A tizenkilencedik sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a sz\u00e1rnyait bontogat\u00f3 cionista mozgalom kulcsfigur\u00e1i kataliz\u00e1tork\u00e9nt ind\u00edtott\u00e1k el Palesztina \u201e\u00fajragondol\u00e1s\u00e1t\u201d egy olyan ideol\u00f3gia r\u00e9szek\u00e9nt, amely a Szentf\u00f6ld\u00f6n val\u00f3 zsid\u00f3 gyarmatos\u00edt\u00e1st hivatott igazolni. Ez a Palesztina \u00e1tform\u00e1l\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s a zsid\u00f3k \u00e9s a nem zsid\u00f3k tudat\u00e1ban r\u00f6viddel Theodor Herzl A zsid\u00f3 \u00e1llam<\/i> (1896) c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9nek megjelen\u00e9se ut\u00e1n \u00e9rt el egy kritikus k\u00fcsz\u00f6b\u00f6t, \u00e9s hat\u00e1rozottan politikai \u00e9lt adott a Szentf\u00f6ldnek. B\u00e1r Palesztina abban az id\u0151ben egy t\u00falnyom\u00f3an palesztin arab demogr\u00e1fi\u00e1j\u00fa, kult\u00far\u00e1j\u00fa \u00e9s gazdas\u00e1gi \u00e9let\u0171 oszm\u00e1n tartom\u00e1ny volt, a cionista k\u00e9pzeletben egy puszts\u00e1gg\u00e1 v\u00e1lt, amelyet palesztin lak\u00f3i megszents\u00e9gtelen\u00edtettek, \u00e9s amelynek \u00e9get\u0151 sz\u00fcks\u00e9ge van a megv\u00e1lt\u00e1sra, hogy \u2013 az elk\u00e9pzelt m\u00falthoz hasonl\u00f3an \u2013 zsid\u00f3 karaktert kapjon. Ezen a kietlen \u00e9s elhanyagolt Palesztina-v\u00fazi\u00f3n bel\u00fcl, a kor nacionalista \u00e9rzelmeit\u0151l inspir\u00e1lva, egy agressz\u00edvabb meggy\u0151z\u0151d\u00e9s is kibontakozott: eszerint a Szentf\u00f6ld a zsid\u00f3 n\u00e9p t\u00f6rv\u00e9nyes \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge. Ez az elk\u00e9pzel\u00e9s, amely Palesztin\u00e1t a zsid\u00f3 hazak\u00e9nt azonos\u00edtja, a tizenkilencedik sz\u00e1zad v\u00e9ge \u00f3ta csak feler\u0151s\u00f6d\u00f6tt, \u00e9s tov\u00e1bbra is uralja a politikai \u00e9s kultur\u00e1lis diskurzust a cionist\u00e1k k\u00f6r\u00e9ben Izrael \u00c1llamon bel\u00fcl \u00e9s k\u00edv\u00fcl egyar\u00e1nt. Ami m\u00e9g h\u00fasbav\u00e1g\u00f3bb, ez az elk\u00e9pzelt Palesztina-k\u00e9p a zsid\u00f3 n\u00e9p f\u00f6ldjek\u00e9nt inspir\u00e1ci\u00f3t ny\u00fajtott a palesztinok elleni gyarmatos\u00edt\u00e1s, a f\u00f6ldfoszt\u00e1s \u00e9s az er\u0151szak politik\u00e1j\u00e1hoz t\u00f6rt\u00e9nelmileg \u00e9s a jelenben is.<\/p>\n
K\u00e9pzelt f\u00f6ldrajz a gyarmatos\u00edt\u00e1s szolg\u00e1lat\u00e1ban<\/b><\/p>\n
Edward Said, a neves palesztin \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 irodalomtud\u00f3s fejlesztette ki els\u0151k\u00e9nt a \u201ek\u00e9pzelt f\u00f6ldrajz\u201d \u00fatt\u00f6r\u0151 fogalmi meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t. Elismerte, hogy a gyarmatos\u00edt\u00e1s alapvet\u0151en m\u00e1sok f\u00f6ldj\u00e9nek megszerz\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 anyagi k\u00e9sztet\u00e9sb\u0151l \u00e1llt, de tov\u00e1bbl\u00e9pett, \u00e9s hangs\u00falyozta, hogy a gyarmatos\u00edt\u00f3k k\u00e9nytelenek voltak \u00faj jelent\u00e9seket kital\u00e1lni a megkaparintani k\u00edv\u00e1nt f\u00f6ldekr\u0151l, \u00e9s igazolni, mi\u00e9rt \u00e9rdemesek a birtokba venni k\u00edv\u00e1nt helyekre. Said a gyarmatos\u00edt\u00f3 birodalmi k\u00e9sztet\u00e9s tudatoss\u00e1g\u00e1t hangs\u00falyozva olyan elm\u00e9let\u00edr\u00f3kra t\u00e1maszkodott, mint Antonio Gramsci, E. P. Thompson, Michel Foucault \u00e9s