Izrael azt állítja, hogy várhatóan hétfőn kora reggel visszakapja az összes megmaradt Gázai foglyot, ami kulcsfontosságú lépés a most hatályba lépett tűzszünetben.
Vasárnap Shosh Bedrosian kormányszóvivő elmondta, hogy Izrael arra számít, hogy mind a 20 élő foglyot hétfőn kora reggel együtt visszaadják.
A kétéves háború korábbi cseréihez hasonlóan a foglyokat először a Vöröskeresztnek adják át, amely egy izraeli katonai bázisra szállítja őket Gázában, ahol első orvosi vizsgálatokon vesznek részt, mielőtt Izraelbe utaznának, hogy újraegyesítsék családjukat.
Amint ez a folyamat befejeződik, Izrael megkezdi a palesztin foglyok szabadon bocsátását – mondta Bedrosian. Szabadon engedik őket, „amint Izrael megerősítést kap arról, hogy minden holnap szabadon bocsátandó túszunk átjutott a határon Izraelbe” – tette hozzá.
A tűzszünet feltételei szerint Izrael mintegy 2000 fogva tartott palesztint enged szabadon, sokan vádemelés nélkül. A foglyok között 250 palesztin van, akik életfogytiglani börtönbüntetést töltenek. Izrael közölte, hogy a bebörtönzött palesztin vezető, Marwan Barghouti, akinek szabadon bocsátását a palesztinok régóta követelik, nem lesz közöttük. Néhány fogvatartottat a megszállt Ciszjordániában fognak szabadon engedni, ahol Izrael arra utasította a rokonait, hogy ne tartsanak ünnepségeket és ne beszéljenek a médiával.
Izrael 28, fogságban meghaltnak vélt fogoly holttestének átvételére is készül – mondta Bedrosian.
„Trump show-ja”
A tervezett eszmecsere három nappal azután történt, hogy az izraeli kormány jóváhagyta a gázai háború lezárását célzó megállapodás első fázisát – és éppen akkor, amikor Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, aki a megállapodás élharcosa volt, Izraelbe látogat egy egyiptomi csúcstalálkozó előtt.
„Ez Trump show-ja” – mondta Nour Odeh, az Al Jazeera tudósítója Ammanból, Jordániából, mivel a csatornát kitiltották Izraelből. „Megérkezik Izraelbe, találkozik a foglyok családjaival, beszédet mond a Kneszetben, majd Egyiptom Sarm es-Sejkjébe megy, ahol több mint 20 ország vezetőit hívta össze.”
A Trump vezette megállapodás részeként az izraeli erők kivonultak Gáza egyes részeiről, beleértve Gáza városát és más északi területeket, bár továbbra is ellenőrzik Gáza területének több mint felét.
A kitelepített palesztinok széles körű pusztítást találtak – „pusztákat” ott, ahol egykor a környékük állt – jelentette Ibrahim al-Khalili, az Al Jazeera munkatársa Gáza városából.
A tűzszünet részeként humanitárius segélyek szivárogtak be az enklávéba, vasárnap több tucat teherautó érkezett. Az elosztás azonban továbbra is lassú a lakosság számára, amely hónapok óta rendkívüli nélkülözésben szenved – mondta Hind Khoudary, az Al Jazeera tudósítója.
„Az emberek nemcsak élelmiszerre várnak, hanem sátrakra, mobil menedékhelyekre, napelemekre és kétségbeesetten szükséges orvosi felszerelésekre és gyógyszerekre is – olyan cikkekre, amelyek az elmúlt két évben nagyrészt nem voltak elérhetők” – jelentette Khoudary a gázai Deir el-Balah-ból. „A legtöbb ember elvesztette megtakarításait, nem fér hozzá bankszámlához, és teljes mértékben a humanitárius segélyekre támaszkodik a túlélés érdekében.”
Egyiptomban gyűlnek össze a vezetők
A hétfőre Sarm es-Sejkbe tervezett gázai csúcstalálkozót Trump és Abdel Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnök fogja közösen elnökölni.
Várhatóan több mint egy tucat világvezető vesz részt rajta, köztük António Guterres, az ENSZ főtitkára, II. Abdullah jordániai király és Recep Tayyip Erdogan török elnök.
Bár Izrael és a Hamász is kijelentette, hogy nem vesz részt rajta, Kairó „történelmi” eseményként üdvözölte a csúcstalálkozót, amelynek célja „a Gázai övezetben zajló háború befejezése, valamint a Közel-Kelet békéjének és stabilitásának elérésére irányuló erőfeszítések fokozása”.
Egyiptom közölte, hogy a csúcstalálkozón várhatóan aláírnak egy „a Gázai övezetben zajló háborút lezáró dokumentumot” is.
„Kemény munka” várható
A tűzszüneti megállapodás előrehaladása ellenére a megállapodás második szakaszának számos részletét – amelyről még tárgyalnak – tisztázni kell, beleértve a háború utáni gázai kormányzat pontos összetételét és a Hamász sorsát.
A második szakasz várhatóan fokozatos izraeli kivonulást, a Hamász leszerelését, új biztonsági és kormányzási rendszerek létrehozását, valamint újjáépítést foglal magában.
„Trump holnapi nagy napja után, a túszok szabadon bocsátása után... aztán jön a kemény munka” – mondta Adnan Hayajneh, a Katari Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora az Al Jazeerának. „Ha megnézzük a gázai helyzetet, olyan, mintha földrengés történt volna... Nincs kormány. Nincsenek iskolák. Nincs ott semmi.”
J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke vasárnap látszólag elismerte, hogy a stabilitáshoz vezető út nehéz lesz. „Az Egyesült Államok elnökének állandó befolyására és állandó nyomásgyakorlására lesz szükség” – mondta az amerikai CBS műsorszolgáltatónak.
