A gázai tűzszünetet követően Izrael katonai és politikai figyelmét a megszállt Ciszjordániára fordította, fokozva azokat a lépéseket, amelyek elemzők szerint a palesztinok etnikai tisztogatásának és a jövőbeli palesztin államiság lebontásának minősülnek.
Szerdán az izraeli Kneszet előzetes olvasatban elfogadott egy törvényjavaslatot a megszállt Ciszjordánia annektálásáról, miközben az izraeli erők és telepesek fokozzák a műveleteket a területen, beleértve a razziákat, letartóztatásokat, bontásokat és a települések bővítését.
„Az izraeli kormány úgy döntött, hogy kiterjeszti területeit Ciszjordániában az ottani területek annektálásával, hogy megszabaduljon a palesztin szuverenitástól, és hogy megmutassa a nemzetközi közösségnek, hogy nincs mód arra, hogy a palesztinoknak államot adjanak” – mondta Mohamad Alqeeq, egy rámallahi politikai elemző az Anadolunak.
Szerinte az izraeli kormány két párhuzamos eszkalációs utat követ a Ciszjordániában, az egyiket a telepesek, a másikat az izraeli hadsereg vezeti.
„Az izraeli telepesek támadásokat követnek el a palesztinok és tulajdonuk ellen, megrongálják a mezőgazdasági terményeket, felgyújtják a házakat és az autókat. Az izraeli kormány a támadások során a telepeseket azzal védi, hogy megszállja a palesztin területeket, és letartóztatja azokat, akik szembeszállnak velük.”
Alqeeq szerint Izrael fokozza a nyomást a palesztinokra, hogy hagyják el földjeiket, vízforrásaikat és legelőiket, és utat engedjenek egy telepes államnak.
„A második út az izraeli hadseregé, amely számos katonai műveletet hajt végre a városok szívében, katonáival Ramallahban, Nabluszban, Dzseninben és Hebronban, hogy megzavarja a palesztinok mindennapi életét, és arra kényszerítse őket, hogy a következő napra gondoljanak.”
Megnőtt a letartóztatások, őrizetbe vételek és a telepesek erőszakos cselekedeteinek száma
A Gázában október 10-én aláírt tűzszünet óta a megszállt Ciszjordániában megnőtt az izraeli rajtaütések száma, beleértve a letartóztatásokat, lövöldözéseket és vagyonrongálásokat.
A múlt héten az izraeli hadsereg állítólag 35 palesztint vett őrizetbe a megszállt Ciszjordániában, miközben legalább 70 házat bontással is fenyegetett.
Jogvédő csoportok szerint az illegális izraeli telepesek az elmúlt két évben 7154 támadást követtek el palesztinok és ingatlanjaik ellen, ami 34 halálesetet eredményezett.
2023. október 7. óta több mint 1056 palesztin halt meg izraeli támadásokban a megszállt Ciszjordániában, és több mint 20 000 embert vettek őrizetbe, palesztin adatok szerint.
Taghreed El-Khodary, a Carnegie Alapítvány Közel-Kelet Programjának korábbi vendégkutatója szerint Izrael etnikai tisztogatással kapcsolatos politikája Ciszjordániában eltér attól, amit Gázában tettek.
„Ciszjordániában lassított etnikai tisztogatást folytatnak” – mondta.
Annektálási kísérlet
El-Khodary kiemelte, hogy a megszállt Ciszjordániában régóta de facto annektálás folyik, és Izrael most megpróbálja legalizálni azt.
„Ha ellátogatunk Ciszjordániába, hihetetlen, mit művelnek az oslói (egyezményes) évek óta. Merészelik megosztani a falvakat, városokat, és az emberek nem tudnak egyik helyről a másikra menni. A mozgás rendkívül nehézzé válik a palesztinok számára az A zónában.”
Az 1995-ös oslói II. megállapodás értelmében a megszállt Ciszjordániát három területre osztották, az A zónát teljes palesztin ellenőrzés alá helyezték.
Alqeeq azt mondta, hogy mivel az izraeli hadsereg „kimerült” a gázai háború után, a figyelem most Ciszjordániára helyeződött át.