Max Weber, \u00e9s \u00faj alapot teremtett a gyarmatos\u00edt\u00e1s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 eseteinek \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Ez az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 keret, amely a birodalmi szerepl\u0151k azon k\u00f6z\u00f6s k\u00e9sztet\u00e9s\u00e9ben gy\u00f6kerezik, hogy igazolj\u00e1k, mi\u00e9rt jogosultak t\u00e1voli f\u00f6ldekre, r\u00e1vil\u00e1g\u00edtott arra, hogy az olyan egym\u00e1st\u00f3l elt\u00e9r\u0151 helyeken zajl\u00f3 gyarmati v\u00e1llalkoz\u00e1sok, mint Alg\u00e9ria, Ausztr\u00e1lia, az Amerik\u00e1k, India, Kong\u00f3 \u00e9s Palesztina, egy alapvet\u0151, k\u00f6z\u00f6s t\u0151r\u0151l fakadnak. Said a gyarmatos\u00edt\u00f3k elk\u00e9pzelt v\u00edzi\u00f3it a \u201eBirodalom kult\u00far\u00e1j\u00e1hoz\u201d hasonl\u00edtotta, \u00e9s ez\u00e1ltal a k\u00e9pzelt f\u00f6ldrajzot egy \u00e1ltal\u00e1nosabb gyarmatos\u00edt\u00e1s-elm\u00e9let k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba \u00e1ll\u00edtotta, Palesztin\u00e1ban \u00e9s azon t\u00fal is.<\/p>\n
Palesztina cionista elk\u00e9pzel\u00e9se egy jellegzetes narrat\u00edva folyamatos ism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t \u00e9s feler\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9t mutatja. E narrat\u00edva szerint a zsid\u00f3k szak\u00e9rtelemmel b\u00edrnak a tudom\u00e1ny \u00e9s a m\u00e9rn\u00f6ki tudom\u00e1nyok ter\u00e9n, \u00e9s a Cionba val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9ssel k\u00e9pesek hat\u00e9konyabban jav\u00edtani \u00e9s megv\u00e1ltani a f\u00f6ldet, mint a helyi lakosok. John Locke (1690) szellem\u00e9ben a cionist\u00e1k ragaszkodtak hozz\u00e1, hogy ez a fels\u0151bbrend\u0171 k\u00e9pess\u00e9g erk\u00f6lcsi \u00e9s jogi alapot ad a mozgalom k\u00f6vet\u0151inek Palesztina f\u00f6ldjeire. Ez a diskurzus, amelyet a mai napig n\u00e9pszer\u0171s\u00edtenek, tal\u00e1n a legjobban abban a kijelent\u00e9sben t\u00fckr\u00f6z\u0151dik, miszerint a zsid\u00f3k, a Cionba val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s eszm\u00e9j\u00e9t\u0151l vez\u00e9relve, \u201evir\u00e1gz\u00f3v\u00e1 tett\u00e9k a sivatagot\u201d. \u00cdgy a cionista k\u00e9pzeletben Palesztina nemcsak az Istent\u0151l kapott szent sz\u00f6vets\u00e9g r\u00e9v\u00e9n illeti meg jogosan a zsid\u00f3 n\u00e9pet, hanem a zsid\u00f3 kezdem\u00e9nyez\u0151k\u00e9szs\u00e9g ok\u00e1n is, amellyel \u201ez\u00f6ldd\u00e9 tett\u00e9k\u201d a Herzl \u00e1ltal \u201earabok \u00e1ltal t\u00f6nkretett vid\u00e9knek\u201d le\u00edrt t\u00e1jat. A Palesztin\u00e1t a zsid\u00f3k kiz\u00e1r\u00f3lagos otthonak\u00e9nt hirdet\u0151 proklam\u00e1ci\u00f3k ma is ugyanolyan hangosak a cionist\u00e1k k\u00f6r\u00e9ben, mint a cionizmus kezdet\u00e9n; ezt igazolja Izrael 2018-as \u201eNemzet\u00e1llami t\u00f6rv\u00e9nye\u201d is, amely t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt kimondja, hogy az \u201e\u00f6nrendelkez\u00e9si jog\u201d Izraelben \u201ekiz\u00e1r\u00f3lag a zsid\u00f3 n\u00e9pet illeti meg\u201d.<\/p>\n
