{"id":3071,"date":"2026-06-28T05:19:56","date_gmt":"2026-06-28T03:19:56","guid":{"rendered":"https:\/\/antipropaganda.hu\/?p=3071"},"modified":"2026-06-28T05:19:56","modified_gmt":"2026-06-28T03:19:56","slug":"amerika-fuggetlensege-250-ev-sovinizmus-es-nepirtas-unneplese","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/antipropaganda.hu\/en\/amerika-fuggetlensege-250-ev-sovinizmus-es-nepirtas-unneplese\/","title":{"rendered":"America's "Independence": Celebrating 250 Years of Chauvinism and Genocide"},"content":{"rendered":"

A nacionalista t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek, politikusok \u00e9s a v\u00e1llalati m\u00e9dia \u00e1ltal \u00fajrames\u00e9lt amerikai szabads\u00e1gm\u00edtosz elt\u00f6rli a rabszolgas\u00e1got, a kisemmiz\u00e9st \u00e9s a feh\u00e9r fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9get, amelyekre a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g \u00e9p\u00fclt.<\/i><\/strong><\/p>\n

Az amerikai sovinizmus maradt az Egyes\u00fclt \u00c1llamok uralkod\u00f3 ideol\u00f3gi\u00e1ja, a jobboldalon \u00e9pp\u00fagy, mint a baloldalon \u00e9s a centrumban. A f\u00fcggetlens\u00e9g k\u00f6zelg\u0151 250. \u00e9vfordul\u00f3ja, amelyet az orsz\u00e1g 2026. j\u00falius 4-\u00e9n \u00fcnnepel, \u00fajabb alkalom Amerika ultranacionalizmus\u00e1nak kifejez\u00e9s\u00e9re, valamint az orsz\u00e1g elnyom\u00e1ssal \u00e9s n\u00e9pirt\u00e1ssal teli, mocskos t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek \u201eszabads\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nett\u00e9\u201d val\u00f3 \u00e1t\u00edr\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n

Donald Trump eln\u00f6k, a feh\u00e9r fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9g h\u00edveinek \u00e9s a konzervat\u00edvoknak a h\u0151se, kijelentette: \u201eEgyetlen pergamenlappal \u00e9s 56 al\u00e1\u00edr\u00e1ssal Amerika megkezdte az emberi t\u00f6rt\u00e9nelem legnagyobb politikai utaz\u00e1s\u00e1t.\u201d<\/p>\n

Barack Obama volt eln\u00f6k \u2013 a legjobb dolog, ami a feh\u00e9r amerikai liber\u00e1lisokkal valaha t\u00f6rt\u00e9nt \u2013 lelkesen egyet\u00e9rt: \u201eMivel n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9t v\u00e1laszt el minket Amerika 250. sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1t\u00f3l, \u00e9rdemes felid\u00e9zni, milyen radik\u00e1lis volt az \u00f6nkorm\u00e1nyzat eg\u00e9sz eszm\u00e9je 1776-ban.\u201d Hozz\u00e1teszi, hogy a F\u00fcggetlens\u00e9gi Nyilatkozat kijelentette: \u201ehogy mindannyian egyenl\u0151nek teremtett\u00fcnk, \u00e9s teremt\u0151nk bizonyos elidegen\u00edthetetlen jogokkal ruh\u00e1zott fel minket\u201d.<\/p>\n

Obama ezut\u00e1n enyhe dorg\u00e1l\u00e1sban r\u00e9szes\u00edti a feh\u00e9r, rabszolgatart\u00f3 telepeseket, akik deklar\u00e1lt\u00e1k a f\u00fcggetlens\u00e9get, ami\u00e9rt elker\u00fclte a figyelm\u00fcket valami:<\/p>\n