Egyre több provokáció Kelet-Jeruzsálemben
Szakértők is rámutattak a provokációk fokozódására a megszállt Kelet-Jeruzsálemben, miután a szélsőjobboldali Itamar Ben-Gvir izraeli miniszter a múlt héten kétszer is megrohamozta az Al-Aksza mecset épületét.
Az izraeli Kneszet szerdán elfogadott egy törvényjavaslatot a Jeruzsálemtől keletre, palesztin területen épült Ma'ale Adumim település annektálására.
Az Alqeeq szerint a megszállt Ciszjordániából és Gázából származó palesztinokat megtiltották az Al-Akszánál való imádkozástól, miközben az izraeli hatóságok továbbra is korlátozzák az építési engedélyeket és lebontják a palesztin otthonokat.
„Ben-Gvir és Szmotrics felgyorsították lépéseiket a palesztinok Jeruzsálemen belüli jelenlétének megszüntetésére azáltal, hogy sok embert kiutasítottak és korlátozásokat vezettek be” – tette hozzá.
Alqeeq kiemelte a jordániai gyámságot és a Palesztin Hatóság szerepét a mecsetben, figyelmeztetve, hogy az izraeli provokációk további regionális zavargásokat szíthatnak.
Azt mondta: „Ben Gvir és az izraeli kormány mindezen politikája Izrael új bánásmódját jelzi az Al-Aksza mecsettel szemben, hogy utat nyissanak a templomépítésre vonatkozó hatalmas tervüknek.
„Ez lesz az a szikra…, amely nagyobb nyomást gyakorol majd, és nem fogja megkímélni a régiót a további konfrontációktól és instabilitástól.”
Veszélyben a tűzszünet
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a Ciszjordániában fokozódó erőszak veszélyeztetheti a törékeny gázai tűzszünetet.
El-Hodari szerint a helyzet veszélyezteti a tűzszünet aláásását, mivel sem Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek, sem koalíciójának nem áll politikai érdeke annak fenntartásában.
„Netanjahu továbbra is a koalícióját fogja kifogásként használni. Aztán ott vannak az izraeli választások, és ott van az izraeli társadalom, amely nagyrészt támogatja a népirtást. Tehát mindig mindent megtesz majd, hogy megzavarja ezt a tűzszünetet, mert az politikailag nem az ő előnyére válik.”
Megjegyezte, hogy Washington láthatóan lelkesedik a tűzszünet fenntartása mellett, mivel Steve Witkoff, az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja, J. D. Vance alelnök és mások ezen a héten Izraelbe látogattak.
Szerdán Marco Rubio amerikai külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy Izrael az új annexiós törvényjavaslatával „fenyegeti” a Trump által javasolt gázai tűzszüneti megállapodást.
Kétállami megoldás veszélyben
Elemzők szerint Ciszjordánia annektálása véget vetne az ENSZ határozataiban elképzelt kétállami megoldás lehetőségének.
Alqeeq számára Izrael szándékai egyértelműek.
„Az 1993-ban Izrael által aláírt oslói megállapodások után (Izrael) elszigetelte Gázát a megszállt Ciszjordániától. 2002-ben az apartheid fal felépítésével elszigetelte Jeruzsálemet Ciszjordániától.”
Az E1 telepprojekttel kapcsolatban, amely 3400 lakóegységet foglal magában, és amelyet az annektálás kapujának tekintenek, Alqeeq azt mondta: „Most az E1 projekttel Izrael jóváhagyta Ciszjordánia két részre osztását, hogy elszigetelje a palesztinokat városaikban.”
Elszigetelődés és nemzetközi visszhang
A Kneszet annektálási törvényjavaslata nemzetközi visszhangot váltott ki, Törökország, Szaúd-Arábia, Egyiptom és Katar is elutasítja a lépést.
A szavazásra Trump ellenállása ellenére került sor, aki csütörtökön azt nyilatkozta, hogy Izrael „nem fog semmit sem kezdeni” Ciszjordániával.
El-Khodary elmondta, hogy az európai tisztviselők szigorú figyelmeztetéseket adtak ki Izraelnek a bejelentett annektálási tervei miatt.
„Bojkottra kellene szólítani, ha fegyverekről, ha kereskedelemről van szó, és azt hiszem, ebbe a irányba haladunk. Ha megsértik a nemzetközi jogot, az EU-nak nyomást kell gyakorolnia Izraelre.”