A cionizmus m\u00e1r a kezdetekt\u0151l fogva szembes\u00fclt azzal a probl\u00e9m\u00e1val, hogy a Palesztin\u00e1r\u00f3l alkotott k\u00e9pzelt v\u00edzi\u00f3ja alapjaiban hib\u00e1s. M\u00e9g azok a korai cionist\u00e1k is tudt\u00e1k ezt, akik k\u00f6zvetlen tapasztalatokkal rendelkeztek a Szentf\u00f6ldr\u0151l, \u00e9s \u0151szint\u00e9k voltak az ottani viszonyokkal kapcsolatban; Ah\u00e1d H\u00e1\u00e1m fanyarul \u00edrta a mozgalom t\u00f6bbi tagj\u00e1nak, hogy t\u00e9ves az az elk\u00e9pzel\u00e9s, miszerint Palesztina egy sivatag, a palesztinok pedig \u201esivatagi vademberek\u201d. A cionist\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra a nehezebben kezelhet\u0151 probl\u00e9ma azonban az volt, hogy Palesztina m\u00e1r egy \u00e9vezrede megsz\u0171nt t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt h\u00e9ber hely lenni. K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen a cionista mozgalom k\u00e9nytelen volt a t\u00e1jat folyamatosan \u201ehelyre\u00e1ll\u00edtani\u201d a Szentf\u00f6ld zsid\u00f3 jelleg\u00e9r\u0151l alkotott elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9nek megfelel\u0151en \u2013 vagyis valahogy \u00f6ssze kellett hangolnia a val\u00f3s t\u00e1jat az elk\u00e9pzelttel.<\/p>\n
A narrat\u00edva t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1nak megteremt\u00e9se<\/b><\/p>\n
A cionista mozgalom sz\u00e1m\u00e1ra h\u00e1rom tev\u00e9kenys\u00e9g volt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kiemelked\u0151 a Szentf\u00f6ld h\u00e9ber sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1nak meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1l\u00f3 jelent\u00e9steremt\u00e9si folyamatban: a fa\u00fcltet\u00e9s, a t\u00e9rk\u00e9p\u00e9szet \u00e9s a r\u00e9g\u00e9szeti \u00e1sat\u00e1sok. R\u00f6viddel azut\u00e1n, hogy Palesztina gyarmatos\u00edt\u00e1sa a cionizmus k\u00f6zponti c\u00e9lj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, a mozgalom 1901-ben l\u00e9trehozta a Zsid\u00f3 Nemzeti Alapot (JNF). Amellett, hogy \u00e9l\u00e9re \u00e1llt a palesztinai f\u00f6ldv\u00e1s\u00e1rl\u00e1soknak \u00e9s a leteleped\u00e9snek, fa\u00fcltet\u00e9si kamp\u00e1nyt is szervezett a zsid\u00f3 telep\u00fcl\u00e9sek ter\u00fclet\u00e9n. A JNF a t\u0171level\u0171eket v\u00e1lasztotta, hogy olyan erdei t\u00e1jakat hozzon l\u00e9tre, amelyek hat\u00e1rozottan zsid\u00f3 identit\u00e1st hordoznak, szemben a palesztin olajfa dominanci\u00e1j\u00e1val a f\u00f6ld\u00f6n. Ebben az \u00e9rtelemben a fa\u00fcltet\u00e9s a cionizmus \u00e1ltal mozg\u00f3s\u00edtott fegyverr\u00e9 v\u00e1lt, hogy mag\u00e1nak a t\u00e1jnak a jelent\u00e9s\u00e9t v\u00e1ltoztassa meg: az olajbogy\u00f3-termeszt\u00e9ssel \u00f6sszekapcsolt, hat\u00e1rozottan palesztin jelleg\u0171 t\u00e1jat a zsid\u00f3 jelenl\u00e9thez t\u00e1rs\u00edtott fenyvesekk\u00e9 alak\u00edtsa. Yosef Weitz, a JNF fa\u00fcltet\u00e9seinek hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa ir\u00e1ny\u00edt\u00f3ja ragaszkodott hozz\u00e1, hogy a t\u0171level\u0171ekkel be\u00fcltetett t\u00e1j materi\u00e1lisan \u00e9s szimbolikusan is zsid\u00f3 t\u00e9rk\u00e9nt jel\u00f6li meg a ter\u00fcletet. Ez az erd\u0151s\u00edt\u00e9si projekt megjelent a \u201esivatag vir\u00e1gz\u00f3v\u00e1 t\u00e9tel\u00e9re\u201d ir\u00e1nyul\u00f3 sz\u00fcntelen cionista k\u00f6vetel\u00e9sben, \u00e9s a mai napig a cionista diskurzus alapvet\u0151 r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi.<\/p>\n
