Izrael éheztetési politikával teremtette meg az éhínséget Gázában, állítják szakértők és jogvédő csoportok, és minden egyes döntéssel addig szűkítette az élelmiszer-ellátást, amíg az éhínség elkerülhetetlenné nem vált.
Az ENSZ augusztus végén hivatalosan is éhínséget hirdetett Gázában, megerősítve azt, amit több más megfigyelő szerv és szakértő is hónapokkal korábban mondott. Egy hónappal később az ENSZ független nemzetközi vizsgálóbizottsága arra a következtetésre jutott, hogy Izrael népirtást követett el Gázában.
Ezt követően sürgős és ismételt felhívásokat intéztek olyan magas rangú humanitárius személyiségek, mint például Tom Fletcher, az ENSZ segélyezési vezetője, Izrael „szisztematikus akadályozásának” megszüntetésére – amit Benjamin Netanjahu miniszterelnök és kormánya nem hajlandó elismerni.
Ramy Abdu, a genfi székhelyű Euro-Med Human Rights Monitor elnöke számára az emberi túléléshez szükséges alapvető dolgok blokkolásának politikája azt bizonyítja, hogy Izrael szándékában áll éheztetni Gázát és több palesztint megölni.
„Gáza éhínsége abban különbözik a többitől, hogy nem pusztán természeti katasztrófák vagy gazdasági összeomlás eredménye” – mondta Abdu az Anadolunak. „Inkább az élelmiszer és a víz háborús fegyverként és népirtás eszközeként való felhasználásának politikája.”
Hangsúlyozta, hogy az izraeli tisztviselők a háború kezdete óta nyíltan kinyilvánították ezt a szándékukat.
„A nemzetközi humanitárius jog értelmében az éheztetés, mint fegyver a civilek ellen, háborús bűncselekmény, mégis Gázában ezt a bűncselekményt kifejezetten és nyilvánosan követik el” – mondta.
“October 7th was not a surprise, it was not a beginning, and it was never the full story.”
These voices refuse to let history be rewritten. A Palestinian woman remembers her grandmother’s murder, her family’s home demolished, her childhood scarred by checkpoints and violence. A… pic.twitter.com/CJD1lzocpm
— TRT World (@trtworld) October 6, 2025
„A mesterségesen létrehozott törékenységből” „lassú megsemmisítő fegyver” lesz
Izrael már jóval 2023 októbere előtt is pusztította Gáza élelmiszer-biztonságát.
2006-ban blokádot vezetett be, amely az izraeli hatóságoknak ellenőrzést adott az összes határátkelőhely felett, és időnként még a palesztinok napi megengedett kalóriáit is kiszámította.
2023-ra a gázaiak négyötöde segélyektől függött, az ifjúsági munkanélküliség elérte a 67 százalékot, és az alultápláltsággal összefüggő betegségek, mint például a vérszegénység, széles körben elterjedtek voltak – mondta Abdu.
„Ez a mesterségesen létrehozott törékenység miatt a társadalom képtelen volt elviselni a segélyezés bármilyen zavarát” – mondta. „Amikor Izrael bezárta az átkelőhelyeket, nem voltak helyi alternatívák vagy termelési kapacitások a sokk enyhítésére. Ezzel egyidejűleg Izrael bombázta és buldózerrel tönkretette a termőföldeket, elpusztítva Gáza élelmiszerkosarát.”
A fordulópont 2023. október 9-én jött el, amikor Izrael „teljes ostromot” hirdetett Gázára, elvágva az élelmiszer-, víz-, üzemanyag- és áramszolgáltatást. Az import egyik napról a másikra leállt, a segélykonvojokat befagyasztották a határon, és a hiány azonnal elmélyült.
Az üzemanyagellátás blokkolása miatt a pékségek bezártak, a vízpumpák elnémultak, a teherautók pedig leálltak. Az élelmiszert nem lehetett sütni, tárolni vagy kiszállítani. A tiszta víz eltűnt, ami tovább súlyosbította az éhínséget a betegségekkel.
Abdu a termőföldek pusztulására és a halászati tilalmakra is rámutatott, ezeket a Gáza élelmiszerforrásainak felszámolására irányuló szélesebb körű izraeli minta részének nevezve.
„A megszállás az évek során létrehozott sebezhetőséget a lassú megsemmisítés fegyverévé változtatta” – mondta.
A kényszerű kitelepítések elmélyítik az éhséget
Az izraeli evakuálási parancsok a szüntelen bombázással együtt ismételten tömeges kitelepítésekre kényszerítettek, túlzsúfolták a menedékhelyeket és megterhelték a már amúgy is szűkös ellátást.
Jelenleg becslések szerint 2 millió palesztin van kitelepítve a lerombolt, megszállt enklávéban.
„A hirtelen menekülés gyakran semmivel sem hagyta az embereket” – mondta Abdu.
A gyermekek és a terhes nők voltak a legsúlyosabban sújtottak. Az éhséget súlyosbították a betegségek és a tiszta víz hiánya, ami azt eredményezte, amit Abdu „teljes körű élelmiszer-, egészségügyi és lakhatási jogok válságának” nevezett.
2024 elejére Izrael fokozta kampányát Gáza fő humanitárius mentőöve, az ENSZ Közel-Keleten lévő Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaügyi Hivatala (UNRWA) ellen.
