Megkezdődött az olajbogyó-szüret a megszállt Ciszjordániában – de ezzel együtt gyakori és kitartó támadások is történtek az izraeli telepesek részéről a palesztinok és fáik ellen.
2025 első felében az ENSZ Jogi Hivatala 757 telepesek által elkövetett támadást regisztrált, amelyek sérüléssel vagy anyagi kárral jártak. Palesztinokat vettek célba, olajfaligeteket semmisítettek meg, és termést tettek tönkre, ami az ENSZ emberi jogi főbiztosainak kritikáját és globális elítélést váltott ki.
Gázában pedig, amelynek egykor saját olajbogyó-iparága volt, szinte az összes mezőgazdasági területet elpusztította Izrael kétéves kampánya, amelyben több mint 68 000 palesztint öltek meg.
Miért jelentős az olajbogyó-termesztés a palesztinok számára?
Az olajbogyó, Palesztina legszélesebb körben betakarított terményének termesztése évezredekre nyúlik vissza, a Földközi-tenger medencéjének ősi civilizációira. Az ókori görögök például az olajágat a béke szimbólumának tekintették.
Az olajbogyót évszázadok óta használják Palesztinában élelmiszerként, kozmetikumokként, szappanként, gyógyszerként és üzemanyagként, míg az olajfák fáját építkezésekhez.
A termelés jelentősen megnőtt az 1917-ig tartó négy évszázados oszmán uralom alatt Palesztinában, ami az olajbogyó-kereskedelmet alapvető exportcikké tette.
Ma a megszállt palesztin területek összes mezőgazdasági területének körülbelül felét olajbogyó-termesztésre használják.
A Palesztin Kereskedelmi Központ jelentése szerint a szezonális olajbogyó-export egy jó év során közel 200 millió dollárt hoz a palesztin gazdaságba, mivel ez a legértékesebb termény kilónként.
Az ENSZ adatai szerint a Ciszjordániában, amelyet Izrael megszáll, körülbelül 100 000 család, köztük a dolgozó nők mintegy 15 százaléka függ az olajbogyó-szüretből származó jövedelemtől.
A mezőgazdaság évszázados formája mellett az olajbogyó-termesztés jelentősége a palesztinok számára mélyebbre nyúlik.
Mohammed Abu al-Rabb, egy olajbogyó-termesztő Jablun faluból, Jenin közelében, a Middle East Eye-nak elmondta, hogy a gazdák spirituális köteléket éreznek maguk és a fa között.
„Ez nem csak egy fa, hanem őseink öröksége, és az akaratuk az, hogy megvédjük.”
Az olajfát gyakran használják a sumud, a mindennapi ellenálló képesség és kitartás palesztin fogalmának szimbolizálására, amelyről a nevét kapta a nemrégiben Gázába tartó segélyflottilla.
Mi történik az olajbogyó-termesztőkkel Ciszjordániában?
A palesztin mezőgazdaságot, beleértve az olajfaligeteket is, a cionista telepes csoportok régóta támadják, mióta a brit mandátum Izrael megalapítása előtt érvényben volt.
Becslések szerint jelenleg 700 000 izraeli telepes él 150 településen és 200 előőrsben Ciszjordániában. Mindkét típusú település illegális a nemzetközi jog szerint, az engedély nélküli előőrsök létesítését az izraeli törvények tiltják, de az izraeli hatóságok rutinszerűen büntetlenül hagyják őket.
A Hamász vezette 2023. október 7-i támadásokat megelőző években a palesztin olajbogyó-termesztők elleni erőszak fokozódott, ahogy a feszültség fokozódott Ciszjordániában.
2020-ban például a palesztin olajbogyó-termesztők közel 40 százaléka számolt be arról, hogy az előző évben izraeli telepesek ellopták vagy megrongálták terményüket. Mások zaklatással és erőszakkal szembesültek a betakarítási időszakban.
Sok támadás az izraeli hadsereg – amely a megszállt Ciszjordánia biztonságát ellenőrzi – csekély ellenállása mellett történt.
