A világ figyelme 2023. október 7. óta Gázára összpontosul, ahol Izrael kétéves támadása több mint 67 000 palesztin halálát okozta.
Izrael órákkal azután üzent hadat az ostromlott enklávénak, hogy a Hamász vezette támadások az ország déli részén becslések szerint 1200 embert öltek meg, akiknek többsége izraeli volt.
Kevesebb figyelmet fordítottak Ciszjordániára, az Izrael által 1967 óta megszállt palesztin területre.
De sok minden történt az október 7-ét megelőző hónapokban, és azóta is folyamatosan történik.
Az elmúlt két évben megszaporodtak az izraeli telepesek palesztinok elleni támadásai, akik a nemzetközi joggal szembemenve foglalják el Ciszjordániát.
Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (Ocha) szerint az izraeli erők 2025-ben eddig közel 7500 rajtaütést indítottak palesztin városokban és falvakban Ciszjordániában.
Itt a Middle East Eye áttekintést nyújt a Ciszjordániában történtekről.
Hol található Ciszjordánia?
Ciszjordánia egy 5665 négyzetkilométeres, szárazföldi terület a Jordán folyó nyugati partján, Kelet-Izrael szomszédságában.
Tizenötszöröse Gáza méretének, lakossága körülbelül hárommillió palesztin, köztük több mint 900 000 menekült. Becslések szerint 700 000 izraeli telepes is él illegális településeken.
Ciszjordánia 19 menekülttábora közel egymillió embernek ad otthont, akiknek többsége az 1948-as palesztin Nakba és az azt követő háborúk által kitelepítettek leszármazottja.
Milyen volt Ciszjordánia október 7. előtt?
Az 1967-es arab-izraeli háborút követően Izrael átvette az irányítást a palesztin területek felett, beleértve Ciszjordániát, a Gázai övezetet és Kelet-Jeruzsálemet, valamint Egyiptom Sínai-félszigetét és Szíria Golán-fennsíkját.
Az 1993-as oslói megállapodások óta Ciszjordánia területe három zónára oszlik: A, B és C zónákra:
A zóna (a terület 21 százaléka): A Palesztin Hatóság (PA) teljes közigazgatási és biztonsági ellenőrzése alatt áll, beleértve Rámalláhot, Nabluszt és Dzsenint. A B zónával együtt Ciszjordánia 3,1 millió palesztinjának otthona.
B zóna (a terület 18 százaléka): A PA részleges közigazgatási ellenőrzése alatt áll, míg az izraeli biztonsági erők palesztin falvakat és vidéki területeket ellenőriznek.
C zóna (a terület 61 százaléka): Teljes izraeli közigazgatási és biztonsági ellenőrzés alatt áll, beleértve a határokat, a külső biztonságot, Jeruzsálemet és a településeket.
Ciszjordániát több száz közigazgatási enklávé tarkítja, ami izraeli katonai ellenőrzőpontok és közlekedési dugók labirintusát hozza létre, amelyek uralják a palesztin mindennapi életet, és elválasztják a ciszjordániai lakosokat a többi palesztintól (az Ocha hozzáférési korlátozásokat tartalmazó térképe itt is látható).
Ciszjordánia menekülttáboraiban rosszak a körülmények a túlzsúfoltság, valamint az Izrael által bevezetett föld- és segélykorlátozások miatt.
A Balata menekülttáborban, Ciszjordánia legnagyobb népességű táborában, több mint 33 000 ember él egy körülbelül negyed négyzetkilométeres területen – ez a népsűrűség közel ötvenszerese London népsűrűségének.
Ciszjordániát a Palesztin Hatóság (PA) igazgatja, amelyet az 1993-as oslói megállapodások hoztak létre. A hatóság legnagyobb pártja a Fatah, amelyet Mahmúd Abbász vezet, aki 2005 óta Palesztina elnöke, és azóta nem írt ki választásokat, hivatkozva Izraellel folytatott vitáira a kelet-jeruzsálemi szavazás miatt.
A területi kijelölések ellenére a valóságban Izrael ellenőrzi Ciszjordániát, hadserege nagyrészt ellenőrizetlenül működik: a napi rajtaütések a palesztin élet régóta fennálló velejárói.
Eközben az izraeli kormány mintegy 700 000 izraeli számára engedélyezte, hogy 150 településen éljenek. Ezen kívül további körülbelül 200 engedély nélküli telepes előőrs található (a települések Béke Most térképe itt is megtekinthető).
A Nemzetközi Bíróság 2024-es ítélete kimondta, hogy mindkét típusú izraeli telep jogellenes a nemzetközi jog szerint.
