Németország az augusztusi részleges embargó bejelentése óta nem hagyott jóvá új fegyverexportot Izraelbe, ami Friedrich Merz pénzügyminiszter által bejelentett korlátozások látszólag átfogóbb alkalmazása.
Augusztus 8-án, válaszul Izrael háború sújtotta palesztin enklávéjának teljes megszállására vonatkozó tervére, Merz bejelentette, hogy országa "további értesítésig nem hagyja jóvá a Gázai övezetben felhasználható katonai felszerelések exportját".
A német gazdasági minisztérium csütörtöki, Ulrich Thoden baloldali törvényhozónak küldött írásbeli válasza szerint azonban Merz döntésének napja és szeptember 12., a politikus megkeresése között egyáltalán nem adtak ki engedélyeket Izraelnek.
A levélben Thomas Steffen államtitkár azt mondta, hogy a kormány "eseti alapon és az adott helyzet fényében, gondos mérlegelés után döntött, figyelembe véve a kül- és biztonságpolitikai megfontolásokat, valamint a jogi követelményeket".
Hozzátette, hogy Németország "megerősíti Izrael-politikájának alapelveit, és továbbra is különösen elkötelezett Izrael állam védelme mellett".
Thoden irodája a DW Newsnak azt nyilatkozta, hogy Baloldali Pártjának tagjai „továbbra is szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a Merz-nyilatkozatot hogyan fogják konkrétan végrehajtani”.
„Politikailag szükséges lenne az összes [még a már jóváhagyott] Izraelbe irányuló fegyverexport teljes leállítása, valamint a Németország és Izrael közötti szoros fegyverkezési együttműködés megszüntetése” – áll a közleményben.
„Ellenkező esetben a német kormány komolyan kockáztatja, hogy bűnrészesnek találják az izraeli hadsereg által a palesztin polgári lakosság ellen elkövetett, nemzetközi jog szerinti bűncselekményekben.”
Az augusztusi politikai fordulat előtt Németország Izrael második legnagyobb fegyverszállítója volt az Egyesült Államok után.
2024 márciusában Nicaragua kormánya pert indított a Nemzetközi Bíróságon (ICJ) Németország ellen az izraeli gázai népirtásban való állítólagos bűnrészessége miatt.
A német parlament szerint 2023. október 7. és 2025. május 13. között Németország 485 millió euró (565 millió dollár) értékű katonai felszerelés exportengedélyeit adta ki.
A közelmúltbeli politikai változás az Európai Unió tagállamaira nehezedő növekvő nyomás idején történik, hogy szankciókat vezessenek be Izraellel szemben. Augusztusban Szlovénia volt az első uniós ország, amely fegyverembargót hirdetett Izraellel szemben, szeptemberben pedig Spanyolország következett.
Csütörtökön Szlovénia kormánya példátlan módon szankcionálta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, akit a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűncselekmények és emberiség elleni bűncselekmények miatt köröz.
