Hét arab és iszlám többségű ország külügyminiszterei találkoztak Törökország legnagyobb városában, Isztambulban, hogy megvitassák egy nemzetközi stabilizációs erő létrehozásának lehetőségét Gázában, valamint a tűzszünetet a területen.
A hétfői találkozó egyik célja az volt, hogy az országokat közelebb hozzák az erő létrehozásához, amely segítene fenntartani a tűzszünetet a palesztin enklávéban, amely október 10-i hatálybalépése óta nehéz talajon áll.
Ez idő alatt Izrael többször is megsértette a tűzszünetet, többek között a múlt héten, amikor újabb halálos támadásokat indított, több mint 100 ember – köztük 46 gyermek – halálát okozva, mielőtt „újraindította” a tűzszünetet. Összesen legalább 236 palesztint ölt meg Izrael Gázában a tűzszünet kezdete óta.
Katar, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Jordánia, Pakisztán és Indonézia külügyminiszterei is részt vettek a találkozón török kollégájuk mellett. Néhányan közülük csapatokkal járulhatnak hozzá egy stabilizációs erőhöz.
Íme, amit tudnia kell.
Mi a helyzet a gázai nemzetközi stabilizációs erővel?
Hakan Fidan török külügyminiszter a találkozó után újságíróknak szólva elmondta, hogy még mindig folynak a tárgyalások a Gázába javasolt nemzetközi erőről, amely szerepelt Donald Trump, az Egyesült Államok elnökének 20 pontos gázai béketervében.
A Gázai övezet biztonságának felügyeletét ellátó testület még mindig nem alakult meg, és feladatait még mindig nem határozták meg nyilvánosan.
Fidan elmondta, hogy a találkozón részt vevő országok „e meghatározás tartalma alapján döntenek arról, hogy küldenek-e katonákat vagy sem”.
A hétfői találkozón részt vevő több ország korábban az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát kérte az erő létrehozásáról, ha részt kívánnak venni benne. Az erő potenciális tagjai pedig azt szeretnék, hogy a mandátumuk egyértelműen meghatározott legyen.
Korábban szeptember végén volt egy, Recep Tayyip Erdogan török elnök által „gyümölcsözőnek” nevezett találkozójuk Trumppal a témában.
Mi akadályozza a nemzetközi erők megalakulását?
Továbbra is alapvető bizalomhiány van az érintett arab és iszlám országok, valamint Izrael között. Ez nagyrészt Izrael tűzszüneti intézkedéseinek és a Gáza elleni folyamatos támadásainak az eredménye.
Izrael eddig nagyrészt nem teljesítette a tűzszüneti megállapodás rá eső részét. A halottakon kívül további százak sebesültek meg. Izrael azt sem engedélyezi, hogy a Gázában tartózkodó palesztinok újjáépítsék otthonaikat, és a megállapodás szerinti számú segélyszállító teherautó belépjen az ostromlott övezetbe.
Izrael a maga részéről azt állítja, hogy a Hamász nem adta vissza elég gyorsan a halott foglyok holttesteit. A Hamász azonban azt állítja, hogy a munka bonyolult az izraeli támadások által okozott hatalmas mennyiségű törmelék, valamint az miatt, hogy Izrael megsemmisítette a gázai háborúja során a holttestek kereséséhez szükséges nehézgépek nagy részét. A Hamász azt is kiemeli, hogy a tűzszünet kezdete óta Izrael megakadályozta az új gépek belépését az övezetbe.
Fidan azt mondta, hogy Izrael csak kifogásokat keres a tűzszünet megszüntetésére, és hogy az izraeliek nem teljesítik a megállapodás szerinti kötelezettségeiket, hozzátéve, hogy ez a találkozó résztvevőinek közös álláspontja.
Felszólította Izraelt arra is, hogy hagyjon fel a rendszeres tűzszünet-sértésekkel, és engedélyezze a humanitárius segélyekhez való hozzáférést Gázában – ez egy másik téma, amelyet a találkozón megvitattak.
A javasolt stabilizációs erő tagjai lényegében amiatt aggódnak, hogy csapatokat küldenek Gázába, miközben nem biztos, hogy Izrael teljes mértékben elkötelezett a tűzszünet mellett. A nemzetközi erők katonái ezért olyan helyzetbe kerülnének, ahol támadásnak és a helyszínen történő rendőri tevékenységnek vannak kitéve, miközben Izrael folytatja a bombázást.
Mi a török álláspont a tűzszünetről?
Fidan azt mondta, hogy továbbra is jelentős nézeteltérések vannak a Hamász és Izrael között, amelyek rövid távon talán nem oldhatók meg, de Törökország a béke felé törekszik.
Erdogan erősen bírálta Izrael számos tűzszüneti szabálysértését.
„Mindannyian látjuk, hogy Izrael teljesítménye ebben az ügyben nagyon rossz” – mondta Törökország elnöke az Anadolu török állami hírügynökség által felvett megjegyzéseiben.
„Egy olyan adminisztrációval nézünk szembe, amely a tűzszüneti megállapodás óta több mint 200 ártatlan embert mészárolt le, és folytatja megszállását és támadásait Ciszjordániában” – tette hozzá Erdogan.
„Nem engedhetjük meg a [megszállt] Ciszjordánia annektálását, Jeruzsálem státuszának megváltoztatását, vagy az Al-Aksza mecset szentségének megsértésére irányuló kísérleteket.”
Milyenek a kapcsolatok Törökország és Izrael között?
Törökországnak hosszú története van Izraellel – ez volt az első muszlim többségű állam, amely 1949-ben elismerte azt.
A két ország közötti kapcsolatok azonban minden idők mélypontjára süllyedtek a gázai háború következtében, amelyben Izrael közel 69 000 palesztint ölt meg.
Erdogan erősen bírálta Izrael háború alatti cselekedeteit, míg egyes elemzők úgy vélik, hogy Izrael talán egy jövőbeni törökországi támadás támogatását próbálja megszerezni.
Törökország kulcsfontosságú szerepet játszott a tűzszüneti tárgyalásokban azzal, hogy ösztönözte a Hamászt Trump béketervének elfogadására.
Felajánlotta továbbá, hogy részt vesz a Gázában működő nemzetközi erőkben, de az izraeli tisztviselők – köztük Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Gideon Saar külügyminiszter – határozottan állítják, hogy országuk nem fogadja el a török jelenlétet Gázában.