Az izraeli telepesek támadásai mindennaposak, és az izraeli biztonsági erők általában büntetlenül hagyják őket.
A feszültség Ciszjordániában magas volt a 2023 októberét megelőző évben.
A Hamász vezette támadást megelőző 12 hónapban 259 palesztint öltek meg az izraeli hadsereg és telepesek – több mint ötször annyit, mint amennyit Gázában öltek meg ugyanebben az időszakban. Négy izraeli is meghalt.
Egy 2023 februári incidensben a telepesek 400 palesztint megsebesítettek és 35 otthont romboltak le.
Sokan, köztük William Burns, az akkori CIA-igazgató is, katasztrofális erőszak kitörésétől tartottak a területen belül.
Burns 2023. február 2-án Ciszjordániáról beszélve azt mondta: „Húsz évvel ezelőtt, a második intifáda idején magas rangú amerikai diplomata voltam, és – a hírszerző közösségben dolgozó kollégáimhoz hasonlóan – aggódom amiatt, hogy sok minden, amit ma látunk, nagyon sajnálatos módon hasonlít az akkori valóság némelyikéhez.”
Hogyan reagált Ciszjordánia a gázai eseményekre?
Izrael gázai háborúja felháborodást és tüntetéseket váltott ki a ciszjordániai palesztinok körében.
A PA erőszakosan leverte a tüntetéseket, és betiltotta a Katar által támogatott Al Jazeera TV-t, amelyet „uszító anyagok” közzétételével vádol.
A palesztinok 2024 januárjában és 2025 áprilisában általános sztrájkokat is szerveztek, bezárva az üzleteket, iskolákat és vállalkozásokat.
Bár a Hamász és az október 7-i támadások ciszjordániai támogatottsága az elmúlt hónapokban csökkent, a palesztin közvélemény-kutatók szerint még mindig meghaladja a Fatah támogatottságát.
Ugyanezek a közvélemény-kutatások elsöprő támogatottságot mutatnak Abbász lemondása mellett.
Mit tett Izrael a közelmúltban Ciszjordániában?
2023. október 7. óta Izrael növelte már amúgy is hatalmas katonai jelenlétét a területen.
A palesztin közösségek elleni katonai razziák megszaporodtak, a PA gyakran végrehajtó szervként szolgál. Legtöbbjük menekülttáborokat céloz meg, amelyeket Izrael biztonsági fenyegetést jelentő fegyveres erődítményeknek tart.
Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy csak a fegyvereseket veszi célba. Október 7. óta azonban az emberi jogi csoportok rávilágítottak a fegyvertelen civilek önkényes letartóztatására és meggyilkolására, beleértve a palesztin egészségügyi dolgozók kínzását is.
A Human Rights Watch 2024 májusában a következőkről számolt be: „Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint az izraeli biztonsági erők 2023-ban több mint kétszer annyi palesztint öltek meg Ciszjordániában, mint a szisztematikus adatgyűjtés 2005-ös kezdete óta bármely évben, és a gyilkosságok aránya még magasabb volt 2024 első negyedévében.”
Egy 2024 augusztusi jelentős izraeli offenzíva után a PA 2024 decemberében újraindította hadjáratát a dzsenini menekülttáborban a palesztin megszállás ellenes harcosok ellen.
A PA biztonsági erői utcai harcokat vívtak a harcosokkal, kórházakat razziáztak és civilekre lövöldöztek.
A PA szerint a kampány magában foglalta a „törvényen kívüliek üldözését” a „biztonsági káosz” kezelése érdekében.
2025 januárjában a PA biztonsági erői kivonultak Dzseninből. Az izraeli hadsereg ezután megindította a „Vasfal hadműveletet”, hogy átvegye az irányítást a dzsenin, tulkarmi, nursamszi és far’ai menekülttáborok felett Ciszjordániában.
Január 19-én tűzszünetet kötöttek Gázában. Ez hivatalosan 42 napig tartott, mielőtt Izrael újra elkezdte volna bombázni az enklávét.
Eközben Ciszjordániában az izraeli hadsereg nagyszabású bombatámadást indított a táborok ellen, majd szárazföldi támadást indított.
A hadjárat, amely a 2000-2005 közötti második intifáda óta a legnagyobb izraeli katonai támadás Ciszjordániában, több mint 40 000 palesztint kényszerített otthona elhagyására az ENSZ szerint.
Kilenc hónappal később az UNRWA szerint több mint 32 000 palesztin maradt menekültként – ez a legnagyobb palesztin menekült Ciszjordániában az 1967-es arab-izraeli háború óta.
