Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu csütörtökön aláírta a rendkívül vitatott E1 tervet, amely lehetővé teszi a települések hatalmas bővítését a megszállt Ciszjordániában – jelentette a helyi média.
„Azt mondtuk, hogy nem lesz palesztin állam – és valóban, nem lesz palesztin állam” – mondta Netanjahu egy ünnepségen az izraeli Maale Adumim településen.
Az E1 terv, egy évtizedek óta működő projekt, amelyet az izraeli polgári közigazgatás a múlt hónapban hagyott jóvá, több mint 3400 új telepes egység építését teszi lehetővé egy olyan területen, amelynek célja, hogy összekapcsolja a megszállt Ciszjordániában található Maale Adumim meglévő településeit a megszállt Kelet-Jeruzsálemmel.
Augusztusban Bezalel Szmotrich izraeli pénzügyminiszter bejelentette, hogy folytatja a tervet, amelyet „a cionizmus javából – Izrael földjén építjük, telepítjük és erősítjük szuverenitásunkat” – nevezett.
Bejelentését elítélés váltotta ki, António Guterres, az ENSZ főtitkára szerint a rendezés gyakorlatilag kettéhasítaná Ciszjordániát, és „egzisztenciális fenyegetést” jelentene egy összefüggő palesztin államra.
A bővítés elszigeteli a megszállt Kelet-Jeruzsálemet, és elvágja egymástól a ciszjordániai Betlehemet és Rámalláhot, feldarabolva és elválasztva a palesztin városokat, amelyeket a „bantusztánokhoz”, az apartheid dél-afrikai, csak feketék által lakott gettókhoz hasonlítanak.
Netanjahu zöld jelzése akkor érkezett, amikor Franciaország, az Egyesült Királyság, Kanada és Ausztrália kormányai mind érdeklődést mutattak egy szuverén palesztin állam elismerése iránt. Az 1990-es évek végén kidolgozott E1 terv eddig a nemzetközi ellenállás miatt elakadt.
A megszálló hatalom általi telepek építése a nemzetközi jog értelmében illegális.
Razziák és őrizetbe vételek számának növekedése
Az izraeli kormány telepbővítési terve a hadsereg ciszjordániai városokban és menekülttáborokban végrehajtott folyamatos razziái és tömeges őrizetbe vételei mellett zajlik.
A műveletek ezen a héten megduplázódtak a hétfői jeruzsálemi halálos lövöldözést követően, amelyben hat izraeli halt meg.
Az izraeli hatóságok megtorlást ígértek, és a lövöldözés után átfogó büntetőintézkedéseket alkalmaztak a palesztin településeken: csapatok vették körül a városokat, őrizetbe vették a lakosokat és szigorú lezárásokat vezettek be.
Csütörtökön az izraeli erők blokád alá vették Tulkarmot, és több tucat palesztint tartóztattak le a városban, a Quds News Network szerint.
A helyi újságírók videókat osztottak meg arról, ahogy izraeli katonák razziákat tartanak Tulkarm épületeiben, és arra kényszerítik a lakosokat, hogy sorban vonuljanak egy közeli katonai ellenőrzőpont felé.
Az Al Jazeera szerint több mint 100 palesztint vettek őrizetbe Tulkarmban csütörtökön.
A Fogvatartottak és Volt Fogvatartottak Ügyeivel Foglalkozó Bizottság, valamint a Palesztin Foglyok Társasága szerint az elmúlt két évben több mint 19 000 palesztint tartottak fogva Ciszjordániában, ami egyértelmű eszkalációt jelez Izrael 2023 októberében Gázában indított népirtó háborújának kezdete óta.
Mintegy 700 000 izraeli telepes él nagyjából 300 illegális telepen Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben, amelyek mindegyike azóta épült, hogy Izrael az 1967-es közel-keleti háborúban elfoglalta a területeket.
A ciszjordániai telepek terjeszkedésének folyamatos növekedése mellett az emberi jogi szervezetek részletesen dokumentálták az izraeli kormány szerepét a telepesek felfegyverzésében és a palesztin közösségek elleni egyre növekvő telepes támadásokra való büntetlen válaszadásban.
