Az izraeli hatóságok a megszállt Ciszjordániában található illegális telepek drasztikus bővítésére irányuló terveikkel haladnak előre, a növekvő nemzetközi elítélés és a kétállami megoldás már amúgy is haldokló kilátásait sújtó figyelmeztetések ellenére.
Az izraeli kormány szerdára tűzte ki a megbeszélések időpontját több ezer új lakóegység építéséről az elfoglalt Kelet-Jeruzsálemtől keletre fekvő E1 területen. A javasolt bővítés összekötné a nagy és illegális Ma'ale Adumim telepet Jeruzsálemmel, gyakorlatilag kettévágva Ciszjordániát és elszigetelve a palesztin közösségeket.
Úgy tűnik, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szélsőjobboldali kormánya is a Gáza egészének megszállására irányuló szándékának bejelentésének küszöbén áll, miközben a népirtó háború az ostromlott enklávé ellen folytatódik.
A ciszjordániai E1 tervet régóta bírálja a nemzetközi közösség, beleértve az Európai Uniót és az egymást követő amerikai kormányzatokat is. 2022-ben Izrael az amerikai nyomásra elhalasztotta a tervet, de az elmúlt hónapokban a kormány jóváhagyta az útszélesítési projekteket a térségben, és elkezdte korlátozni a palesztin hozzáférést – a mozgásjogi csoportok szerint ez a megújult erőfeszítést jelzi az ellenőrzés megerősítésére.
A ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi izraeli telepek a nemzetközi jog szerint illegálisak. A Nemzetközi Bíróság, az ENSZ legfőbb törvényszéke, tavaly megerősítette ezt az álláspontot, mondván, hogy Izrael jelenléte a megszállt palesztin területeken jogellenes, és „a lehető leggyorsabban” véget kell vetni.
Hétfőn Németország megerősítette határozott ellenzését az E1 projekttel szemben.
„Mi, mint szövetségi kormány, határozottan elutasítjuk az E1 telepprojektet” – mondta Kathrin Deschauer, a külügyminisztérium szóvivője. „Ami aggaszt minket, az az, hogy hosszú távon lehetséges egy kétállami megoldás.”
A terv szerint közel 1214 hektár (3000 hold) palesztin földet lopnának el, hogy több mint 4000 telepet, valamint szállodákat és a Ma’ale Adumimot Nyugat-Jeruzsálemmel összekötő utakat építsenek.
A palesztinok szerint a projekt része a Kelet-Jeruzsálem „zsidósítására” és az izraeli ellenőrzés megszilárdítására irányuló szélesebb körű erőfeszítéseknek, amelyek a nemzetközi jog megsértésével a megszállt területek feletti izraeli ellenőrzést erősítik.
A palesztin vezetők Ciszjordánia egészét, a Gázai övezettel együtt, valamint Kelet-Jeruzsálemet fővárosként – azokat a területeket, amelyeket Izrael az 1967-es háborúban foglalt el – szeretnék megszerezni a jövőbeli államuk számára.
Jelenleg több mint 500 000 telepes él Ciszjordániában, és mintegy 220 000 további Kelet-Jeruzsálemben.
Az Al Jazeera újságírója, Nida Ibrahim elmondta, hogy a terv már „a 90-es évek eleje óta” készül.
„Az amerikai tisztviselők a tervet… pusztítónak és katasztrofálisnak nevezték” – mondta Ibrahim, mivel az veszélyezteti egy potenciális palesztin állam „egységét”.
Ibrahim szerint Izrael célja annak biztosítása, hogy mire a nyugati és európai országok elismerik Palesztinát, „ne legyen palesztin állam a helyszínen”.
Izrael „Ciszjordániát sok különböző részre vágná, feldarabolná, és létrehozná azokat, amelyeket a palesztinok kantonoknak neveznek” – mondta, és azt jósolta, hogy ez a palesztinokat „nagyon kicsi, bezárt közösségekbe” taszítaná.
Egyre szélesebb körű megtorlás Ciszjordániában
A lépésre egy szélesebb körű izraeli fellépés közepette került sor a megszállt Ciszjordániában. A Palesztin Hatóság Fogvatartottak és Volt Fogvatartottak Ügyeivel Foglalt Bizottsága szerint legalább 30 palesztint tartóztattak le éjszaka több városban, köztük Hebronban, Nabluszban, Betlehemben, Rámalláhban és Tulkaremben.
Az őrizetbe vettek között két nő, egy női újságíró és több volt fogoly is volt. A bizottság szerint több mint 18 500 palesztint tartóztattak le Ciszjordániában, mióta Izrael 2023 októberében megkezdte népirtó támadását Gázában.
Betlehemben Beit Iskaria falu lakói ezen a héten kényszerű kitelepítési értesítést kaptak, mivel az izraeli erők további területeket foglaltak el a Gus Ecion blokkban a települések bővítése érdekében. Muhammad Atallah falutanács vezetője szerint a katonák arra utasították őt és családját, hogy 10 napon belül hagyják el a szőlőtőkékkel borított mezőgazdasági területeket.
Ettől függetlenül izraeli erők bontásokat hajtottak végre a Ramallahtól északra fekvő Jalazone menekülttábor közelében található mezőgazdasági külvárosban, a jelentések szerint a katonákat telepesek kísérték. Betlehemtől keletre, Dar Salahban egy építés alatt álló épületet romboltak le izraeli katonai járművek.
Jogi jogi csoportok szerint csak júliusban 75 bontás történt Ciszjordániában, 122 épületet célozva meg, köztük 60 házat és tucatnyi mezőgazdasági és megélhetési létesítményt.
A letartóztatások és bontások mellett a palesztinok az elmúlt hónapokban a telepesek támadásainak számának növekedését is tapasztalták. A gyakran izraeli katonák által támogatott fegyveres telepesek büntetlenül dühöngtek palesztin falvakban, felgyújtották a termést, megrongálták a házakat és büntetlenül bántalmazták a lakosokat, ami több palesztin halálát okozta.
Jogi jogi csoportok és az ENSZ tisztviselői figyelmeztettek, hogy a telepesek erőszakos cselekménye rekordmagasságot ért el, ami része annak, amit ők a palesztinok Ciszjordánia kulcsfontosságú területeiről való erőszakos kitelepítésének összehangolt kampányaként írnak le.
Eközben az izraeli hatóságok hat hónapos belépési tilalmat rendeltek el Sejk Muhammad Huszein, Jeruzsálem és a palesztin terület főmuftija számára az Al-Aksza mecsetbe való belépést illetően.
A Wafa hírügynökség szerint a jeruzsálemi kormányzóság Khaldun Najm ügyvédre hivatkozva azt mondta, hogy Huszein kitiltása nyolcnapos kitiltásának lejárta után következik.
Ezt a legutóbbi tilalmat a pénteki prédikációja után rendelték el, amelyben elítélte Izrael éheztetési politikáját a gázai palesztinokkal szemben.
A múlt héten Huszeint nyolc napra kiutasították a mecsetből.
Forrás: Al Jazeera
