A közelmúltbeli egyiptomi békecsúcs új lendületet adott a gázai tűzszünetnek, a globális vezetők befolyással voltak a Trump által támogatott ütemtervre, amely a palesztin enklávéban elhúzódó izraeli háború végét célozza.
Trump 20 pontos terve értelmében az Egyesült Államok arab, muszlim és más nemzetközi partnereivel közösen biztonsági keretet dolgoz ki egy „ideiglenes Nemzetközi Stabilizációs Erő” (ISF) telepítésére a háború sújtotta palesztin területen.
Ez a nemzetközi erő, amelyet „a hosszú távú belső biztonsági megoldásként” írnak le, nemcsak a gázai lakosok biztonságát biztosítja, hanem egy „ellenőrzött palesztin rendőri erőt” is kiképez, amely a jövőben az enklávé biztonsági apparátusának része lesz.
Míg a terv Jordániát és Egyiptomot említi az Egyesült Államok konzultatív partnereiként az erő megalakításában, „széleskörű tapasztalataikra hivatkozva ezen a területen”, a szakértők úgy vélik, hogy a muszlim államok, mint Törökország, és az arab országok, mint Katar, kritikusabb szerepet játszhatnak az ISF sikerében, mint mások.
Törökország, Egyiptom és Katar békeszerződést írt alá Trumppal, amelyben ígéretet tettek az amerikai elnök 20 pontos tervére a konfliktus lezárása érdekében, és kiálltak a jelenlegi tűzszünet garanciáiként, amely nagyrészt azóta tart, hogy a Hamász a héten szabadon engedte az összes élő izraeli foglyot.
Szerdán Recep Tayyip Erdogan török elnök megerősítette támogatását a Sarm es-Sejk-i nyilatkozat iránt, és kijelentette, hogy ez sokkal több, mint egy „tűzszünet” aláírása.
A szakértők úgy vélik, hogy a muszlim és arab országok támogatása kulcsfontosságú lesz a terv sikeréhez.
„Az olyan országok (mint Törökország és Katar) jelenléte, amelyekben minden érintett fél megbízik, fontos szerepet fog játszani a tűzszünet folytonosságának biztosításában és az (esetleges) fegyveres konfliktusokkal szembeni elrettentésben” – mondja Ozgur Korpe, nyugalmazott török ezredes és a Nemzetvédelmi Egyetem vendégelőadója.
Törökország, Egyiptom és Katar mind vendégül látta a Hamász vezetőit, és közvetített Izrael és a palesztin ellenállási csoport között a tűzszünet biztosítása érdekében, hogy véget vessenek Izrael népirtó háborújának Gázában, amelyben 2023. október 7. óta közel 70 000 ember halt meg.
„Nagy teljesítmény”
Mahjoob Zweiri, a dohai székhelyű Közel-Keleti Globális Ügyek Tanácsának nem rezidens főmunkatársa szintén úgy érzi, hogy „nagy teljesítmény”, hogy a muszlim és arab országok is csatlakoztak Trump béketervéhez és a Gázában a végső megoldásra irányuló törekvéseikhez.
De rámutat a kérdés összetettségére és a nemzetközi rend jövőjére gyakorolt következményeire is.
A TRT Worldnek elmondta, hogy mind a Trump-adminisztráció, mind a javasolt nemzetközi erő számára kulcsfontosságú, hogy biztosítsák Gáza nemzetközileg elismert határait az izraeli erőktől, és lehetővé tegyék a humanitárius segélyek folyamatos áramlását a palesztin enklávéba.
Az olyan nemzetközi szervezetek, mint az ENSZ, ragaszkodnak ahhoz, hogy a lerombolt enklávéba juttatott megfelelő segélyek a legsürgetőbb szükséglet a több millió palesztin számára, akik visszatérnek otthonaikba.
A tel-avivi népirtó háború folytatásának veszélye is Gáza felett lebeg, az izraeli védelmi miniszter pedig a háború folytatását ígérte azzal az ürüggyel, hogy a Hamász nem tartja tiszteletben a gázai tűzszüneti megállapodást.
Ebben az összefüggésben a muszlim és arab nemzetek garanciái kulcsfontosságúvá válnak.
Alon Liel, az izraeli külügyminisztérium korábbi főigazgatója szerint a béketervben való részvételüknek óriási jelentősége van, kiemelve a három nemzet kritikus szerepét a Hamász és Izrael közötti fogolycserében.
Törökország, Katar és Egyiptom „őrizni fogja a végrehajtását” – mondta Liel a TRT Worldnek.
