Zsidó imák hangosan, csoportokban szavaltak. Ének és tánc. Férfiak borultak le, arcukat a földre nyomták. Izraeli zászlókat tartottak a magasba.
Ez volt a jelenet az Al-Aksza mecsetben, az iszlám egyik legszentebb helyén, egy izraeli rajtaütés során a hónap elején.
Néhány évvel ezelőtt egy ilyen látványosság elképzelhetetlen lett volna. De 2023. október 7. óta minden megváltozott, mondják a palesztinok.
„Rémisztően sok ember [izraeli telepes] volt jelen, és néhányan közülük fontos személyek voltak” – mondta Aouni Bazbaz, az Iszlám Vakf, az Al-Aksza mecsetet kezelő szervezet nemzetközi ügyekért felelős igazgatója a Middle East Eye-nak akkoriban.
„Ami történt… egy olyan fordulópontot jelent, amelynek célja az Al-Aksza mecset feletti zsidó szuverenitás erőszakos érvényesítése és térbeli felosztása a muszlimok és a telepesek között” – tette hozzá.
A Jeruzsálem óvárosában található Al-Aksza mecset Izrael évtizedek óta tartó palesztinai megszállásának középpontjában állt.
A palesztinok és a muszlimok számára világszerte a mecset a szabadságért, az identitásért és a függetlenségért folytatott küzdelmet szimbolizálja.
Sok izraeli számára ez az a hely, ahol hamarosan felemelkedik a harmadik zsidó templom.
„A palesztinoknak és a muszlim világnak fel kell ismernie a kihívás nagyságát”
- Tisztviselő a jeruzsálemi Iszlám Vakfnál
Évtizedek óta egy nemzetközi megállapodás szabályozza, amely fenntartja vallási státuszát, mint kizárólag iszlám szentély.
Kelet-Jeruzsálem 1967-es megszállása óta azonban az izraeliek fokozatosan aláássák ezt a státuszt a palesztin és muszlim hozzáférés fokozásával, miközben kiterjesztik a zsidó jelenlétet és ellenőrzést.
Október 7. óta ezek az erőfeszítések drámaian felerősödtek.
Ma, miközben a globális figyelem továbbra is Izrael gázai népirtására és a tágabb regionális feszültségekre irányul, az Al-Aksza fordulóponthoz érkezett.
Sok palesztin attól tart, hogy a szélén áll annak, hogy elveszíti mecset identitását, és azzá válik, amitől régóta rettegnek: egy harmadik zsidó templommá.
A status quo eróziója
A 19. század végén az Oszmán Birodalom, amely akkoriban Palesztina felett uralkodott, megállapodást kötött a jeruzsálemi vallási helyszínek kezeléséről.
Ez a megállapodás status quo néven vált ismertté, egy olyan szabály- és előírásrendszerként, amelyet ma már kötelező érvényű nemzetközi normának tekintenek, és amelyet a világhatalmak régóta elfogadnak.
A megállapodás kikötötte, hogy a teljes 144 000 négyzetméteres Al-Aksza mecset komplexum – beleértve a Szikladómomot, az ezüstkupolás Qibli mecsetet, valamint más épületeket és kapukat – muszlim igazgatás alá tartozik.
Évtizedek óta ezt az igazgatást iszlám Vakfnak, vagyis vallási alapítványnak nevezik, amely a helyszín jordániai felügyelete alá tartozik.
A szabályok egyszerűek: csak a muszlimok imádkozhatnak a mecsetben, míg a nem muszlimok látogathatják, de a Vakf dönti el, hogy mikor és hogyan.
A mecset feletti ellenőrzés, beleértve annak karbantartását, biztonságát és ásatásait, továbbra is kizárólag a Vakf felelőssége.
Ezt a hatalmat, és tágabb értelemben Ammán hatalmát, Izrael hivatalosan is elismerte az 1994-ben Jordániával aláírt békeszerződésben.
Jeruzsálem izraeli megszállása alatt, 2000-ig, a status quo megsértése ritka és ritka volt, mivel az izraeli hatóságok attól tartottak, hogy a mecset elleni támadás esetén globális muszlim ellenállás lép fel.