A Hamász vezette október 7-i támadás éppen akkor történt, amikor a 2023-as palesztin olajbogyó-szüret elkezdődött. Ciszjordániában az erőszak fokozódott, a termésgyújtásokról és a palesztin gazdák elleni fizikai bántalmazásokról szóló széles körű jelentések közepette.
Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (Ocha) szerint legalább 38 alkalommal számoltak be szemtanúk arról, hogy az izraeli hadsereg segítette a támadókat.
Más esetekben az izraeli hadsereg gyökerestül kicsavart palesztin olajfákat. 2025 augusztusában az izraeli hadsereg 10 000 olajfát pusztított el a ciszjordániai Al Mughayyir palesztin falu háromnapos ostroma során, miután jelentések érkeztek arról, hogy a közelben megtámadtak egy izraeli telepeseket. Néhány fa több mint egy évszázados volt.
A Haaretz szerint Avi Bluth izraeli katonai vezérőrnagy azt mondta, hogy a fák kitépésének célja az volt, hogy elrettentse azokat, akik „megpróbálnak kezet emelni” a telepesek ellen.
„Minden falunak tudnia kell, hogy ha támadást követnek el, súlyos árat fognak fizetni” – mondta.
Izrael október 7. után fokozta a palesztinokra vonatkozó utazási korlátozásokat Ciszjordániában, gyakran csak napokat adva a palesztinoknak, hogy olyan földeken dolgozzanak, amelyek betakarítása hetekig tart.
Ennek eredményeként a Ciszjordániában az olajbogyó-termés mintegy 20 százaléka abban az évben a hozzáférés hiánya miatt maradt betakarítatlan. A palesztin gazdák becslések szerint 10 millió dollárt veszítettek az Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala (OCHCR) szerint.
2024-ben megnőtt a telepesek támadásainak száma, közel 200 esetet jegyeztek fel – ez több mint kétszerese az előző évinek, az Ocha szerint.
Ezek közé tartozott Hanan Abu Salami, egy 59 éves palesztin nő meggyilkolása, akit izraeli katonák lőttek le, miközben családja olajfaligetében tartózkodott Jenin mellett 2024. október 17-én.
Az ENSZ Jogi Tanácsának vizsgálata megerősítette, hogy Abu Salami nem jelentett veszélyt az izraeli erőkre, és előzetes figyelmeztetés nélkül lőtték le.
Miért támadnak olajfákat az izraeli telepesek?
A telepesek és az izraeli hadsereg olajfák elleni támadásai a megszállt Ciszjordániában élő palesztin élet elleni szélesebb körű támadás részét képezik.
A cél az, hogy megfosztsák a palesztinokat a jövedelmüktől, és megfélemlítéssel elűzzék a közösségeket a földjükről.
A mezőgazdaság elleni egyéb támadások közé tartozik a kutak betömése a vízellátás megszüntetése érdekében, az állatállomány levágása, valamint a vidéki házak megrongálása vagy lebontása.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök Likud koalíciója alatt az izraeli jobboldal kibővítette telepterveit, beleértve a Ciszjordánia annektálására irányuló nyilvános szándékát is, amelyre vonatkozóan a hónap elején elfogadott egy előzetes törvényjavaslatot.
Az izraeli kormány szemet hunyt az izraeli törvények szerint illegálisnak ítélt előőrsök felett is.
Mi a helyzet az olajfákkal Gázában?
Izrael kétéves gázai hadjárata elpusztította az 1,1 millió olajfát.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) augusztusi értékelése szerint a mezőgazdasági területek 98,5 százaléka megrongálódott vagy hozzáférhetetlenné vált az izraeli bombázások miatt.
Ugyanebben a hónapban az ENSZ által támogatott globális éhségfigyelő, az IPC kijelentette, hogy több mint félmillió embert fenyeget éhínség Gázában.
Gáza fennmaradt olajfáinak nagy részét a háború kezdete óta nem öntözték vagy trágyázták. Az FAO becslései szerint Gáza mezőgazdasági kutak 86 százaléka megsemmisült 2025 júliusára.
