A német kormány konzultált Izraellel és közösen döntött arról, hogy mit fognak nyilvánosságra hozni, mielőtt tavaly áprilisban benyújtotta védekezését a Nemzetközi Bíróságon (ICJ) abban az ügyben, amelyet Nicaragua indított Németország ellen, azzal vádolva, hogy „támogatja Izrael népirtását Gázában”.
A Stern magazin jelentése szerint a német védelmi minisztérium levelezése azt mutatja, hogy konzultációk folytak Izraellel, mielőtt Németország védekezett volna a Nemzetközi Bíróságon.
A jelentés szerint Németország képviselője arról tájékoztatta a Bíróságot, hogy Izrael 2023-ban nem kapott harci fegyvereket a német hadsereg készleteiből. A védelmi minisztériumtól megszerzett dokumentumok azonban kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy ez az állítás teljes volt-e.
A 2024. április 8-i meghallgatáson Nicaragua képviselője bírálta a német hadsereg készleteiből Izrael kérésére szállított 10 000 darab 120 milliméteres precíziós lőszert izraeli tankok számára.
A német képviselő állítólag megerősítette ezt a kérést, de azt mondta, hogy a szállítás Izraelnek még felülvizsgálat alatt áll.
A jelentés megjegyzi, hogy Németország képviselője a Bíróságnak azt nyilatkozta, hogy „a német hadsereg csak orvosi segélyfelszerelést és sisakokat biztosított” Izraelnek.
Bár ez arra utalhat, hogy 2023-ban a német hadsereg készleteiből nem szállítottak fegyvereket vagy lőszert Izraelnek, a Stern és a Drop Site arról számolt be, hogy a birtokukban lévő dokumentumok kétségbe vonják ezt az állítást.
A jelentés azt is feltárja, hogy a német kormány legalább részben egyeztetett Izraellel arról, hogy milyen információkat hozzanak nyilvánosságra a bíróságon.
Idézi a Védelmi Minisztérium által a Kölni Közigazgatási Bíróságnak 2025. január 29-én benyújtott nyilatkozatot, amely megerősíti, hogy „az illetékes állammal (Izraellel) konzultálva a német kormány úgy döntött, hogy a hágai meghallgatáson a fegyverexport-jelentésben szereplőkön túlmutató részleteket is nyilvánosságra hoz”.
A jelentés rámutat, hogy ez a német hadsereg készleteiből biztosított orvosi segélyfelszerelésekre és sisakokra vonatkozott, megjegyezve, hogy a féléves fegyverexport-jelentés nem tartalmaz részletes információkat az ezekből a tartalékokból biztosított fegyverekről és felszerelésekről.
A Védelmi Minisztérium állítólag azzal érvelt, hogy a hadsereg készleteiből biztosított fegyverekre és felszerelésekre vonatkozó adatokat titoktartási okokból nem lehet nyilvánosságra hozni, figyelmeztetve, hogy ez „jelentősen károsítaná a Németország és Izrael közötti bizalmat”.
Az Alkotmányos és Emberi Jogok Európai Központja (ECCHR) a Sternnek azt nyilatkozta, hogy Németország információs politikája problémás, és bírálta a részleteknek a Nemzetközi Bíróság elé tárását, csak Izrael jóváhagyásával.
A szervezet szerint ez felveti annak a lehetőségét, hogy létezhettek más, a hivatalos nyilatkozatokban nem említett szállítmányok is.
Az ECCHR hangsúlyozta, hogy a nemzetközi bíróság valószínűleg csak Izrael által engedélyezett információkat kapott.
Nicaragua ügye Németország ellen
Nicaragua 2024. március 1-jén keresetet nyújtott be Németország ellen a Nemzetközi Bírósághoz, azzal vádolva Berlint, hogy politikai, pénzügyi és katonai támogatást nyújt Izraelnek a népirtás elősegítése érdekében.
A 2024 áprilisában tartott meghallgatások során Nicaragua azzal érvelt, hogy Németország Izrael második legnagyobb fegyverszállítója, és hogy Berlin számára lehetetlen volt nem tudni, hogy ezt a lőszert használják fel a gázai népirtásnak nevezett cselekményben.
Nicaragua azt is megjegyezte, hogy Németország csökkentette a palesztinoknak nyújtott segélyeket, miközben továbbra is tankgránátokkal, drónalkatrészekkel és haditengerészeti lőszerekkel látta el Izraelt.
Németország elutasította a népirtás támogatására vonatkozó vádakat, ragaszkodva ahhoz, hogy fegyverexportja megfelel a nemzetközi jognak, és szigorú engedélyezési eljárásoknak van alávetve.
A Nemzetközi Bíróság úgy ítélte meg, hogy „nincs sürgősség, amely ideiglenes intézkedések bevezetését tenné szükségessé”, de megjegyezte, hogy Gázában a civileket széles körben és tartósan megfosztják az élelmiszertől és más alapvető szükségletektől.
A bíróság hangsúlyozta, hogy „azok az államok, amelyek fegyvereket szállítanak egy olyan régióba, ahol népirtást vagy más háborús bűncselekményeket követnek el, fennáll a veszélye annak, hogy felelősségre vonják őket” ezekért a bűncselekményekért.
Miután a Nemzetközi Bíróság elutasította Nicaragua ideiglenes intézkedések iránti kérelmét, az ügy folytatódik, a bíróság a végleges ítélet meghozatala előtt megvizsgálja Nicaragua érdemi kérelmeit.
SOURCE:AA
