A médiajelentések szerint Tony Blair, az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke és Donald Trump amerikai elnök veje, Jared Kushner szerdán részt vesz egy Fehér Házi találkozón, hogy felvázolják az Egyesült Államok és Izrael terveit a háború utáni Gáza sorsára vonatkozóan.
A találkozóra néhány nappal azután került sor, hogy Trump kijelentette, hogy Izrael gázai háborújának „két-három héten belül” való befejeződésére számít. Trump közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff ezután azt mondta, hogy a háború az év végére befejeződik.
„Ez egy nagyon átfogó terv, amit másnap összeállítunk, és szerintem sokan fognak egyetérteni vele – látni fogják, mennyire robusztus és mennyire jó szándékú” – mondta Witkoff a Fehér Házban tartott találkozón.
„És ez tükrözi Trump elnök humanitárius indítékait.”
Blair és Kushner részvétele, valamint a palesztin hangok hiánya a találkozón aggodalmat fog kelteni a háború utáni Gáza sorsával kapcsolatban a palesztinok, és potenciálisan az Egyesült Államok néhány arab szövetségese körében.
Az Axios szerint Witkoff „több hónapja” konzultál Kushnerrel a háború utáni Gázáról.
"Költöztesd ki az embereket"
A Middle East Eye februárban arról számolt be, hogy Trump széles körben hiteltelennek bélyegzett terve, miszerint erőszakkal kitelepítené a palesztinokat, és Gázát amerikai tulajdonú „riviérává” alakítaná, szinte szó szerint visszhangozza Kushner korábban az enklávéval kapcsolatos terveit.
Kushner Trump közel-keleti tanácsadójaként szolgált első hivatali ciklusa alatt. Felesége Trump lánya, Ivanka.
A Kushner család legutóbb azért került a hírekbe, mert Jared apja, Trump franciaországi nagykövete összetűzésbe került Emmanuel Macron elnökkel a palesztin állam elismeréséről szóló döntése miatt.
Kushner már tavaly is felszólított a palesztinok Gázából való erőszakos kitelepítésére.
„Gáza vízparti ingatlana nagyon értékes lehet” – mondta Kushner 2024 februárjában.
„Ez egy kicsit sajnálatos helyzet, de azt hiszem, Izrael szempontjából mindent megteszek, hogy kiköltöztessem az embereket, majd megtisztítsam a helyzetet” – tette hozzá.
Az MEE beszámolt egy kevésbé ismert közgazdaságtan-professzorról a George Washington Egyetemen, aki egy 2024 augusztusi podcastban azt mondta, hogy Kushner konzultált vele egy tanulmányról, amely a háború utáni Gáza újjáépítéséről szólt – és ez szinte szóról szóra illeszkedett ahhoz, amit Trump szorgalmazott.
„A kiindulópont az egész terület felkutatása. Aztán ki kell találni, mit kezdjünk a helyi lakossággal. Át kell költöztetni őket. Mindennek mennie kell... semmi sem áll függőlegesen” – mondta Joseph Pelzman professzor egy „Amerika, bébi” című podcastban, amelyet Kobby Barda izraeli professzor vezetett.
Pelzman, aki azt mondta, hogy tanulmánya Kushnerhez került, azt is mondta, hogy az Egyesült Államoknak „Egyiptomra kellene támaszkodnia” a kényszerű lakóhelyüket elhagyni kényszerült palesztinok befogadásában, mert az egy „csődbe ment... nagyon tönkrement” állam.
A Fehér Házban tartott találkozón várhatóan részt vesz Ron Dermer izraeli stratégiai ügyekért felelős miniszter is, aki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közeli bizalmasa.
Figyelemre méltó, hogy egyetlen jelentés sem szólt arról, hogy az Egyesült Államok arab szövetségesei, nemhogy bármely palesztin frakció tagjai, részt vennének a találkozón.
Blair gazdasági terve Gázára
Egyiptomot és Jordániát aggasztotta Trump flörtölése a palesztinok Gázából való erőszakos kitelepítésével kapcsolatban.
Egyiptom, amely szárazföldi határral rendelkezik Jordániával, attól tart, hogy a több százezer palesztin beáramlása destabilizálhatja az országot, és potenciálisan megteremtheti a talajt a palesztin ellenállási csoportok számára, amelyek nehezen ellenőrizhető területekről, például a Sínai-félszigetről működhetnek.
Egyiptom az Arab Liga által támogatott tervet vezette, amely felszólította a Palesztin Hatóság (PA) visszatérését Gázába, valamint egy ENSZ békefenntartó erő telepítését Gázába és a megszállt Ciszjordániába.
Kushnerről széles körben úgy tartják, hogy Trump első hivatali ciklusa alatt félreállította a PA-t. Összecsapott az amerikai hírszerző tisztekkel, akiknek a megbízatása a hatóság támogatása volt, mondták korábbi amerikai tisztviselők az MEE-nek.
Bár az Arab Liga hivatalosan támogatta a tervet, az MEE arról számolt be, hogy az Egyesült Arab Emírségek kampányt indított, hogy nyomást gyakoroljon Egyiptomra, és megakadályozza az Egyesült Államokat a terv mérlegelésében.
Az Egyesült Arab Emírségek amerikai nagykövete, Yousef al-Otaiba, az év elején azt mondta, hogy „nem lát alternatívát” a palesztinok erőszakos kitelepítésére.
Kushner szoros kapcsolatokat ápol az Egyesült Arab Emírségekkel, valamint Szaúd-Arábiával és Katarral. Ezek a hatalmas öböl menti államok mind befektettek Kushner magántőke-alapjába, az Affinity Partnersbe.
Kushner volt a 2020-as Ábrahám-megállapodások fő építésze, amelyek révén Marokkó, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek normalizálták kapcsolataikat Izraellel. Ezt a döntést a palesztinok és támogatóik árulásnak tekintették, akik régóta arra számítottak, hogy az egységes arab front megtagadja az elismerést egy palesztin állam létrehozásáig.
Blair aktívan részt vett Trump gázai hatalomátvételi tervével kapcsolatos megbeszéléseken is. Júliusban a The Financial Times arról számolt be, hogy a Tony Blair Intézet (TBI) részt vett a Gáza „riviérává” alakításáról és egy „Elon Musk intelligens gyártási övezet” kiépítéséről szóló megbeszéléseken.
Ezek a grandiózus tervek részben azt tükrözik, hogy milyen kevés konkrét munka történt a gázai újjáépítés terén. Musk, az amerikai milliárdos, a közelmúltban összeveszett Trumppal.
A tervet azonban egy izraeli üzletemberekből álló csoport készítette a Boston Consulting Group tanácsadóinak támogatásával. Bár a TBI ragaszkodik ahhoz, hogy sem nem támogatta, sem nem írta a diát, két munkatársa részt vett a kezdeményezéssel kapcsolatos megbeszéléseken.
A TBI-t Blair alapította 2016-ban, állítólag a globális politikai reform előmozdítása és a szélsőségesség elleni küzdelem céljából.
Egy belső TBI-dokumentum, a "Gázai Gazdasági Tervrajz" keringett a projektcsoporton belül, és ambiciózus gazdasági és infrastrukturális javaslatokat vázolt fel.
Ezek között szerepelt egy mélyvízi kikötő, amely összeköti Gázát az India-Közel-Kelet-Európa folyosóval, valamint a part menti mesterséges szigetekre vonatkozó elképzelések. Nem világos, hogy Blair mennyit konzultált Trumppal.
India bevonása a projektbe jelenleg kínosnak bizonyulna, mivel Trump 50 százalékos vámot vetett ki az ázsiai országra.