\u201eUni\u00f3nk megalak\u00edt\u00e1sakor az alap\u00edt\u00f3k f\u00e1jdalmasan elmaradtak a Nyilatkozat \u00edg\u00e9ret\u00e9t\u0151l: \u00e9rintetlen\u00fcl hagyt\u00e1k a rabszolgas\u00e1got, lehet\u0151v\u00e9 tett\u00e9k az \u00e1llamoknak, hogy a v\u00e1laszt\u00f3jogot a vagyont\u00e1rgyakkal rendelkez\u0151 feh\u00e9r f\u00e9rfiakra korl\u00e1tozz\u00e1k, de az alkotm\u00e1ny \u00e9s az emberi jogi t\u00f6rv\u00e9nyek tervezet\u00e9nek meg\u00edr\u00e1sakor megvolt benn\u00fck az el\u0151rel\u00e1t\u00e1s \u00e9s a zsenialit\u00e1s ahhoz, hogy olyan keretet biztos\u00edtsanak nek\u00fcnk, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi minden gener\u00e1ci\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra, hogy uni\u00f3nkat t\u00f6k\u00e9letesebb\u00e9 tegy\u00fck… \u00c9s t\u00f6bb mint k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zad alatt… a \u00bbMi, a n\u00e9p\u00ab m\u00e1r nemcsak n\u00e9h\u00e1nyunkat, hanem mindannyiunkat mag\u00e1ban foglalt.\u201d<\/i><\/p>\n

Ha egy feh\u00e9r d\u00e9l-afrikai azt \u00e1ll\u00edtan\u00e1, hogy a feh\u00e9r fels\u0151bbrend\u0171 telepes-gyarmati D\u00e9l-afrikai Uni\u00f3 1910-es megalap\u00edt\u00e1sa volt az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s afel\u00e9, hogy egy \u00e9vsz\u00e1zaddal k\u00e9s\u0151bb D\u00e9l-Afrika befogad\u00f3 legyen a nem feh\u00e9rek sz\u00e1m\u00e1ra, az illet\u0151 m\u00e9lt\u00e1n v\u00e1lna g\u00fany \u00e9s el\u00edt\u00e9l\u00e9s t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1.<\/p>\n

Az amerikaiakat oktat\u00e1si \u00e9s politikai int\u00e9zm\u00e9nyeik, valamint vezet\u0151ik \u2013 nem besz\u00e9lve a beh\u00edzelg\u0151 \u00e9s monoton v\u00e1llalati m\u00e9di\u00e1r\u00f3l \u2013 sz\u00e9gyentelen\u00fcl arra tan\u00edtj\u00e1k, hogy Amerika a legjobb dolog, ami a vil\u00e1ggal valaha t\u00f6rt\u00e9nt.<\/p>\n

Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok f\u00fcggetlens\u00e9ge azonban nem a vil\u00e1gnak volt a legjobb dolog, ami valaha t\u00f6rt\u00e9nt, hanem a benne \u00e9l\u0151 feh\u00e9r fels\u0151bbrend\u0171eknek.<\/p>\n

Az amerikai f\u00fcggetlens\u00e9g 250. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1nak k\u00f6zeledt\u00e9vel az amerikai j\u00f3indulat hegem\u00f3n mitol\u00f3gi\u00e1ja tov\u00e1bbra is megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen igazs\u00e1gk\u00e9nt uralja a politikai k\u00f6zbesz\u00e9det.<\/p>\n

Az a sz\u00fcntelen terror, amelyet ez az els\u0151 f\u00fcggetlen \u00e1llam saj\u00e1t fekete \u00e9s \u0151slakos n\u00e9pess\u00e9g\u00e9re, munk\u00e1soszt\u00e1ly\u00e1ra \u00e9s a birodalmi elnyom\u00e1s alatt \u00e1ll\u00f3 vil\u00e1gra k\u00e9nyszer\u00edtett \u2013 \u00e9s k\u00e9nyszer\u00edt ma is \u2013, \u00e1t\u00edr\u00f3dik az \u201eamerikai szabads\u00e1g\u201d t\u00f6rt\u00e9net\u00e9v\u00e9.<\/p>\n

