A magas szintű izraeli találkozók titkos jegyzőkönyveiből kiderül, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök idén korábban elutasított egy tűzszüneti és túszdöntési megállapodást, amelyről magas rangú biztonsági tisztviselők úgy vélték, hogy biztosíthatta volna az összes izraeli fogoly szabadon bocsátását Gázában – jelentette a 13-as csatorna.
A 2025 márciusi átiratokon alapuló jelentés szerint magas rangú katonai és hírszerző tisztviselők támogatták a kétfázisú megállapodást, amely ideiglenesen véget vetett volna a harcoknak, és biztosította volna a megmaradt túszok visszaszerzését.
A javaslat tartalmazott egy lehetőséget a vérontás utáni folytatására – de Netanjahu ellenezte.
„Izrael összes vezetése rosszul számolta ki, hogy a humanitárius nyomás kényszeríteni fogja a Hamászt a megadásra” – jelentette a 13-as csatorna.
Öt hónappal később Izrael segélykorlátozásai és a folyamatos bombázás nem tudták felszámolni a Hamászt, miközben súlyosan károsították Izrael nemzetközi megítélését – tette hozzá a jelentés.
A kiszivárgott jegyzőkönyvekben szereplő első találkozóra március 1-jén került sor, röviddel azután, hogy a Hamász visszaadta négy túsz holttestét.
Támogatás és ellenállás
Izraeli vezetők vitatkoztak arról, hogy továbblépjenek-e a tűzszüneti megállapodás második szakaszába – amelyet Egyiptom, Katar és az Egyesült Államok tárgyalt meg –, amely tárgyalásokat igényelt volna a háború befejezéséhez és a megmaradt foglyok szabadon bocsátásához.
A jelentés szerint Nitzan Alon vezérőrnagy, aki Izrael túszügyeit vezeti, a következőket mondta a teremben: „A foglyok szabadon bocsátásának egyetlen lehetősége a második szakasz feltételeinek megvitatása.”
Ronen Bar, a Shin Bet korábbi igazgatója egyetértett: „Az én preferált opcióm a második szakasz folytatása. Könnyen visszatérhetünk a háborúhoz. Először mindenkit vissza kell juttatnunk, majd folytassuk a harcot.”
Ron Dermer, a stratégiai ügyek minisztere, aki Izrael tárgyalócsoportját vezeti, így válaszolt: „Nem vagyunk felkészülve arra, hogy befejezzük a háborút, amíg a Hamász hatalmon marad.”
A jegyzőkönyvek azt mutatják, hogy a Netanjahu vezette politikai vezetés végül elutasította a hírszerző tisztviselők tanácsát.
Március 18-án, miután a Hamász betartotta a megállapodás első szakaszát, Netanjahu felhagyott a folyamattal, és folytatta a népirtást.
Jogvédő csoportok és médiaorgánumok szerint legalább 50 túszt tartanak fogva Gázában, akik közül 20-an állítólag életben vannak.
Eközben több mint 10 800 palesztin van izraeli börtönökben, kínzásokról, alultápláltságról és orvosi elhanyagolásról érkeznek jelentések.
A múlt héten Izrael kilépett a Hamasszal Dohában folytatott közvetett tűzszüneti tárgyalásokból, hivatkozva a Gázából való kivonulással, a háború befejezésével és a humanitárius segélyek elosztásával kapcsolatos nézeteltérésekre.
Túszcsaládok szabotázzsal vádolják a kormányt
A Channel 13 jelentésére válaszul a Túszok és Eltűnt Családok Fóruma azzal vádolta az izraeli kormányt, hogy félrevezeti a közvéleményt és szabotálja a lehetséges megállapodásokat.
„A jelentés egyértelműen bizonyítja, amit másfél éve mondunk – lehetséges volt egy átfogó megállapodás minden foglyul ejtett hazajuttatásáról” – áll a fórumon.
„Több tucat szerettenket élve fogták el, és megölték őket, miközben egy olyan megállapodásra vártak, amelyet a kormánynak nem állt szándékában folytatni.”
Azt írták, hogy magas rangú tisztviselők „kreatív, realisztikus megoldásokat” javasoltak, amelyekkel kiszabadíthatták volna a túszokat és meggyengíthették volna a Hamászt, de ezeket figyelmen kívül hagyták.
„Az előző megállapodás vége óta 50 katona halt meg. Nem történt katonai eredmény, és egyetlen fogoly sem tért vissza” – áll a fórumon.
A gázai egészségügyi minisztérium szerint Izrael 2023 októberében kezdődött népirtása közel 61 000 palesztin halálát okozta, többségükben nők és gyermekek.
A palesztin hivatalos WAFA hírügynökség szerint körülbelül 11 000 palesztin van eltemetve lerombolt házak romjai alatt.
A szakértők azonban azt állítják, hogy a tényleges halálos áldozatok száma jelentősen meghaladja a gázai hatóságok által jelentett összeget, becslések szerint körülbelül 200 000 lehet.
A népirtás során Izrael a blokád alá vett enklávé nagy részét romokká tette, és gyakorlatilag az összes lakosságát kitelepítette.
FORRÁS: TRT World & Agencies
Az itt szereplő két megnyilatkozással is könnyen szemleléltethető, hogy ez az Izrael nevű hely milyen gátlástalan lepraállam (és mindkettő úgynevezett moderált szereplőktől származik, vagyis nem a náci kormánytól): „Az én preferált opcióm a második szakasz folytatása. Könnyen visszatérhetünk a háborúhoz. Először mindenkit vissza kell juttatnunk, majd folytassuk a harcot.” Ennyit arról, hogy az adott szóra vagy a megállapodások betűjére lehet alapozni ezeknél. „Több tucat szerettenket élve fogták el, és megölték őket, miközben egy olyan megállapodásra vártak, amelyet a kormánynak nem állt szándékában folytatni.” Kik ölték meg őket? Nos, mivel ez a duma már vagy ezerszer előjött ennél a szervezetnél, a korábbiakból tudható, hogy ők a palesztin ellenállásról beszélnek. Fel sem merül bennük, hogy a népirtó hadseregük népirtó tevékenysége közben a szeretteiket is megölhetik, ahogy megtörtént számtalan esetben. De még az sem gondolkoztatja el ezeket a szerencsétleneket, amikor a hatalmon lévők fejezik ki nyíltan, hogy teljes mértékben leszarják a foglyok sorsát, nekik a népirtás az első.