Liel azt is hiszi, hogy ez a három ország kritikus szerepet fog játszani Gáza biztonságának garantálásában, amit „felelősségük részének” tekint.
Általános az a vélemény, hogy a palesztinokkal való vallási, kulturális és történelmi kapcsolatok jobban megértetik a muszlim és arab nemzeteket az érintett érzékenységekkel, és így jobb helyzetbe hozzák őket, mint a nyugati világ, hogy biztosítsák a békét és stabilitást teremtsenek Gázában és esetleg más megszállt régiókban, például Ciszjordániában.
Kockázatos, de megéri
Korpe felhívja a figyelmet a Közel-Kelet kaotikus politikai légkörére, amelyet Izrael 1948-as megalakulása óta számos konfliktus jellemez – az arab-izraeli háborútól az iráni-izraeli konfliktuson át az Egyesült Államok 2003-as pusztító iraki inváziójáig.
1956-ban a Közel-Keleten vetették be az első ENSZ békefenntartó missziót – az Egyesült Nemzetek Szervezetének Vészhelyzeti Erőit (UNEF) –, amelynek feladata az Izrael és Egyiptom közötti ellenségeskedés megszüntetésének biztosítása és felügyelete volt.
Azóta számos más nemzetközi erőt is bevetettek a régióban – az egyiptomi Szueztől Libanonig és a szíriai Golán-fennsíkig, hogy felügyeljék az Izrael és más nemzetek közötti törékeny tűzszüneteket.
Korpe azonban úgy érzi, hogy Türkiye készen áll egy gázai misszióra.
„Bár ez a nemzetközi misszió kockázatos jellegű, mint az előzőek, ez nem jelenti azt, hogy nekünk (Türkiyének) kerülnünk kell” – mondta a TRT Worldnek, hozzátéve, hogy a török hadsereg, amely a NATO második legnagyobbja, értékes tapasztalatokkal rendelkezik a koreai, koszovói, észak-macedóniai és afganisztáni nemzetközi missziókban.
„Nemrég vettük át a koszovói békefenntartó erők parancsnokságát”, ami Korpe szerint a török hadsereg megbízhatóságát és professzionalizmusát jelezte a nemzetközi közösségben.
A török védelmi minisztérium azt is világossá tette, hogy számos nemzetközi misszióban szolgált a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében különböző földrajzi területeken, és az ország hadserege professzionalizmusával és tisztességével „minden fél elismerését” kiérdemelte. A török hadsereg „készen áll minden rá bízott feladatra” – tette hozzá a minisztérium, Gázára utalva.
Ankara kétoldalú katonai együttműködési megállapodások révén fegyveres erőit olyan országokban is bevetette, mint Líbia, Szomália és Katar. Ezeken a bevetéseken túl Türkiye katonai jelenléttel rendelkezik Irakban és Szíriában terrorizmusellenes célokra, ahol különböző helyi csoportokkal, az araboktól a kurdokig, jezidikig és türkménekig küzd.
A volt török katonatiszt szerint Türkiye „mind állami emlékezettel, mind katonai képességgel rendelkezik ahhoz, hogy ilyen veszélyes színtereken különböző etnikai és politikai csoportokkal foglalkozzon”. „Ennek eredményeként Türkiye kritikus szereplő lesz, amely fontos szerepet játszik a gázai béke biztosításában” – mondja.
Míg egyes arab országok ódzkodnak a Hamász folyamatos jelenlététől Gázában, Türkiye és Katar másképp látja a fegyveres szervezet változó szerepét a palesztin enklávéban, mivel régóta kapcsolatban állnak az ellenálló csoporttal – állítja Zweiri, az öböl menti elemző.
Szakértők szerint ez Törökországot jobb helyzetbe hozza a béketerv vitatottabb kérdéseinek kezelésére, amely a Hamász leszerelését és demobilizálását szorgalmazza, anélkül, hogy szerepet játszana Gáza jövőbeli kormányzásában.
Törökország és Katar mellett, amelyek régóta kiállnak a palesztin szuverenitás mellett, más muszlim és arab államoknak is „kollektív nyomást” kell gyakorolniuk az Egyesült Államokra és Izraelre, hogy a palesztin konfliktus hosszú távú megoldását szorgalmazzák, mondja Zweiri.
„Fel kellene szólítaniuk az Egyesült Államokat és a nyugati államokat, hogy a humanitárius segélyek biztosítása és Gáza újjáépítése ne legyen semmilyen feltételhez kötve, beleértve a Hamász eltávolítását az enklávéból” – teszi hozzá.
FORRÁS: TRT World