Az igazs\u00e1g azonban az, hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamok f\u00fcggetlens\u00e9ge nem a vil\u00e1gnak volt a legjobb dolog, ami valaha t\u00f6rt\u00e9nt, hanem az abban \u00e9l\u0151 feh\u00e9r fels\u0151bbrend\u0171eknek. M\u00e9g a n\u00e1cik is \u00fcnnepelt\u00e9k az amerikai f\u00fcggetlens\u00e9get saj\u00e1t rezsimj\u00fck el\u0151zm\u00e9nyek\u00e9nt. Albrecht Wirth (1866\u20131936) n\u00e9met t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz 1934-es, n\u00e1ci olvas\u00f3knak sz\u00e1nt vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben azt \u00edrta, hogy \u201ea m\u00e1sodik \u00e9vezred \u00e1llamai t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek legfontosabb esem\u00e9nye \u2013 az [els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faig] \u2013 az Egyes\u00fclt \u00c1llamok megalap\u00edt\u00e1sa volt\u201d. Magabiztosan hozz\u00e1tette: \u201eAz \u00e1rj\u00e1k vil\u00e1guralmi harca ezzel kapta a leger\u0151sebb t\u00e1masz\u00e1t.\u201d<\/p>\n

Adolf Hitler maga is az amerikai k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gban tal\u00e1lt inspir\u00e1ci\u00f3ra. Az amerikai terjeszked\u00e9s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t \u2013 ahol a telepesek \u201emilli\u00f3nyi v\u00f6r\u00f6sb\u0151rt l\u0151ttek le n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1zezerre, \u00e9s a szer\u00e9ny marad\u00e9kot most ketrecben tartj\u00e1k megfigyel\u00e9s alatt\u201d \u2013 inspir\u00e1l\u00f3 precedensnek tekintette a kelet-eur\u00f3pai szl\u00e1v n\u00e9pek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az oroszok sz\u00e1m\u00e1ra, akiket \u201ev\u00f6r\u00f6sb\u0151r\u0171eknek\u201d nevezett.<\/p>\n

Rabszolgatart\u00f3k forradalma<\/b><\/p>\n

A 13 \u00e9szak-amerikai brit gyarmat feh\u00e9r fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9gi f\u00fcggetlens\u00e9gi k\u00f6vetel\u00e9se egy\u00e1ltal\u00e1n nem az egyetemes szabads\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3lt, annak ellen\u00e9re, hogy Amerika sz\u00e9gyenletes t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t szabads\u00e1gt\u00f6rt\u00e9netk\u00e9nt \u00edrj\u00e1k \u00e1t.<\/p>\n

A f\u00fcggetlens\u00e9g el\u0151tt a feh\u00e9r telepesek brit koron\u00e1val szembeni ki\u00e1br\u00e1ndults\u00e1ga egy\u00fctt n\u0151tt a vagyonnak az angol t\u0151k\u00e9soszt\u00e1ly kez\u00e9ben val\u00f3 koncentr\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1val, akik \u00c9szak-Amerik\u00e1ban versenyeztek a telepes keresked\u0151kkel. Olyan k\u00f6rnyezetben, ahol a profit az \u0151slakosok f\u00f6ldj\u00e9nek kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l \u00e9s a rabszolgamunk\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg\u00f6tt, az 1763-as kir\u00e1lyi proklam\u00e1ci\u00f3, amely megtiltotta a telepeseknek az Appalache-hegys\u00e9gt\u0151l nyugatra es\u0151 f\u00f6ldek lak\u00e1s\u00e1t, fokozta a fesz\u00fclts\u00e9get. Az \u00faj ad\u00f3k, mint az 1764-es cukort\u00f6rv\u00e9ny (Sugar Act) \u00e9s p\u00e9nzt\u00f6rv\u00e9ny (Currency Act), valamint az 1765-\u00f6s b\u00e9lyegt\u00f6rv\u00e9ny (Stamp Act), tov\u00e1bb cs\u00f6kkentett\u00e9k a telepesek haszn\u00e1t a korona jav\u00e1ra.<\/p>\n

A kisemmiz\u00e9ssel szembes\u00fclve a legt\u00f6bb \u0151slakos amerikai a britek oldal\u00e1n harcolt a \u201ef\u00fcggetlens\u00e9gi h\u00e1bor\u00fa\u201d alatt, mivel \u00fagy \u00edt\u00e9lt\u00e9k meg, hogy a rasszista gyarmatos\u00edt\u00f3k gy\u0151zelme m\u00e9g nagyobb puszt\u00edt\u00e1st hozna. T\u00edzezrek haltak meg a britek\u00e9rt harcolva, mik\u00f6zben a feh\u00e9r gyarmatos\u00edt\u00f3k a koron\u00e1val sz\u00f6vets\u00e9ges \u0151slakos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket t\u00e1madt\u00e1k, v\u00e1rosokat puszt\u00edtva el, ezreket \u00f6lve meg \u00e9s eg\u00e9sz k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket el\u0171zve.<\/p>\n