A Gáza sérült talajára gyakorolt hatás hosszú távú lesz. Az Al Mezan emberi jogi civil szervezet azzal vádolta Izraelt, hogy „környezetirtást” követett el az enklávéban, és 2024. októberi jelentésében kijelentette, hogy „fennáll annak a veszélye, hogy Gáza teljesen lakhatatlanná válik”.
„A mérgező anyagok fokozatosan beszivároghatnak a talajba, oldható szerves anyagok, szervetlen elemek, nehézfémek és idegen szerves vegyületek káros keverékét képezve.
„Ez a szennyezés hatással lenne a talajra, a mezőgazdasági területekre és a talajvízre, a toxinok végül bekerülnének az élelmiszerláncba, és súlyos egészségügyi kockázatot jelentenének az emberekre.”
A Gázában az olajbogyó-termesztéshez kapcsolódó infrastruktúra nagy része, beleértve az olajpréseket is, szintén megsemmisült.
Izrael évtizedek óta súlyosan korlátozza az olívatermékek exportját a Gázai övezet blokádjának bevezetése óta, és az elmúlt két év pusztítása közepette teljesen leállította.
A gázai palesztinok számára 2025 a harmadik elmaradt olajbogyó-szüret, sokan a hónapokig tartó üzemanyaghiány miatt a haldokló olajfákat használják tűzifának.
Mi volt a nemzetközi reakció?
Az ENSZ szervei és a nemzetközi emberi jogi szervezetek figyelmeztettek a palesztin olajbogyó-termesztőket fenyegető növekvő veszélyre.
2025 májusában az Amnesty International bírálta Izraelt, amiért lerombolta Khuza'a városát Gáza Khan Younis kormányzóságában, beleértve a mezőgazdasági területeket is.
„Gáza legtermékenyebb mezőgazdasági területeinek, köztük az élelmiszertermeléshez elengedhetetlen földek elpusztítását Izrael éheztetésének hadviselési módszerként való alkalmazásának kontextusában kell vizsgálni” – mondta az Amnesty.
„A telepesek erőszakának mértéke és gyakorisága az egekbe szökött, az izraeli biztonsági erők beleegyezésével, támogatásával és sok esetben részvételével”
- Ajith Sunghay, az ENSZ palesztin Emberi Jogi Hivatalának vezetője
„A tömeges kitelepítéssel és az élelmiszertermelési forrásokhoz való hozzáférés szisztematikus megsemmisítésével vagy megtagadásával párosulva Izrael példátlan humanitárius katasztrófát idézett elő, amely szerves része a Gázában általa kényszerített népirtó életkörülményeknek.”
Ajith Sunghay, az ENSZ palesztin Emberi Jogi Hivatalának vezetője figyelmeztetett a palesztin gazdálkodókra leselkedő veszélyekre Ciszjordániában az idei olajbogyó-szezonban.
Sunghay október 21-én ezt mondta: „A 2025-ös betakarítás kezdete után két héttel már láttuk a fegyveres telepesek súlyos támadásait palesztin férfiak, nők, gyermekek és külföldi szolidaritási aktivisták ellen.
„A telepesek erőszakának mértéke és gyakorisága az egekbe szökött, az izraeli biztonsági erők beleegyezésével, támogatásával és sok esetben részvételével – és mindig büntetlenül.”
Sunghay hangsúlyozta az olajbogyó-termesztés kulturális jelentőségét a palesztinok számára, amely a megélhetést, a származást, a rugalmasságot és a gazdaságot képviseli, és hozzátette: „Az olajbogyó-szüret szezonja elleni fokozódó támadás egyike a sok-sok izraeli agressziónak, amelyek célja a kapcsolatok megszakítása, a föld annektálása, a palesztinok kisajátítása és az illegális izraeli települések terjeszkedésének elősegítése.”
Az ENSZ tagállamait arra is sürgette, hogy gyakoroljanak nyomást Izraelre a palesztin civilek védelme és az annektálási javaslatok visszavonása érdekében.
„És igen” – zárta gondolatait –, „az olajbogyókkal kezdődik.”
