Az izraeli kormány kijelentette, hogy a vitatott Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) által Gázába juttatott összes segély kizárólag Izraelből származhat.
A GHF a Jewish News Service-nek (JNS) elmondta, hogy az új szabályozások előírták, hogy a palesztin enklávéban szétosztott élelmiszercsomagoknak izraeli vállalatoktól kell származniuk.
„A közelmúltig a GHF élelmiszercikkeit Izraelben és Ciszjordániában is beszerezték és csomagolták” – mondta egy szóvivő a lapnak.
„Az új izraeli szabályozások előírják, hogy a Gázába érkező összes élelmiszert Izraelben kell beszerezni és csomagolni, és mi betartjuk ezt a követelményt.”
Sem Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala, sem az izraeli védelmi minisztérium nem reagált a JNS megkereséseire.
A GHF gázai segélyosztásának irányítását intenzív vizsgálat alá vették, mióta májusban megalakult, mint az egyetlen Izrael által jóváhagyott szervezet, amely segélyeket oszt szét a blokád alatt álló enklávéban.
A szervezet, amelyet az Egyesült Államok is támogat, több ENSZ-jelentés szerint több ezer segélykérő haláláért és sérüléséért felelős gázai telephelyein.
Legalább 2036 palesztin halt meg és több mint 15 064 megsebesült, miközben élelmiszert gyűjtöttek vagy segítségért sorban álltak a GHF telephelyein, vagy a központjai felé tartottak.
Az izraeli csapatok beismerték, hogy szándékosan lőttek és öltek meg fegyvertelen palesztinokat, akik segélyre vártak Gázában, feletteseik közvetlen utasítását követve, míg szemtanúk arról számoltak be, hogy amerikai alvállalkozók is lőttek segélyt kereső civilekre.
Gazdasági autarkia?
A JNS jelentése akkor jelenik meg, amikor több mutató is arra utal, hogy az izraeli gazdaság súlyos csapást szenved a gázai népirtás következtében, a növekvő nemzetközi elszigeteltség, a beruházások és a fogyasztói bizalom hiánya, valamint a munkából harcba hívott újoncok nagy száma miatt.
A hét elején az Európai Bizottság is bejelentette a szabad kereskedelem felfüggesztésére vonatkozó javaslatát Izraellel, az EU legnagyobb kereskedelmi partnerével, hivatkozva a Gáza város elleni közelmúltbeli támadásra.
Hétfőn Netanjahu gazdasági aggályokra reagálva azt javasolta, hogy Izraelnek esetleg „autarkia jellemzőket” (azaz önellátást) kellene alkalmaznia a növekvő elszigeteltség kezelése érdekében.
„Izrael egyfajta elszigeteltségben van” – mondta Netanjahu hétfőn egy jeruzsálemi pénzügyminiszteri konferencián.
„Hiszek a szabad piacban, de olyan helyzetbe kerülhetünk, ahol a fegyveriparunk blokkolva van. Fejlesztenünk kell a fegyveripart itt is – nemcsak a kutatást és fejlesztést, hanem a szükséges termékek előállításának képességét is.”
Netanjahu megjegyzései riasztották az üzleti és szakszervezeti vezetőket, és a tel-avivi tőzsde részvényeinek árfolyamának esését idézték elő.
Az Izraeli Üzleti Fórum szerint a miniszterelnök politikája az országot „politikai, gazdasági és társadalmi szakadék” felé vezeti, míg a Histadrut szakszervezet vezetője arra figyelmeztetett, hogy „az izraeli társadalom kimerült, és a világban betöltött helyzetünk nagyon rossz”.
A visszhangot követően Netanjahu kedden azt mondta, hogy „félreértés” történt a megjegyzéseivel kapcsolatban, és megpróbálta eloszlatni a piaci félelmeket.