Mind az \u00e9szaki gyarmatos\u00edt\u00f3k, mind a brit korona szabads\u00e1got \u00edg\u00e9rt az elnyomott fekete embereknek, ha csatlakoznak a hadseregeikhez. T\u00f6bb mint 20 000-en csatlakoztak a britekhez, k\u00f6zt\u00fck a virginiai Eti\u00f3p Ezred, miut\u00e1n Lord Dunmore, a kir\u00e1lyi korm\u00e1nyz\u00f3 1775 november\u00e9ben egy proklam\u00e1ci\u00f3ban szabads\u00e1got \u00edg\u00e9rt nekik, ha a britek oldal\u00e1n seg\u00edtenek leverni a k\u00e9sz\u00fcl\u0151 telepes l\u00e1zad\u00e1st. Mellkasukon a \u201eSzabads\u00e1got a rabszolg\u00e1knak\u201d feliratot viselt\u00e9k.<\/p>\n

Az 1772-es londoni rabszolgaellenes b\u00edr\u00f3s\u00e1gi \u00edt\u00e9let volt az, amely egy Virginia-v\u00e1s\u00e1rolt rabszolga, James Somerset \u00fcgy\u00e9ben \u2013 akit felszabad\u00edtottak \u2013 feld\u00fch\u00edtette a 13 \u00e9szak-amerikai gyarmat feh\u00e9r rabszolgatart\u00f3 telepeseit, \u00e9s felgyors\u00edtotta az angolellenes l\u00e1zad\u00e1st. A Dunmore-proklam\u00e1ci\u00f3 ennek a folyamatnak a betet\u0151z\u00e9se volt \u2013 az abolicionizmus olyan t\u00f6rt\u00e9nelmi folyamata, amely Gerald Horne t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz szerint a telepesek f\u00fcggetlens\u00e9gi t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9t \u201ea rabszolgas\u00e1g ellenforradalm\u00e1v\u00e1\u201d tette.<\/p>\n

A rabszolgas\u00e1g melletti elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00fckben rend\u00edthetetlen feh\u00e9r telepes l\u00e1zad\u00f3k, James Madison \u201ealap\u00edt\u00f3 atya\u201d s\u00fcrget\u00e9s\u00e9re, 1788-as alkotm\u00e1nyukban (IV. cikk, 2. szakasz, 3. pont) el\u0151\u00edrt\u00e1k, hogy a brittekhez csatlakozott rabszolga sz\u00f6kev\u00e9nyeket \u201eadj\u00e1k \u00e1t\u201d amerikai tulajdonosaiknak.<\/p>\n

Ami a f\u00fcggetlen amerikaiakat illeti, csak 5000 rabszolga \u00e9s felszabad\u00edtott fekete ember szolg\u00e1lt vel\u00fck \u2013 szak\u00e1csk\u00e9nt, munk\u00e1sk\u00e9nt, k\u00e9mk\u00e9nt \u00e9s katonak\u00e9nt \u2013, \u00e9s a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a legt\u00f6bbj\u00fcket visszak\u00fcldt\u00e9k a rabszolgas\u00e1gba. Ezzel szemben a l\u00e1zad\u00f3 d\u00e9li gyarmatok \u2013 Virginia, Georgia \u00e9s a Carolin\u00e1k \u2013 f\u00f6ldet \u00e9s egy rabszolg\u00e1t \u00edg\u00e9rtek azoknak a feh\u00e9r f\u00e9rfi \u00f6nk\u00e9nteseknek, akik a britek ellen harcoltak. A brit veres\u00e9g ut\u00e1n t\u00f6bb ezer kor\u00e1bban elnyomott ember, akik hozz\u00e1juk csatlakoztak, \u00daj-Sk\u00f3ci\u00e1ban \u00e9s Sierra Leon\u00e9ban telepedett le.<\/p>\n