Azonban Ariel Sharon akkori ellenzéki vezető 2000-es rajtaütése a mecsetben, több száz fegyveres őr kíséretében drámaian megváltoztatta a helyzetet.
A rajtaütés kirobbantotta a második intifádát, egy palesztin felkelést, és ettől a ponttól kezdve az izraeli hatóságok sokkal nagyobb mértékben kezdték megsérteni a status quót.
Először is, az izraeli erők rendszeresen elkezdtek bevetésre indulni a mecset udvarán belül és kapujánál, korlátozásokat vezetve be a belépésre vonatkozóan, például kitiltották a 40 év alatti férfiakat és a palesztinokat Gázából és Ciszjordániából.
Ezzel egy időben az izraeli hatóságok megfosztották a Vakf mecsetet a látogatások ellenőrzésére vonatkozó jogkörétől, megnyitva az utat az előtt, amit a palesztinok ultranacionalista izraeliek általi razziáknak neveznek, amelyeket gyakran felfegyverzett őrök védelme alatt hajtanak végre.
Ezeket a razziákat a Templom-hegy aktivistáiként ismert csoportok szervezik, amelyek izraeli szervezetekből állnak, és az Al-Aksza mecset lerombolását és egy Harmadik Templom építését követelik a helyén.
Ezenkívül 2000 óta Izrael nyíltan ásatásokat végez az Al-Aksza mecset alatt, ami a status quo egy másik jelentős megsértése.
Új normál
A következő két évtizedben Izrael megszilárdította ezeket az új jogsértéseket, új valósággá alakítva azokat.
Kezdetben az izraeli telepesek rajtaütései száma és időtartama is korlátozott volt. Az évek során azonban mértékükben és gyakoriságukban is folyamatosan nőttek.
2009-ben több mint 5000 telepes vett részt ezekben a rajtaütésekben. 2019-re ez a szám 30 000-re emelkedett.
2017-re a rajtaütések napi eseménnyé váltak, péntek és szombat kivételével, szigorú ütemtervet követve, amely hasonló az öt napi muszlim imához. Az egyik műszak reggel, a muszlim hajnali (Fajr) ima után, a másik délután, a muszlim déli (Dhuhr) ima után zajlik.
A palesztinok régóta figyelmeztetnek, hogy ez a fokozatos, de határozott ellenőrzés a látogatási idők és a hozzáférés felett a végső cél.
Azt állítják, hogy az izraeli hatóságok egy új valóságot teremtenek, a mecsetet - egy kizárólag iszlámnak tekintett helyszínt - a muszlim és zsidó ima közös terévé alakítva.
Ennek eredményeként ezek a számos jogsértések rendszeres palesztin népi és fegyveres ellenállást váltottak ki Jeruzsálemben és azon túl.
2021 májusában az izraeli behatolások a mecsetbe a muszlim szent hónap, a ramadán alatt, amelyek megzavarták a különleges iszlám rituálékat, fő katalizátorként hatottak a történelmi Palesztinában végigsöprő 11 napos felkelésre, beleértve a Hamász elleni háborút Gázában.
Két évvel később a palesztin mozgalom ezeket a jogsértéseket nevezte meg az október 7-i támadás egyik fő okaként, amelyet az „Al-Aksza árvízének” nevezett. A támadás során a palesztin harcosok közel 1200 izraelit öltek meg, és további 251-et ejtettek foglyul.
Ez vezetett a folyamatban lévő izraeli népirtáshoz Gázában, amelyben az izraeli erők több mint 62 000 palesztint öltek meg, és az ostromlott enklávét romokban és az éhínség szélén hagyták.
Az eszkaláció dominóhatást váltott ki, pusztító izraeli támadásokhoz vezetve Ciszjordániában, Libanonban, Szíriában és Iránban.
A növekvő regionális feszültségek ürügyén az Al-Aksza téren történt jogsértések továbbra is folytatódnak.
A helyzet csak súlyosbodott, miközben a nemzetközi figyelem és válasz egyre csökken.