2025 folyamán az izraeli hadsereg továbbra is utasította ki a palesztinokat lakóhelyükről. Például 2025 júniusában Hebronban, Jeninben, Ramallahban és Kalkiljában palesztin otthonokat alakítottak át laktanyákká, hogy menedéket nyújtsanak az izraeli csapatoknak az iráni rakétatámadások elől.
Mit tettek a telepesek Ciszjordániában?
Az izraeli telepesek palesztinok elleni erőszakos támadásai is megnőttek 2023. október 7. óta.
Az Ocha csak 2024-ben 1400 telepes erőszakos esetet regisztrált, ami a legmagasabb szám az éves incidensek számában a nyilvántartás kezdete óta.
Az Ocha szerint a Ciszjordániában abban az évben lakóhelyüket elhagyni kényszerült 4700 palesztin tizenkét százaléka mondta azt, hogy a telepesek erőszakos cselekedetei miatt történt az eset.
A kitelepítettek közül sokan vidéki közösségekből származnak, amelyek évszázadok óta a környező palesztin városok és falvak környékén élnek.
Mások azért kényszerültek lakóhelyüket elhagyni, mert izraeli vállalkozók több mint 1700 palesztin tulajdonú épületet bontottak le 2024-ben, hogy lehetővé tegyék a települések építését - ez a legmagasabb szám az ENSZ nyilvántartásának kezdete óta.
A telepesek betörései 2025-ben sem csökkentek. Az Ocha idén eddig több mint 1000 telepes erőszakos esetet és 1395 bontást regisztrált.
A Middle East Eye által tudósított telepes erőszakos cselekmények között szerepelt egy éjszakai rajtaütés al-Mu'arrajat keleti részén 2025 júliusában, amikor 30 palesztin családot kényszerítettek otthonaik elhagyására.
Később ugyanebben a hónapban izraeli telepesek további két palesztin családot kényszerítettek menekülésre al-Mitehből, miután több tucat juhot levágtak és további 350-et elloptak.
Mindkét esetben, ahogy az Ciszjordániában megszokott, az izraeli bűnüldöző szervek lassan reagáltak, és kevés segítséget nyújtottak a palesztinoknak, vagy támogatták a telepeseket.
Egy 2025 júniusi rámalláhi incidensben az izraeli erők három palesztint öltek meg, miután a telepesek palesztin házakat és járműveket gyújtottak fel.
Hány palesztint öltek meg Ciszjordániában?
Az Ocha legfrissebb jelentése szerint 2023. október 7. és 2025. szeptember 22. között 996 palesztint öltek meg Ciszjordániában izraeli katonai és telepes támadások következtében. Közülük 212 gyermek volt.
Csak 2025-ben 190 palesztint, köztük 39 gyermeket öltek meg izraeliek Ciszjordániában.
Közülük legalább 19-et izraeli telepesek öltek meg, 965-öt pedig az izraeli hadsereg, az Ocha szerint.
Hogyan fogja érinteni az E1 terv Ciszjordániát?
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök gyakran hangoztatta támogatását a ciszjordániai telepek bővítése iránt. Szeptember 11-én azt mondta, hogy „nem lesz palesztin állam, ez a hely a miénk”.
Izraelben 2023 októbere óta megnőtt a politikai akarat, hogy elképzelését valóra váltsa. Míg az izraeli társadalom nagy része évtizedek óta támogatja az annektálást, a támogatottság az elmúlt két évben gyorsan megnőtt.
Júliusban a Kneszet pártközi támogatással nem kötelező érvényű indítványt fogadott el Ciszjordánia annektálására.
A következő hónapban Izrael jóváhagyta az E1 rendezési tervet, egy évtizedek óta tartó projektet, amelynek célja több mint 3400 lakóegység építése izraeli telepek számára, összekötve a megszállt Kelet-Jeruzsálemet a Maale Adumimban található meglévő telepekkel. A terv dacol az izraeli szuverenitás határait meghatározó nemzetközi joggal, és további izraeli földfoglalásokat, bontásokat és palesztin vidéki közösségekben történő telepeket eredményezne.
Augusztus 13-án a szélsőjobboldali izraeli pénzügyminiszter, Bezalel Szmotrich, Netanjahu szövetségese és maga is telepes, azt mondta: „Az E1-es építési tervek jóváhagyása eltemeti a palesztin állam eszméjét, és folytatja a de facto szuverenitási terv részeként a helyszínen megtett számos lépést.”
Ezután augusztus 30-án továbbment, és Ciszjordánia 82 százalékának Izraelhez való csatolását javasolta.
Csak a nagyobb palesztin városok, mint például Dzsenin, Nablusz és Rámalláh maradnának teljes izraeli ellenőrzésen kívül.