Szabads\u00e1g a telepeseknek<\/b><\/p>\n

A britek azon t\u00f6rekv\u00e9se, hogy l\u00e1zad\u00e1sra b\u00edrj\u00e1k az elnyomott fekete embereket a f\u00fcggetlens\u00e9gre v\u00e1gy\u00f3 gyarmatos\u00edt\u00f3k ellen \u2013 ami annyira elborzasztotta Thomas Paine-t, egy m\u00e1sik alap\u00edt\u00f3 aty\u00e1t \u2013, a F\u00fcggetlens\u00e9gi Nyilatkozatban el\u00edt\u00e9l\u00e9sre ker\u00fclt, amely szerint a kir\u00e1ly \u201ehazai l\u00e1zad\u00e1sokat sz\u00edtott ellen\u00fcnk\u201d.<\/p>\n

Tyler Stovall t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jut, hogy \u201eaz amerikai szabads\u00e1gharc \u00edgy v\u00e1lt egy\u00fattal a rabszolgas\u00e1g\u00e9rt folytatott h\u00e1bor\u00fav\u00e1 is\u201d, \u00e9s hogy \u201eaz amerikai forradalom olyan h\u00e1bor\u00fa volt, amelyet a szabads\u00e1g nev\u00e9ben m\u00e1sok rabszolgasorba tasz\u00edt\u00e1s\u00e1nak jog\u00e1\u00e9rt v\u00edvtak\u201d.<\/p>\n

Ez az amerikai k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g alapj\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 feh\u00e9r fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9g az 1790-es els\u0151 honos\u00edt\u00e1si t\u00f6rv\u00e9nyben v\u00e1lt t\u00f6rv\u00e9nny\u00e9, amely az \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1gi jogot az orsz\u00e1gban k\u00e9t \u00e9vig lak\u00f3 \u201eszabad feh\u00e9r szem\u00e9lyekre\u201d \u00e9s 21 \u00e9v alatti gyermekeikre korl\u00e1tozta.<\/p>\n

Paine sz\u00e1m\u00e1ra a f\u00fcggetlens\u00e9g ellens\u00e9gei a feh\u00e9r telepes gyarmatos\u00edt\u00e1s ellens\u00e9gei voltak. Figyelmeztetett: \u201eTi, akik most ellenzitek a f\u00fcggetlens\u00e9get, nem tudj\u00e1tok, mit tesztek; \u00f6r\u00f6k zsarnoks\u00e1gnak nyitotok ajt\u00f3t azzal, hogy \u00fcresen hagyj\u00e1tok a korm\u00e1nyzati sz\u00e9ket. Ezrek \u00e9s t\u00edzezrek vannak, akik dics\u0151s\u00e9gesnek tartan\u00e1k, ha ki\u0171zhetn\u00e9k a kontinensr\u0151l azt a barb\u00e1r \u00e9s pokoli hatalmat, amely felbujtotta az indi\u00e1nokat \u00e9s a n\u00e9gereket ellen\u00fcnk; a kegyetlens\u00e9gnek kett\u0151s b\u0171ne van: brut\u00e1lisan b\u00e1nik vel\u00fcnk, \u00e9s \u00e1rul\u00f3 m\u00f3don vel\u00fck.\u201d<\/p>\n

A Paine \u00e1ltal eml\u00edtett \u201emi\u201d kiz\u00e1rja az \u201eindi\u00e1nokat\u201d \u00e9s a fekete rabszolg\u00e1kat. Ez ut\u00f3bbiak az \u00fajonnan f\u00fcggetlenedett USA 2,5 milli\u00f3s lakoss\u00e1g\u00e1nak k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 20 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t tett\u00e9k ki. B\u00e1r ellenezte a rabszolgas\u00e1got \u00e9s elismerte az \u0151slakos f\u00f6ldek ellop\u00e1s\u00e1t, Paine amerikai f\u00fcggetlens\u00e9gi k\u00f6vetel\u00e9se a feh\u00e9r fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9gben gy\u00f6kerezett, mindk\u00e9t elnyomott csoportot irrelev\u00e1nsnak tekintve a gyarmatos\u00edt\u00f3k f\u00fcggetlens\u00e9gi t\u00f6rekv\u00e9sei szempontj\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n