Eszkaláció
2023. október 13-án, a Hamász vezette támadás utáni első pénteken Izrael megtiltotta a 60 év alattiak belépését az Al-Aksza mecsetbe.
Izraeli tisztek százait vezényelték ki az Óvárosba és a mecset bejárataihoz.
Kívül az izraeli erők erőszakosan felléptek mindenkivel szemben, aki megpróbálta megközelíteni a mecsetet, és ezreket kényszerítettek arra, hogy a környező utcákban imádkozzanak.
A Beyadenu Templom-hegyi Mozgalom, egy vezető Templom-hegyi csoport, azzal fenyegetőzött, hogy megakadályozza a muszlimokat a helyszín elérésében.
Más szélsőjobboldali csoportok a mecset imámját felvették a Telegram sürgetőlistájára.
Ez a nap megalapozta a jövőt.
Azóta az izraeli hatóságok és a Templom-hegyi csoportok fokozták erőfeszítéseiket az Al-Aksza mecset feletti ellenőrzés megerősítésére. E stratégia egyik kulcsfontosságú eleme a palesztinok hozzáférésének korlátozása.
Ezek a korlátozások magukban foglalják a Ciszjordániából és a Gázai övezetből érkező palesztinokra vonatkozó folyamatos tilalmakat és korlátozásokat.
Sok esetben az 50 év alatti férfiaktól is megtagadják a belépést.
Ezenkívül az izraeli erők évente több tucat egyéni tilalmat adnak ki, amelyek Jeruzsálemből vagy Izraelen belülről érkező palesztinokat célozzák meg.
Ezek a tilalmak széles körű embereket érintenek, beleértve az imámokat, újságírókat, aktivistákat és a hétköznapi hívőket.
A mecset, amely egykor több százezer hívőt fogadott, és rendszeresen tízezreket fogadott pénteki imáira, ma már csak néhány ezret lát péntekenként, és csupán százakat a napi imákon.
Nyilvános imák
Eközben az izraeli razziák mértéke megnőtt, 2024-ben több mint 57 000 embert vonzottak, ami majdnem a duplája az öt évvel korábbi számnak. Beyadenu szerint a cél az éves 100 000 résztvevő elérése.
Az egyes razziák időtartama is megnőtt az elmúlt hónapokban, lehetővé téve a nagyszámú telepes részvételét.
Az elmúlt hónapok egyik legaggasztóbb fejleménye azonban a zsidó imák nyílt és nyilvános előadása volt ezeknek a razziáknak a során.
Bár az ilyen imákat – a status quo egy másik megsértését – korábban egyes ultranacionalisták csendben és egyénileg végezték, a hangos megnyilvánulásokra jellemzően szigorú rendőri válasz érkezett, a palesztin és muszlim reakcióktól való félelem miatt.
2024 áprilisában azonban kiderült, hogy Itamar Ben Gvir, a jeruzsálemi izraeli rendőrséget felügyelő nemzetbiztonsági miniszter olyan politikát vezetett be, amely megváltoztatja a status quo-t azáltal, hogy megszakítás nélkül engedélyezi a zsidó imákat a mecsetben.
Júniusban a Templom-hegy aktivistái azt mondták, hogy Ben Gvir azt mondta nekik, hogy "mostantól az a politikája, hogy engedélyezi az éneklést és a táncot a Templom-hegyen".
Egy Ynet cikk szerint a rendőrség megváltoztatja a status quót a "több zsidó hívő, kevesebb erőszak" politikájának érvényesítésével.
Maga Ben Gvir több száz telepes élén ostromolta meg az Al-Aksza mecset komplexumot a hónap elején, ahol hangosan zsidó imákat mondtak.
A razziák során mostantól rendszeresen láthatók izraeliek zsidó imákat, beleértve a leborulást, a Tórából való olvasást, a hangos éneklést és az izraeli zászló felvonását.
"Emlékszem azokra az időkre, amikor bárkit letartóztattak, aki megmozdította a száját" - mondta Yehudah Glick, a Templom-hegy egyik vezető aktivistája és egykori Likud képviselő az MEE-nek.
"Emlékszem azokra az időkre, amikor csak néhányan voltunk, ma már felnőttünk" - tette hozzá.
