Az ENSZ egyik ügynöksége megállapította, hogy az idei olajbogyó-szüreti szezonban a megszállt Ciszjordániában 2020 óta a legmagasabb a károk és az izraeli telepesek támadásainak száma.
A Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) pénteken közölte, hogy 70 városban és faluban 126 támadást regisztráltak, és több mint 4000 olajfát és csemetét rongáltak meg.
Az illegális településekről érkező izraeliek két palesztin járművet gyújtottak fel Deir Dibwan városában, Ramallahtól keletre, közölték pénteken az Al Jazeera tudósítói.
A Ramallahtól északra fekvő Sinjil városában izraeli katonák a lakosok kiutasítása után elfoglalták a palesztin gazdák olajbogyóit. Bár az olajfaligetek Ciszjordánia B övezetében találhatók, amely az oslói megállapodások értelmében nem írja elő a palesztinok számára, hogy együttműködjenek az izraeli hadsereggel, a területet zárt katonai övezetté nyilvánították.
A zárt katonai övezetről szóló rendelet olyan intézkedés, amely lehetővé teszi a hadsereg számára, hogy megtiltsa a belépést egy bizonyos területre, és korlátozott ideig érvényes. Izrael elkobozta a palesztin földeket a tulajdonosaitól azzal, hogy azokat vagy „állami földnek”, vagy „katonai övezetnek” nyilvánította.
Az izraeli hadsereg évtizedek óta gyökerestül kitépte az olajfákat – fontos palesztin kulturális szimbólumot – a megszállt Ciszjordániában, az izraeli kormány egymást követő erőfeszítéseinek részeként, hogy palesztin földeket foglaljon el és erőszakkal kitelepítse a lakosokat.
A legutóbbi támadásokra azután került sor, hogy az izraeli katonák kedden könnygázt vetettek be, hogy szétszórják az olajbogyó-szüretet folytató palesztinokat a Rámalláh közelében található Turmus Aya faluban, miután a telepesek megérkeztek a helyszínre.
Az ilyen intézkedések ellentétesek a hadsereg irányelveivel, amelyek előírják a katonák számára az olajbogyó-szüretelők védelmét. 2006-ban az izraeli Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy „egy katonai parancsnoknak kerülnie kell a területek olyan módon történő lezárását, amely megfosztaná a palesztin lakosokat a mezőgazdasági földjeikhez való hozzáféréstől”.
Az OCHA szerint legalább 112 palesztin sérült meg október eleje óta, és több mint 3000 fát és csemetét rongáltak meg.
Október 14. és 20. között az ENSZ ügynöksége 49 izraeli telepes támadást dokumentált palesztinok ellen. A támadások kétharmada az olajbogyó-szüreti szezonnal összefüggésben történt, amely hivatalosan október 9-én kezdődött, és 25 faluban és városban érintette a palesztinokat.
Az annektálás megszilárdulása
A telepesek erőszakos cselekedetei fokozódnak a megszállt Ciszjordániában, az izraeli Peace Now nem kormányzati szervezet adatai szerint csak 2025 első felében 757 támadást regisztráltak. Ez 13 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A Nemzetközi Bíróság által az izraeli megszállás végére követelt 2025 szeptemberi határidő javulás nélkül telt el.
A múlt héten az izraeli parlament megszavazta az izraeli szuverenitás megszállt Ciszjordániára történő bevezetéséről szóló törvényjavaslat előzetes jóváhagyását, ami egyenértékű a palesztin terület annektálásával.
A kérdés most a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottságához kerül további megvitatásra.
A szavazásra egy hónappal azután került sor, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke kijelentette, hogy nem fogja engedélyezni Izraelnek a palesztin területek annektálását.
A megszállt Ciszjordánia annektálása gyakorlatilag véget vetne a palesztin-izraeli konfliktus kétállami megoldásának megvalósításának lehetőségének, ahogyan azt számos ENSZ-határozat is felvázolja.
A Trump-adminisztráció rendíthetetlenül kijelentette, hogy nem fogja engedélyezni Izraelnek a megszállt terület annektálását. J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke a múlt heti izraeli látogatása során azt mondta, hogy Trump ellenezni fogja a megszállt Ciszjordánia izraeli annektálását, és ez nem fog megtörténni. Vance Izrael elhagyásakor azt mondta: „Ha ez egy politikai mutatvány volt, akkor az egy nagyon ostoba mutatvány, és én személy szerint sértve érzem magam emiatt.”
Az Egyesült Államok azonban semmit sem tett Izrael palesztinok elleni súlyos támadásának és elnyomásának megfékezésére Ciszjordániában, miközben a gázai tűzszüneti erőfeszítéseit hirdeti.
A gázai olajbogyóipar megsemmisült
Miközben a telepesek támadásai folytatódnak Ciszjordániában, Gázában, ahol egykor évente több ezer tonna olajbogyót termeltek, a háború okozta pusztítás mára megfosztotta a palesztin gazdákat megélhetésüktől, és a legtöbb olajbogyóprés romokban hever.
Mohammed Oweida, egy Gázában élő, lakóhelyüket elhagyni kényszerült palesztin, az Al Jazeerának nyilatkozott, miközben egy sovány termésről gondoskodott.
Az enklávéban az olajfák kiszáradtak vagy elpusztultak a súlyos vízhiány miatt, amit az izraeli buldózerek okoztak – mondta.
Nasser Odeh, a Nasser Odeh Olive Press Group tulajdonosa elmondta, hogy létesítményeit, amelyek korábban kis palesztin gazdaságokból az Öböl-menti térségbe olívaolajat állítottak elő, „teljesen megsemmisítették”.
„[Ezek] évente 15-20 tonna olajat termeltek, és nemzetközileg a Közel-Kelet legnagyobbjai között ismerték el őket, és ISO szabványokkal is tanúsítottak” – panaszkodott.
Sok gázai számára az idei a harmadik aratás, amelyet a gazdák elvesztettek a háborúban – mondta az Al Jazeera tudósítója, Ibrahim al-Khalili, aki az enklávéban található Deir el-Balahból tudósított.
„Gáza ligeteinek nagy részét gyökerestül kitépték, akárcsak azokat a családokat, akik egykor gondozták őket” – mondta. „De a megmaradt fák a földbe ágyazott állhatatosság szimbólumai maradnak.”