A britek megb\u00edz\u00e1st adtak egy c\u00e1folatra, amely John Lind, egy fiatal \u00fcgyv\u00e9d \u00e9s r\u00f6pirat\u00edr\u00f3 \u201eV\u00e1lasz az amerikai kongresszus nyilatkozat\u00e1ra\u201d c\u00edmmel \u00edrt m\u0171v\u00e9ben \u00f6lt\u00f6tt testet. \u201eV\u00e1lasz\u00e1ban\u201d Lind kig\u00fanyolta azoknak a feh\u00e9r gyarmatos\u00edt\u00f3knak a k\u00e9pmutat\u00e1s\u00e1t, akik deklar\u00e1lt\u00e1k elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00fcket minden ember egyenl\u0151s\u00e9ge mellett, mik\u00f6zben elnyomott afrikaiakat tartottak l\u00e1ncokban. Thomas Day angol abolicionista m\u00e9g kem\u00e9nyebb volt: \u201eHa van valami, ami igaz\u00e1n nevets\u00e9ges a term\u00e9szetben, az egy amerikai hazafi, aki egyik kez\u00e9vel a f\u00fcggetlens\u00e9gi hat\u00e1rozatokat \u00edrja al\u00e1, a m\u00e1sikkal pedig ostort suhogtat megr\u00e9m\u00fclt rabszolg\u00e1i felett.\u201d<\/p>\n

Nyilv\u00e1nval\u00f3 sors (Manifest Destiny)<\/b><\/p>\n

1783-ban az USA kiadta az \u00c9szaknyugati Rendeletet (Northwest Ordinance), megnyitva az Ohio foly\u00f3t\u00f3l \u00e9szakra \u00e9s a Nagy-tavakt\u00f3l \u00e9szakra fekv\u0151 ter\u00fcleteket a feh\u00e9r gyarmati leteleped\u00e9s el\u0151tt \u2013 olyan ter\u00fcleteket, amelyekt\u0151l a britek addig elz\u00e1rt\u00e1k \u0151ket. Jeffrey Ostler t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz a rendeletet az \u0151slakos amerikaiak elleni hivatalos amerikai n\u00e9pirt\u00f3 politika kezdetek\u00e9nt l\u00e1tja, megjegyezve, hogy annak 3. cikke kijelenti, hogy az \u201eindi\u00e1nokat\u201d nem szabad \u201emegsz\u00e1llni vagy zavarni\u201d, kiv\u00e9ve a \u201eKongresszus \u00e1ltal enged\u00e9lyezett igazs\u00e1gos \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyes h\u00e1bor\u00fak\u201d eset\u00e9n.<\/p>\n

Az \u0151slakosok ellen\u00e1ll\u00e1sa a f\u00f6ldlop\u00e1ssal szemben \u00fcr\u00fcgy\u00fcl szolg\u00e1lt az \u00e9szaknyugati ter\u00fcleteken 1787 \u00e9s 1832 k\u00f6z\u00f6tt zajl\u00f3 n\u00e9pirt\u00f3 kamp\u00e1nyokhoz. Ostler azzal \u00e9rvel, hogy az 1832-es n\u00e9pirt\u00e1s \u201eannak a politikai d\u00f6nt\u00e9snek a sz\u00e1nd\u00e9kolt k\u00f6vetkezm\u00e9nye volt, amelyet negyven\u00f6t \u00e9vvel kor\u00e1bban New Yorkban kodifik\u00e1ltak\u201d. Ez egyengette az utat Andrew Jackson eln\u00f6k 1830-as \u201eIndi\u00e1n kitelep\u00edt\u00e9si t\u00f6rv\u00e9nye\u201d (Indian Removal Act) el\u0151tt.<\/p>\n