A donorok felfüggesztése megbénította az ügynökséget, raktárakat bombáztak, konvojokat blokkoltak, és fosztogatásokról számoltak be.
Izrael 2024 elejétől blokkolta a segélyeket Észak-Gázának, az októberi offenzíva után szigorította a korlátozásokat, és májusban lezárta Rafaht – Gáza utolsó kijáratát.
Egy évvel később, 2025 májusában Izrael az Egyesült Államok támogatásával elindította a vitatott Gázai Humanitárius Alapítványt (GHF) a segélyek felügyeletére.
Ahelyett, hogy helyreállította volna a hozzáférést, az ENSZ és a nagyobb nem kormányzati szervezetek militarizáló segélyként ítélték el, a „segélyzónákat” pedig „halálcsapdáknak” nevezték. Az ENSZ emberi jogi hivatala szerint azóta több mint 1760 palesztint öltek meg élelmiszerhez jutás közben, közülük közel 1000-et a GHF helyszínei közelében.
„Izrael cselekedeteinek és nyilatkozatainak nyomon követése – a hosszú blokád, az átkelőhelyek lezárása, a konvojok blokkolása, az élelmiszerraktárak célba vétele, a termőföldek elpusztítása, a halászati tilalmak, az UNRWA aláásása, a segélyek fosztogatása, az élelmet kereső civilek elleni támadások, a rendőrség és a biztonsági kísérők elleni csapások, az ismételt jogellenes evakuálási parancsok, sőt még az úgynevezett Gázai Humanitárius Alapítvány létrehozása is – egyértelmű mintázatot mutat” – mondta Abdu.
„Ez nem véletlenszerű káosz, hanem egy gondosan megtervezett éheztetési politika.”
Éhínséget hirdettek, de nem történt hatékony válasz
Augusztus 22-én az Integrált Élelmiszerbiztonsági Fázisosztályozás (IPC) hivatalosan éhínséget hirdetett Gáza egyes részein, ami azt jelenti, hogy három kritikus küszöbértéket – a súlyos élelmiszerhiányt, az akut alultápláltságot és az éhezéssel összefüggő haláleseteket – átléptek.
A Gázai Egészségügyi Minisztérium szerint az éhínséghez és éhínséghez kapcsolódó palesztin halálesetek száma elérte a legalább 460-at, köztük több mint 150 gyermeket.
A súlyosbodó válság miatt minden ötödik gyermek alultáplált Gáza városban, és az esetek száma naponta növekszik.
„Még az éhínség hivatalos kihirdetése után sem történtek hatékony intézkedések. A nemzetközi közösség nem tudta kényszeríteni Izraelt, amely továbbra is semmibe veszi az ENSZ határozatait az Egyesült Államok és Európa támogatásával” – mondta Abdu.
Hozzátette, hogy az éhínség elismerése elsősorban a jogi és erkölcsi konszenzus megerősítésében, valamint az olyan testületek előtti elszámoltathatóság megalapozásában van értéke, mint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) vagy a Nemzetközi Bíróság (ICJ).
„A nemzetközi humanitárius jog értelmében az ilyen szándékos éheztetés háborús bűncselekménynek minősül. A szándék és az eredmény egyre növekvő bizonyítékaival ezek a cselekmények elérik a népirtás küszöbét” – mondta Abdu.
„Kevés dolog történt”
Szeptemberben az ENSZ Független Nemzetközi Vizsgálóbizottsága a megszállt palesztin területekről, beleértve Kelet-Jeruzsálemet és Izraelt, arra a következtetésre jutott, hogy Izrael népirtást követett el Gázában.
Két évnyi vizsgálat után a bizottság kijelentette, hogy az izraeli hatóságok és biztonsági erők az 1948-as népirtási egyezményben meghatározott öt népirtó cselekmény közül négyet követtek el – tömeggyilkosságokat, súlyos testi vagy lelki sérüléseket, a palesztinok elpusztítására irányuló életkörülmények szándékos előidézését és a születések megakadályozását.
A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy „Izrael Állam felelős a népirtás megakadályozásának elmulasztásáért, a népirtás elkövetéséért és a gázai palesztinok ellen elkövetett népirtás elkövetőinek megbüntetésének elmulasztásáért”.
„Izraelnek véget kell vetnie az éheztetés politikájának, fel kell függesztenie az ostromot, és meg kell könnyítenie és biztosítania kell a humanitárius segélyek akadálytalan hozzáférését a nagymértékű humanitárius segélyekhez, valamint az összes ENSZ-alkalmazott, beleértve az UNRWA és az OHCHR nemzetközi munkatársait, valamint az összes elismert nemzetközi humanitárius ügynökség akadálytalan hozzáférését, amelyek segítséget nyújtanak és koordinálnak” – olvasható a szeptember 16-i nyilatkozatban.
Abdu hangsúlyozta, hogy a nyilatkozat jelentős értékkel bír, de a végrehajtásához akarat szükséges.
„Izrael cselekedeteinek népirtásként való besorolása kötelezettségeket kellene, hogy vonjon maga után az 1948-as népirtásról szóló egyezmény értelmében, beleértve a megelőzést és a büntetést is. Ez politikai és jogi nyomást kellene, hogy jelentsen a segélynyújtás garantálása érdekében” – mondta Abdu.
„A gyakorlatban azonban kevés történt.”
SOURCE:AA
