Azok az arab és muszlim államok, amelyek szerint az Egyesült Államok egy nemzetközi stabilizációs erő része akar lenni Gázában, attól tartanak, hogy „csapdába eshetnek” a Hamász erőszakos lefegyverzésében, áll az Egyesült Államok által kidolgozott ENSZ-határozattervezetben.
A Middle East Eye által megszerzett határozattervezet szerint egy nemzetközi erő részt vesz „a Gázai övezet demilitarizálásában, beleértve a katonai, terror- és támadó infrastruktúra megsemmisítését és újjáépítésének megakadályozását”.
Két egyiptomi tisztviselő azt nyilatkozta az MEE-nek, hogy Kairó szerint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a fegyverek „leszerelésére”, amire a tervezet is kitér.
Az egyiptomi tisztviselők szerint Kairó időt akar arra, hogy összehangolt módon tárgyaljon a nehézfegyverek átadásáról a Hamásszal, és nem fog szembeszállni a csoporttal.
„Egyiptom nem fogja elvégezni azt a munkát, amire Izrael nem volt képes” – mondta az egyik tisztviselő az MEE-nek. A tisztviselő szerint Egyiptom úgy véli, hogy a leszerelés középpontjában a fegyvereiket átadó Hamász-harcosok amnesztiájának hangsúlyozása kellene állnia.
Egy Ankara álláspontját ismerő török forrás az MEE-nek elmondta, hogy a tervezet úgy tűnik, az izraeli biztonságot arab és muszlim csapatoknak szervezi ki.
„Ez a szöveg a stabilizációs erőt belbiztonsági ügynökségként, nem pedig békefenntartóként kezeli” – mondta a forrás az MEE-nek. „A szöveg előírja, hogy az erőknek teljes mértékben le kell fegyverezniük az állam alatti szereplőket, szükség esetén erőszakkal.”
Ankara úgy véli, hogy az erőnek a két fél közötti harcok megelőzésére, a határellenőrzés létrehozására és a jövőbeli palesztin kormány által a béke fenntartása érdekében alkalmazott palesztinok kiképzésére kellene összpontosítania, de nem szabadna egy megszállás végrehajtó ágaként működnie – mondta a forrás.
ENSZ-fedezet
Bár a közvélemény-kutatások szerint a palesztinok erősen támogatják a Hamász fegyvereinek fenntartását, vannak arra utaló jelek, hogy az arab és muszlim államok nyomása befolyásolja őket.
Például októberben Mohammed Nazzal, a Hamász politbürójának tagja egy Reutersnek adott interjúban azt mondta, hogy a csoport további tárgyalásokig nem kötelezi el magát a leszerelésre.
Szerdán azonban Mousa Abu Marzouk, a Hamász tisztviselője az Al Jazeera Arabicnak azt nyilatkozta, hogy a csoport megvitathatja a pufferzónán túli hatótávolságú rakéták és rakéták feladását, „erről ésszerű beszélni, mert veszélyt jelenthetnek a másik oldalra” – mondta.
Egy nemzetközi stabilizációs erő Gázába telepítése kulcsfontosságú eleme Donald Trump amerikai elnök 20 pontos béketervének az enklávéra vonatkozóan. Az izraeli jogsértések beárnyékolták a törékeny tűzszünetet, amelyet az Egyesült Államok közvetített Gázában.
Eközben a Hamász nem hajtotta végre a tervben szereplő módon a leszerelést.
Izrael továbbra is a Gázai övezet nagyjából felét birtokolja az úgynevezett „sárga vonal” mögött. A Wall Street Journal csütörtökön arról számolt be, hogy néhány Hamász harcos a sárga vonal mögötti alagutakban rekedt.
Mind a török, mind az egyiptomi tisztviselők azt mondták az MEE-nek, hogy az ENSZ-határozatot szerkesztő amerikai tisztviselők nem konzultáltak velük.
„Az amerikaiak nagyon titokban tartják a lapjaikat” – mondta az egyiptomi tisztviselő.
„Washington nem hajlandó tárgyalni a határozat részleteiről” – mondta a török forrás.
Irónia
Már az a tény is iróniával teli, hogy a Trump-adminisztrációnak az ENSZ-hez kellett fordulnia, tekintve annak ellenségességét a szervezettel szemben, különösen az izraeli-palesztin konfliktus és a gázai háború tekintetében.
A nemzetközi szervezet felé fordulásuk győzelmet jelent az arab és muszlim államok számára, amelyek nem akarnak Izrael nevében megszállónak tekinteni őket.
„Ahhoz, hogy a palesztinok legitimnek tekintsék az erőt, nem szabad úgy tekinteni, mintha Izrael szerződtette volna” – mondta Jean Marie Guehenno, az ENSZ békefenntartó műveletekért felelős volt főtitkárhelyettese, aki jelenleg a Columbia Egyetemen dolgozik, az MEE-nek.
A határozattervezet szerint a biztonsági erők egy úgynevezett „béketanácsnak” fognak beszámolni, amelynek elnöke Trump. Az Egyesült Államok katonai koordinációs központot hozott létre Izraelben a tűzszünet felügyeletére.
Néhány békefenntartó műveletet kifejezetten az ENSZ irányít. Az ezekben részt vevő erőket „kék sisakoknak” becézik – utalva a nemzetközi szervezet színére.
ENSZ békefenntartók tevékenykedtek Boszniában az 1990-es évek elején, Maliban a 2000-es években, és jelenleg Dél-Libanonban vannak.
Egy Gázába telepítendő nemzetközi stabilizációs erő hasonló lenne a Haitin működőhöz. Az ottani fegyveres csoportok ellen küzdő erőt Kenya vezeti és az Egyesült Államok támogatja. Bár rendelkezik ENSZ Biztonsági Tanács mandátummal, parancsnoksága és irányítása nem az ENSZ főtitkárának tartozik beszámolási kötelezettséggel.
A MEE-vel nyilatkozó török forrás szerint Ankara szeretné, ha a mandátum nagyobb ENSZ-felügyeletet tenne lehetővé a nemzetközi stabilizációs erő felett.
„ENSZ által támogatott kezdeményezésként mutatják be, de az ENSZ-nek valójában nincs benne szerepe” – magyarázta a forrás.
Leszerelésről, lefegyverzésről nem is lehet szó, ha az összes ellenálló csoport kizárólag a palesztin államnak és erőszakszervezeteinek hajlandó átadni a fegyverét, és amikbe majd a fegyveresek is részben integrálódni fognak. Ha viszont a palesztin államnak akarják előírni, hogy milyen eszközöket birtokolhat, kiket ismerhet el, kiket fogadhat vissza saját állampolgáraként, vagy hogy hogyan szervezheti meg önmagát, az nem államiság, hanem az izraeli megszállás napi gyakorlata. Ebben a legkeservesebb feladat amúgy pont a megszálló entitás alakítgatása lesz, hogy olyan, számára teljesen ismeretlen formát öltsön, amiben képes etnikai tisztogatások, terrorkampányok és hódítások nélkül is létezni.