Mindezt az \u201eangolsz\u00e1sz\u201d egyedis\u00e9g kereszt\u00e9ny eszm\u00e9je t\u00e1pl\u00e1lta \u2013 egy faji alap\u00fa kifejez\u00e9s, amelyet minden feh\u00e9r gyarmatos\u00edt\u00f3ra \u00e9s lesz\u00e1rmazottaikra alkalmaztak, akikr\u0151l azt hitt\u00e9k, hogy teuton t\u00f6rzsekt\u0151l sz\u00e1rmaznak. Felt\u00e9telezett feh\u00e9r fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9g\u00fcket a ter\u00fcleti terjeszked\u00e9s \u00e9s az \u201ealacsonyabb rend\u0171\u201d fajok leig\u00e1z\u00e1sa igazol\u00e1s\u00e1nak tekintett\u00e9k, ami a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n n\u00e9pszer\u0171s\u00edtett \u201eNyilv\u00e1nval\u00f3 sors\u201d (Manifest Destiny) projekt magv\u00e1t k\u00e9pezte.<\/p>\n

Egyes becsl\u00e9sek szerint a gyarmati lakoss\u00e1g egyharmada h\u0171s\u00e9ges maradt a koron\u00e1hoz, \u00e9s ellenezte a f\u00fcggetlens\u00e9get. A feh\u00e9r gyarmati lakoss\u00e1g mintegy 4 sz\u00e1zal\u00e9ka \u2013 k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 100 000 ember \u2013 haj\u00f3val menek\u00fclt el a 13 gyarmatr\u00f3l, 15 000 rabszolg\u00e1t magukkal v\u00edve az \u201eamerikai forradalom\u201d alatt \u00e9s ut\u00e1n. Fel\u00fck \u00daj-Sk\u00f3ci\u00e1ba ment, a t\u00f6bbiek pedig sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3dtak Nagy-Britanni\u00e1ban, a Karib-t\u00e9rs\u00e9gben \u00e9s eredeti eur\u00f3pai haz\u00e1jukban. Mened\u00e9ket kerestek a forradalm\u00e1rok \u00e1ltali s\u00falyos \u00fcld\u00f6ztet\u00e9s el\u0151l, bele\u00e9rtve az \u00e9let\u00fcket \u00e9s vagyonukat \u00e9rt k\u00e1rokat, valamint azokat a diszkriminat\u00edv t\u00f6rv\u00e9nyeket, amelyek 1812-ig \u00e9rv\u00e9nyben maradtak. Ez a s\u00falyos elnyom\u00e1s semleges\u00edtette a forradalom ut\u00e1n maradt h\u0171s\u00e9geseket, seg\u00edtve a brit \u201ezsarnoks\u00e1gt\u00f3l\u201d val\u00f3 f\u00fcggetlens\u00e9g narrat\u00edv\u00e1j\u00e1nak int\u00e9zm\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n

A m\u00edtosz fennmarad<\/b><\/p>\n

Az, hogy az amerikai f\u00fcggetlens\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t a nacionalista amerikai t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek \u00e9s k\u00f6vet\u0151ik, a soviniszta v\u00e1llalati m\u00e9dia, valamint az uralkod\u00f3 politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi oszt\u00e1ly tov\u00e1bbra is a \u201eszabads\u00e1g\u201d t\u00f6rt\u00e9netek\u00e9nt mes\u00e9lik el, s\u00e9rt\u00e9s azoknak a milli\u00f3knak, akiket azok nyomtak el, akik az amerikai k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gb\u00f3l birodalomm\u00e1 v\u00e1lt \u00e1llamot vezett\u00e9k.<\/p>\n

Hogy ennek a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gnak a t\u00f6rt\u00e9nelme egy \u00e9vsz\u00e1zadnyi rabszolgas\u00e1gb\u00f3l, majd egy \u00e9vsz\u00e1zadnyi apartheidb\u0151l \u00e1ll; hogy a n\u0151knek m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadon \u00e1t megtagadt\u00e1k a v\u00e1laszt\u00f3jogot; hogy az \u0151slakos amerikaiak csak 1924-ben lettek \u00e1llampolg\u00e1rok, \u00e9s 1948 ut\u00e1n, egyes \u00e1llamokban pedig 1955 ut\u00e1n tudtak csak igaz\u00e1n szavazni \u2013 mindez l\u00e9nyegtelennek t\u0171nik ezekhez a folyamatos \u00fcnnepl\u00e9sekhez k\u00e9pest.<\/p>\n

