Az Al Jazeera tényellenőrző Sanad ügynökségének műholdkép-elemzése azt mutatja, hogy az izraeli hadsereg körülbelül 40 aktív katonai állást tart fenn a Gázai övezet sárga vonalon kívüli részén – a tűzszünet első fázisa alatt létrehozott láthatatlan határon kívül –, ahová a csapatainak a megállapodás szerint át kellett vonulniuk.
A képek azt is mutatják, hogy Izrael ezek közül a létesítmények közül többet is korszerűsít, ami segít fenntartani Gáza 58 százalékának megszállását, még a csapatok sárga vonalra való visszavonulása után is.
Míg a helyszínek többsége Gáza déli részén koncentrálódik, minden kormányzóságban található legalább egy katonai állás. Egyes helyszínek a háború alatt létesített bázisokon épültek, míg mások újonnan épültek. Az egyes kormányzóságokban található helyszínek teljes száma:
Észak-Gáza: 9
Gáza városa: 6
Deir el-Bala: 1
Khan Younis: 11
Rafah: 13
Gáza város egyik legkiemelkedőbb katonai pontja az al-Muntar-domb tetején található, Gáza város Shujayea negyedében. A szeptember 21. és október 14. közötti képek összehasonlítása azt mutatja, hogy a bázist leaszfaltozzák és lefedik.
Hol van a láthatatlan sárga vonal?
Amióta a tűzszünet körülbelül két héttel ezelőtt életbe lépett, közel 100 palesztin halt meg izraeli támadásokban az övezetben, néhány támadás a sárga vonal közelében történt.
Október 18-án az izraeli erők megölték az Abu Shaaban család 11 tagját Gáza város Zeitoun negyedében, a Gázai Polgári Védelem szerint. Hét gyermek és három nő volt azok között, akik meghaltak, amikor az izraeli hadsereg tüzet nyitott a járműre, miközben a család megpróbált hazatérni, hogy megvizsgálja azt.
Az izraeli hadsereg közölte, hogy a katonák egy „gyanús járműre” tüzeltek, amely átlépte az úgynevezett sárga vonalat. Mivel azonban nincsenek fizikai jelzések a vonalnak, sok palesztin nem tudja meghatározni ennek a láthatatlan határnak a helyét. Izrael Katz izraeli védelmi miniszter azóta azt mondta, hogy a hadsereg vizuális jelzéseket fog kihelyezni a vonal helyének jelzésére.
A tűzszünet első szakaszában Izrael a Gázai övezet több mint felét ellenőrzi, a sárga vonalon túli területek pedig továbbra is katonai jelenlét alatt állnak. Ez megakadályozta Beit Lahiya, Beit Hanoon, Shujayea, Tuffah, Zeitoun negyedek, Khan Younis nagy részének és Rafah város egészének lakóit a hazatérésben.
Melyek Trump 20 pontos gázai tervének következő fázisai?
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök által szeptember 29-én bejelentett – palesztin közreműködés nélkül kidolgozott – 20 pontos terv szerint Izrael három fázisban vonja ki erőit, ahogyan azt a mellékelt nyers térkép is mutatja, ahol minden fázist más színnel jelöltek:
Kezdeti visszavonulás (sárga vonal): Az első fázisban az izraeli erők a térképen sárgával jelölt vonalig vonultak vissza. A Hamász szabadon engedte az összes Gázában tartózkodó élő izraeli foglyot, valamint a zónában elhunyt foglyok holttesteinek nagy részét.
Második visszavonulás (piros vonal): A második fázisban egy Nemzetközi Stabilizációs Erőt (ISF) mozgósítanak a biztonság felügyeletére és a palesztin rendőrség támogatására, míg az izraeli erők tovább vonulnak vissza a pirossal jelölt vonalig, csökkentve közvetlen jelenlétüket Gázában.
Harmadik visszavonulás (biztonsági ütközőzóna): Az utolsó fázisban az izraeli erők egy kijelölt „biztonsági ütközőzónába” vonulnak vissza, Gáza egy korlátozott részét izraeli katonai ellenőrzés alatt hagyva, miközben egy nemzetközi közigazgatási szerv felügyeli a kormányzást és egy átmeneti időszakot.
A harmadik visszavonulási fázis után is a palesztinok egy olyan területre korlátozódnak, amely kisebb, mint a háború előtt, folytatva Izrael Gáza és népe feletti ellenőrzésének mintáját.
Sok kérdés merül fel a terv végrehajtásának módjával, a palesztin területek pontos határaival, az izraeli kivonulások időzítésével és mértékével, az ISF szerepével, valamint a Gázában és a megszállt Ciszjordániában élő palesztinokra gyakorolt hosszú távú következményekkel kapcsolatban.
A terv arról sem szól, hogy Izrael folytathatja-e Gáza légi és tengeri blokádját, amely az elmúlt 18 évben érvényben volt.