A közelmúltban egy aggasztó új trend alakult ki egy névtelenül nyilatkozó, a Vakf-on belüli magas rangú forrás szerint.
Ez a tendencia magában foglalja a csoportos imákat és prédikációkat, melyeket Rabbi Shimshon Elbaum, az úgynevezett Templom-hegyi Igazgatóság vezetője vezet.
Szuverenitás
Júniusban Izrael példátlan lépést tett: az Al-Aksza mecsetet több napra teljesen bezárták.
Az indoklás Izrael Irán elleni háborúját jelentette.
Izrael azonban a múltban még a ingatagabb időszakokban sem hozott ilyen intézkedést, ami arra utal, hogy a lépés mögött több állhatott.
A palesztinok szerint a valódi cél az izraeli „szuverenitás” érvényesítése volt a mecset felett, demonstrálva, hogy tetszés szerint nyithatja és zárhatja azt.
Ez az erőfeszítés kisebb, de következetes akciókban is tükröződik, amelyek célja a Vakf szerepének és tekintélyének aláásása volt.
A magas rangú Vakf-tisztviselő, aki az MEE-nek nyilatkozott, azt mondta, hogy Izrael nem engedélyezi a Vakfnak, hogy előzetes jóváhagyás nélkül személyzetet alkalmazzon vagy bármilyen karbantartást végezzen a mecsetben.
Elmondása szerint egy alkalommal csőtörés történt az irodájában, de két hónapig nem engedték behozni a szerelőt a javításra. Ennek eredményeként 50 000 sékel (nagyjából 14 700 dollár) vízszámlát kapott egy olyan problémáért, amelyet egy 3 dolláros alkatrész is megoldhatott volna.
„A mi hatalmunk az Al-Aksza felett nulla”
- Tisztviselő a jeruzsálemi Iszlám Vakfnál
Még a szappan vagy a WC-szelepek behozatalához is előzetes engedély szükséges, tette hozzá.
„Nem tudom megjavítani az ablakokat, és nem tudok semmilyen problémát megoldani az irodákban. Még a lefolyókat sem tudom kitisztítani tél előtt. Mindenhez engedély kell, és csak annyit mondanak: nyújts be kérelmet.
Senki sem végezhet karbantartási munkálatokat az Al-Aksza mecset területén anélkül, hogy letartóztatás veszélye ne érné.”
Még feltűnőbb volt – mondta – Izrael 2022-es döntése, miszerint megakadályozza az Al-Aksza hivatalos őrzője, II. Abdullah jordániai király által adományozott új szőnyegek behozatalát.
A forrás szerint a szőnyegeket, amelyek körülbelül 7000 négyzetméternyi területet fednek le és 600 000 dollárba kerülnek, a király személyes pénzeszközeiből fizették.
„Miután a szőnyegeket a szükséges specifikációknak megfelelően legyártották és szállításra készen álltak, Izrael mindent leállított. A határon blokkolták a belépést.” „Megpróbáltuk megszerezni az engedélyeket, de mindhiába.”
Ez az irányítás megszerzésére irányuló törekvés egy régóta fennálló terv része, amelyet olyan személyiségek támogatnak, mint Ben Gvir és a Templom-hegy aktivistái, köztük az izraeli parlament jelenlegi és volt tagjai.
Olyan lépésekkel, mint a karbantartás késleltetése, a létfontosságú cikkek szállításának blokkolása, valamint a mecset kapuinak tetszés szerinti nyitása vagy zárása, Izrael célja, hogy megfossza a Vakfot a még meglévő korlátozott hatalmától, és szilárdan az ellenőrzése alá vonja a helyszínt.
A forrás szerint ez de facto valósággá vált, ahol a Vakf adminisztrációja csak papíron létezik, míg a gyakorlatban Izrael mindent ellenőriz a mecsetkomplexumon belül.
„Az Al-Aksza feletti hatalmunk nulla” – mondta.
„A »megosztott szuverenitásról« való beszéd már nem távoli vágy ezeknek a templomi csoportoknak. Gyakorlati projektté vált, amelyet lépésről lépésre valósítanak meg.”
