A magyar kormány az elmúlt években az Európai Unió egyik legkitartóbb Izrael-párti szereplőjeként lépett fel. Orbán Viktor miniszterelnök kormánya következetesen kiállt Benjamin Netanjahu politikája mellett, akkor is, amikor Izrael a nemzetközi jog súlyos megsértésével vádolható. A legfrissebb ENSZ-jelentés azonban fordulópontot jelenthet: egy vizsgálóbizottság kimondta, hogy Izrael népirtást követett el Gázában 2023 októbere óta. A kérdés tehát adott: meddig mehet el Magyarország Izrael támogatásában, anélkül hogy maga is felelősségre vonhatóvá váljon?
Diplomáciai kiállás: kettős mérce az EU-ban
Magyarország az utóbbi években többször is blokkolta az Európai Unió közös nyilatkozatait, amelyek elítélték volna Izrael gázai akcióit. 2023 novemberében például az EU külügyminiszterei közös állásfoglalást próbáltak kiadni a civil lakosság elleni aránytalan támadások miatt, de Budapest ezt megakadályozta.
Ezzel Magyarország az EU külpolitikai egységét gyengíti, és saját szövetségesei között is elszigetelődhet. Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője akkor úgy fogalmazott:
„Az Európai Unió nem engedheti meg, hogy a tagállamok belpolitikai érdekekből blokkolják a közös jogi és humanitárius elveinket.”
Fegyverüzletek és hadiipari együttműködés
A magyar–izraeli hadiipari kapcsolatok különösen erősek.
2020-ban Magyarország 200 millió euró értékben szerződött izraeli radarokra.
2023-ban Zalaegerszegen nyílt meg a Lynx páncélozott járműveket gyártó üzem, amely német–izraeli technológiával működik.
Magyarország izraeli drónbeszerzéseket is végrehajtott, amelyek a nemzetközi jogászok szerint akár kettős felhasználásúnak is minősülhetnek (civil megfigyelésre és katonai műveletekre is alkalmasak).
Az ENSZ jelentése szerint azonban a tagállamoknak kötelező lenne megszakítaniuk a fegyverszállításokat, ha azok hozzájárulhatnak népirtási bűncselekményekhez. Navi Pillay, a bizottság elnöke egyértelműen kijelentette:
„A népirtás megelőzésének kötelezettsége akkor keletkezik, amikor az államok tudomást szereznek a népirtás komoly veszélyéről – és nem akkor, amikor a bírósági ítélet megszületik.” (Middle East Eye, 2025. szeptember 22.)
Ez azt jelenti, hogy Magyarország fegyverüzletei Izraellel jogilag is támadhatóvá válnak, ha nem függeszti fel az együttműködést.
Nemzetközi jogi keretek
Magyarország 1954 óta részes fele az ENSZ Népirtás elleni egyezményének. Az egyezmény világosan fogalmaz: minden állam köteles megelőzni és büntetni a népirtást. Nemcsak az elkövetés tilos, hanem az is, hogy egy másik államot aktívan támogassanak ilyen bűncselekmény elkövetésében.
Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája (CFSP) szintén előírja, hogy a tagállamok tartózkodjanak a nemzetközi humanitárius jogot sértő államok katonai támogatásától.
Ha tehát a Nemzetközi Bíróság (ICJ) kimondja, hogy Izrael népirtást követett el, akkor Magyarország törvénysértést követ el, ha továbbra is fegyvert, haditechnikát vagy diplomáciai védelmet biztosít.
Az ENSZ ezt már kimondta: Az ENSZ vezető jogi nyomozói arra a következtetésre jutottak, hogy Izrael bűnös a gázai népirtásban
Erkölcsi és politikai következmények
A magyar kormány Izrael melletti kiállása a hazai közvéleményben is egyre nagyobb vitát vált ki.
Civil szervezetek – például a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország – rendszeresen figyelmeztetnek: a kormány „morális csődöt” vall, ha a gázai civilek lemészárlása közben is kitart Izrael mellett.
- A Fórum a Békéért október 6-án 15 órakor tiltakozó megmozdulást szervez Budapest Nyugati terére a palesztinok ellen véghezvitt izraeli népirtás miatt, továbbá azért, mert a magyar kormány Izrael „jogos önvédelmének” tartja Netanjahu népirtását
Nemzetközi szinten Magyarország elszigetelődhet: az EU-tagállamok többsége már most is bírálja a magyar álláspontot, és az Egyesült Államokban is egyre erősebb a vita arról, hogy Izrael kritikátlan támogatása fenntartható-e.
Következtetés
A magyar kormány jelenleg minden szinten támogatja Izraelt – diplomáciailag, gazdaságilag és hadiiparilag. Ám az ENSZ legfrissebb vizsgálóbizottsági jelentése új korszakot nyit: immár nem csupán politikai, hanem jogi kérdés is, hogy meddig mehet el Budapest.
Ha Magyarország továbbra is feltétel nélkül támogatja Izraelt, a nemzetközi jog megsértésének vádja alól aligha mentesülhet. Ez nemcsak jogi, hanem morális felelősség is: a kérdés végső soron az, hogy egy EU-tagállam a nemzetközi közösség béke- és emberi jogi értékei mellett áll, vagy egy elítélt háborús politika kiszolgálója marad.
Források:
ENSZ vizsgálóbizottsági jelentés, 2025. szeptember (Middle East Eye beszámolója)
ENSZ Népirtás elleni egyezmény, 1948
Európai Unió CFSP-dokumentumok
Borrell nyilatkozata az EU külpolitikai egységéről, 2023. november
Magyar–izraeli fegyverüzletekről szóló sajtóbeszámolók (MTI, Reuters, Haaretz)
Naji Abdullah