Az 1950-es \u00e9vek McCarthy-korszak\u00e1nak terrorja, az 1960-as \u00e9vek di\u00e1k- \u00e9s polg\u00e1rjogi mozgalmainak elnyom\u00e1sa \u00e9s ezek mai folytat\u00e1sa nem jelenik meg Amerika \u201eszabads\u00e1g\u00e1nak\u201d ebben a mitol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ban. Nem jelenik meg benne Amerika imperialista m\u00e9sz\u00e1rl\u00e1sa sem, amely t\u00f6bb t\u00edzmilli\u00f3 civil \u00e9let\u00e9t k\u00f6vetelte vil\u00e1gszerte a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa \u00f3ta, nem is besz\u00e9lve az ir\u00e1ni iskol\u00e1s l\u00e1nyokr\u00f3l, akiket alig n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3napja gyilkoltak meg hidegv\u00e9rrel.<\/p>\n

Ahelyett, hogy Amerika polg\u00e1rait egy olyan rezsim \u00fcnnepl\u00e9s\u00e9re sz\u00f3l\u00edtan\u00e1k fel \u2013 ahogy Trump \u00e9s Obama teszi \u2013, amely t\u00f6rt\u00e9nelmileg elnyomta legt\u00f6bbj\u00fcket, \u00e9s a j\u00f6v\u0151ben m\u00e9g t\u00f6bbeket k\u00edv\u00e1n elnyomni, a kritikus t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szeknek, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3knak, aktivist\u00e1knak \u00e9s ellenz\u00e9ki politikusoknak ragaszkodniuk kell az alap\u00edt\u00f3 aty\u00e1k feh\u00e9r fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9gi, szexista \u00e9s oszt\u00e1lyalap\u00fa projektj\u00e9nek el\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9hez, \u00e9s egyszer s mindenkorra meg kell tagadniuk t\u0151l\u00fck azt a szabads\u00e1gharcos szerepet, ami sosem volt az \u00f6v\u00e9k \u2013 hiszen \u0151k kiz\u00e1r\u00f3lag a feh\u00e9r, angolsz\u00e1sz, vagyonos \u00e9s rabszolgatart\u00f3 f\u00e9rfiak sz\u00e1m\u00e1ra kerest\u00e9k a szabads\u00e1got.<\/p>\n

Azokat a milli\u00f3 amerikaiakat kell \u00fcnnepelni j\u00falius 4-\u00e9n, akik ellen\u00e1lltak \u00e9s ma is ellen\u00e1llnak ennek az elnyom\u00f3 rendszernek egy igaz demokr\u00e1cia rem\u00e9ny\u00e9ben, nem pedig azt a rendszert, amely elnyomja \u0151ket.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A nacionalista t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek, politikusok \u00e9s a v\u00e1llalati m\u00e9dia \u00e1ltal \u00fajrames\u00e9lt amerikai szabads\u00e1gm\u00edtosz elt\u00f6rli a rabszolgas\u00e1got, a kisemmiz\u00e9st \u00e9s a feh\u00e9r fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9get, amelyekre a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g \u00e9p\u00fclt. Az amerikai sovinizmus maradt az Egyes\u00fclt \u00c1llamok uralkod\u00f3 ideol\u00f3gi\u00e1ja, a jobboldalon \u00e9pp\u00fagy, mint a baloldalon \u00e9s a centrumban. A f\u00fcggetlens\u00e9g k\u00f6zelg\u0151 250. \u00e9vfordul\u00f3ja, amelyet az orsz\u00e1g 2026. j\u00falius 4-\u00e9n \u00fcnnepel, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":3072,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"googlesitekit_rrm_CAowjNHLDA:productID":"","rs_blank_template":"","rs_page_bg_color":"","slide_template_v7":"","_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"wpai_generated_summary":"","tdm_status":"","tdm_grid_status":"","footnotes":""},"categories":[19,13],"tags":[],"class_list":["post-3071","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-news","category-politics"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/antipropaganda.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3071","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/antipropaganda.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/antipropaganda.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/antipropaganda.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/antipropaganda.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3071"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/antipropaganda.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3071\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/antipropaganda.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3072"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/antipropaganda.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3071"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/antipropaganda.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3071"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/antipropaganda.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3071"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}