A harmadik templom
Mivel Izrael szinte teljes mértékben ellenőrzi az Al-Aksza-mecsetet, és a status quo – ahogy egyes megfigyelők fogalmaznak – „rég halott”, felmerül a kérdés: mi lesz a következő lépés?
2023 közepén, mindössze néhány hónappal a Hamász vezette támadás előtt, Amit Halevi, a kormányzó Likud párt izraeli képviselője tervet javasolt az Al-Aksza-mecset zsidók és muszlimok közötti felosztására.
Halevi azt javasolta, hogy a komplexum déli részének körülbelül 30 százalékát a muszlimoknak juttassák el, míg a fennmaradó részt, beleértve a Szikladóm-mecset területét is, a zsidóknak tartsák fenn.
Azt is javasolta, hogy Jordánia vonja vissza a mecset őrzését, visszhangozva a Templom-hegyi aktivista csoportok régóta fennálló követeléseit.
Egy évvel később Ben Gvir kifejezte támogatását az ötlet iránt. Bár nem szorgalmazta kifejezetten a mecset fizikai felosztását, kijelentette, hogy támogatja egy zsinagóga építését a komplexumon belül.
Az Al-Aksza mecset lerombolására és egy harmadik zsidó templom építésére irányuló felhívások régóta részét képezik a Templom-hegyi aktivista csoportok retorikájának.
Az utóbbi években azonban ezek közül a csoportok közül sok jelentős befolyásra tett szert, támogatóik és tagjaik ma már az izraeli parlamentben és kabinetben is helyet foglalnak, köztük maga Ben Gvir is.
„Ami az Al-Aksza mecsetben történik, az nem csupán futólagos jogsértések sorozata... Ez egy átfogó judaizációs projekt”
- Tisztviselő a jeruzsálemi Iszlám Vakfnál
Májusban Bezalel Szmotrich pénzügyminiszter egy „Jeruzsálem Napja” gyűlésen elmondott beszédében azt mondta, hogy „kibővítik Izrael határait, teljes megváltást hoznak, és újjáépítik a templomot itt”.
Jichak Vasserlauf, Ben Gvir Otzma Jehudit pártjának tagja és a Negev, Galilea és a nemzeti ellenálló képesség minisztere ugyanezt a felhívást ismételte meg az Al-Aksza elleni rajtaütés során a hónap elején.
„Imádkozunk a templom felépítéséért és a teljes megváltásért” – mondta a mecsetkomplexumból forgatott videóban.
A palesztinok attól tartanak, hogy miután sikeresen bevezették az Al-Aksza de facto időbeli felosztását – meghatározott időpontokat jelölve ki a muszlimok és zsidók számára a helyszínre való bejutáshoz vagy imádkozáshoz –, a következő lépés egy fizikai felosztás lesz.
És az időbeli felosztáshoz hasonlóan ez is szakaszosan fog megvalósulni, amelyek közül az első egy zsinagóga építése lesz a mecsetkomplexumban, mielőtt bővítenék.
Ez tükrözi a hebroni Ibrahimi-mecset fokozatos átvételét, amelyet először időbelileg, majd térbelileg osztottak fel.
Most az izraeli hatóságok állítólag azt tervezik, hogy hivatalosan is megfosztják a Vakfot adminisztratív szerepétől ott is.
A 2025-ös ramadán idején az izraeli erők példátlan lépésként megtiltották a muszlimoknak, hogy péntekenként belépjenek az Ibrahimi-mecsetbe.
„Ami az Al-Aksza-mecsetben történik, az nem csak egy sor múló szabálysértés” – mondta a Vakf forrása, aki az MEE-nek nyilatkozott.
„Ez egy átfogó judaizációs projekt, amelynek célja a mecset teljes izraeli szuverenitásra kényszerítése.
„A palesztinoknak és a muszlim világnak fel kell ismerniük a kihívás nagyságát, és fel kell készülniük arra, hogy szembenézzenek egy olyan tervvel, amely versenyfutás az idővel, mielőtt a rájuk kényszerített valóság visszafordíthatatlanná válik.”
Middle East Eye
