadta Pakisztánt, megsértve a nemzetközi egyezményeket és a törvényeket, anélkül, hogy bármilyen bizonyítékot szolgáltatott volna állításai alátámasztására.
Pakisztán hat indiai repülőgépet lőtt le az ezt követő összecsapásokban, köztük fejlett francia Rafale vadászgépeket, ami újabb kérdéseket vetett fel Pakisztán és legnagyobb támogatója, Kína képességeivel kapcsolatban.
Pakisztán katonai teljesítménye Indiával szemben, a Szaúd-Arábiával kötött megállapodása és az Egyesült Államok ezt követő bevonása Pakisztán gázai békefolyamatába kimozdította az országot abból a diplomáciai homályból, amelybe az Egyesült Államok afganisztáni kivonulása és az úgynevezett globális terrorizmus elleni háború megfékezése után került.
Pakisztán most lehetőséget lát arra, hogy Trump révén újragondolja kapcsolatát az Egyesült Államokkal, akit látszólag egyáltalán nem érdekelt az ország legkedveltebb kriketthőséből lett politikus, Imran Khan bebörtönzése.
Amikor Khan bebörtönzéséről kérdezték, Ahmad utasította az MEE-t, hogy vegye fel a kapcsolatot a nagykövetséggel Pakisztán álláspontja érdekében, amely a cikk megjelenéséig nem válaszolt.
Ha elkerülhető lenne a pakisztáni demokrácia újjáéledésének kényes kérdése, a jelenlegi pakisztáni kormány új alapokra helyezné a pakisztáni-amerikai kapcsolatokat.
Ahmad szerint Pakisztán igyekszik elkerülni a pakisztáni-amerikai kapcsolatok történetét jellemző buktatókat, hogy ne „csak egy dologra” támaszkodjon, ami gyakran a biztonság vagy a terrorizmus elleni küzdelem volt.
„Különböző témákban folynak megbeszélések, például a kereskedelem, a beruházások és a kulturális kérdések. Biztos vagyok benne, hogy a terrorizmus elleni küzdelem, a védelem és a nagyobb kérdések is ennek részét képezik” – mondta. „El akarjuk kerülni a múltban előforduló hullámvölgyeket.”