Szmotrich azt mondta, hogy a terv értelmében a PA-t „nem szlogenekkel, hanem tettekkel” fogják felszámolni.
Netanjahu 2025 augusztusában azt mondta, hogy „nagyon” azonosul a „Nagy-Izrael” víziójával, amely Palesztinára, valamint Jordánia, Szíria, Libanon és Egyiptom egyes részeire is kiterjed.
Mit mondtak más országok Ciszjordániáról?
A szomszédos arab államok elítélték Netanjahu megjegyzéseit egy lehetséges „Nagy-Izraelről”.
Augusztus 15-én egy közös nyilatkozatban 31 Arab Liga és muszlim többségű állam koalíciója kijelentette: „Ezek a kijelentések a nemzetközi jog szabályainak és a stabil nemzetközi kapcsolatok alapjainak súlyos semmibevételét, valamint égbekiáltó és veszélyes megsértését jelentik.”
Azt is kijelentették, hogy a kijelentések közvetlen fenyegetést jelentenek az arab államok biztonságára és szuverenitására, valamint a regionális és nemzetközi békére és biztonságra.
A szomszédos Jordániából és Egyiptomból érkező izraeli behatolásokra adott regionális diplomáciai válaszok azonban régóta gyengék.
Hogyan reagált az Egyesült Államok?
Miután első ciklusa alatt 2018-ban Jeruzsálembe költöztette az amerikai nagykövetséget, Trump a második ciklusát azzal kezdte, hogy feloldotta a Biden-kormány által az izraeli telepesekkel szemben bevezetett szankciókat.
Kormányzatát a ciszjordániai annektálás támogatóival is felvette, köztük Mike Huckabee-vel, az Egyesült Államok izraeli nagykövetével.
„Azt hiszem, Izraelnek van tulajdoni lapja Júdeára és Szamáriára” – mondta Huckabee a CNN-nek 2017-ben.
„Vannak bizonyos szavak, amelyeket nem vagyok hajlandó használni. Nincs olyan, hogy Ciszjordánia. Ez Júdea és Szamária. Nincs olyan, hogy település. Ezek közösségek, ezek városrészek, ezek városok. Nincs olyan, hogy megszállás.”
Amikor a telepesek júliusban megölték a 20 éves palesztin-amerikai Szaif al-Dín Muslalatot, Huckabee elítélte a gyilkosságot, de nem tett komoly kísérletet az igazságszolgáltatásra vagy a telepesekkel szembeni szankciók visszaállítására.
Trump azonban szeptember 24-én egy zárt ajtók mögötti ENSZ-ülésen biztosította a muszlim vezetőket, hogy nem fogja megengedni Izraelnek, hogy annektálja Ciszjordániát.
„ Nem fogom megengedni, hogy Izrael annektálja Ciszjordániát. Nem. Nem fogom megengedni. Ez nem fog megtörténni” – mondta a médiának az ENSZ-ben szeptember 26-án.
Mi a helyzet a nemzetközi szervezetekkel?
Az E1 Települési Terv augusztusi Izrael általi ratifikálását António Guterres ENSZ-főtitkár bírálta.
Egy szóvivő azt mondta: „Az megszállt Ciszjordániában, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is, létesített izraeli telepek megsértik a nemzetközi jogot, és közvetlenül ellentétesek az ENSZ határozataival. A projekt előrehaladása egzisztenciális fenyegetést jelent a kétállami megoldásra.”
Szeptember 29-én az ENSZ békefenntartói tájékoztatták az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy továbbra is aggasztónak tartják a javaslatot, és hogy az veszélyeztetheti az ENSZ BT azon kötelezettségvállalását, hogy a palesztin civilek biztonságban legyenek.
Eközben az ENSZ Emberi Jogi Hivatala 11 országból 158 vállalkozást nevezett meg, amelyek illegális telepes tevékenységekben vettek részt.
A listán szereplő vállalatok többsége Izraelben található, de mások, köztük az Expedia és az Airbnb utazási irodák, a Fosun International konglomerátum, a Motorola Solutions technológiai vállalat, a Metrontario Investments ingatlancég és a JC Bamford nehézgép-beszállító Európában, Kínában és Észak-Amerikában találhatók.
Nemzetközi emberi jogi nem kormányzati szervezetek, mint például az Amnesty International és a Human Rights Watch, bírálták a Ciszjordánia izraeli megszállását és a további annektálási terveket.
Az Amnesty egy augusztus 21-i nyilatkozatban kijelentette: „Az izraeli polgári közigazgatás jóváhagyása az E1 rendezési tervhez... a nemzetközi humanitárius jog kirívó megsértése és veszélyes lépés a hivatalos annektálás felé”.