Hasonl\u00f3k\u00e9ppen, a cionista mozgalom t\u00f6rekedett Palesztina alternat\u00edv kartogr\u00e1fiai val\u00f3s\u00e1g\u00e1nak megteremt\u00e9s\u00e9re is. Ezen \u00fajraalkot\u00e1s legjobb p\u00e9ld\u00e1i k\u00f6z\u00e9 tartoznak a JNF \u00e1ltal a mand\u00e1tum id\u0151szak\u00e1ban k\u00e9sz\u00edtett t\u00e9rk\u00e9pek, mindenekel\u0151tt az \u00fagynevezett \u201eK\u00e9k Dobozokhoz\u201d k\u00e9sz\u00fclt t\u00e9rk\u00e9pek, amelyek a cionista mozgalom sz\u00e1m\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 p\u00e9nzgy\u0171jt\u00e9s t\u00e1rh\u00e1zaik\u00e9nt szolg\u00e1ltak. Az \u201eErec Jiszr\u00e1\u00e9l\u201d (Izrael F\u00f6ldje) c\u00edmet visel\u0151 t\u00e9rk\u00e9pek Palesztin\u00e1t h\u00e9ber f\u00f6ldk\u00e9nt mutatj\u00e1k be, \u00e9s teljesen elt\u00fcntetik annak palesztin karakter\u00e9t. Maguk a cionist\u00e1k is a \u201epropaganda\u201d legitim eszk\u00f6zeinek tekintett\u00e9k ezeket a JNF-t\u00e9rk\u00e9peket abban a kamp\u00e1nyukban, amellyel a zsid\u00f3kat Palesztina f\u00f6ldj\u00e9nek gyarmatos\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00f6szt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k, \u00fagy mutatva be azt, mint egy nagyr\u00e9szt \u00fcres lapot, amelyet csak a zsid\u00f3 telep\u00fcl\u00e9sek jelenl\u00e9te t\u00f6r meg. A kartogr\u00e1fiai (f\u00e9lre)reprezent\u00e1ci\u00f3 ezen gyakorlatai a mai napig l\u00e9teznek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az Izraeli Turisztikai Hivatal \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett t\u00e9rk\u00e9peken, amelyek egy \u201eIzrael\u201d nev\u0171 ter\u00fcletet vet\u00edtenek az utaz\u00f3k el\u00e9, amelyben Palesztina \u00e9s a palesztin helyek elmos\u00f3dnak, s\u0151t hi\u00e1nyoznak. JNF K\u00e9k Doboz 1934-b\u0151l<\/i><\/p>\n
A harmadik eszk\u00f6z, amelyet a cionist\u00e1k a t\u00e1j \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1ltak, a r\u00e9g\u00e9szet volt. A cionist\u00e1k a r\u00e9g\u00e9szethez fordultak, hogy meger\u0151s\u00edts\u00e9k a Szentf\u00f6ld mint h\u00e9ber f\u00f6ld elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9t. A cionist\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra a \u201eCionba val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s\u201d egy egykor vir\u00e1gz\u00f3 h\u00e9ber t\u00e1rsadalmat jelzett a Szentf\u00f6ld\u00f6n, amelyet a zsid\u00f3k helyre\u00e1ll\u00edthatnak. A cionista mozgalom 1901-ben [a sz\u00f6veg szerint 1920-ban] \u00fatt\u00f6r\u0151k\u00e9nt hozta l\u00e9tre a Zsid\u00f3 Palesztina-kutat\u00f3 T\u00e1rsas\u00e1got (JPES), hogy \u00e9l\u00e9re \u00e1lljon az \u00f3kori h\u00e9ber r\u00e9gis\u00e9gek felt\u00e1r\u00e1s\u00e1nak Palesztin\u00e1ban, bevonva ebbe a munk\u00e1ba a legjelent\u0151sebb cionista \u00e9rtelmis\u00e9giek nagy r\u00e9sz\u00e9t. A cionizmus \u00e9s a JPES sz\u00e1m\u00e1ra a h\u00e9ber r\u00e9gis\u00e9gek, amint felsz\u00ednre ker\u00fcltek, egyfajta \u201etulajdoni laphoz\u201d hasonl\u00edtottak, amelyek materi\u00e1lisan tan\u00faskodtak arr\u00f3l az elk\u00e9pzel\u00e9sr\u0151l, hogy Palesztina a zsid\u00f3k f\u00f6ldje \u00e9s a zsid\u00f3 n\u00e9p t\u00f6rv\u00e9nyes haz\u00e1ja. A h\u00e9ber r\u00e9gis\u00e9gek felt\u00e1r\u00e1s\u00e1val \u00e9s felsz\u00ednre hozatal\u00e1val a cionist\u00e1k a r\u00e9g\u00f3ta tart\u00f3 palesztinai zsid\u00f3 jelenl\u00e9tet mag\u00e1nak a t\u00e1jnak a sz\u00f6vet\u00e9be integr\u00e1lt\u00e1k. A cionist\u00e1k r\u00e9g\u00e9szet ir\u00e1nti megsz\u00e1llotts\u00e1ga a mai napig tart, amire a legjelent\u0151sebb p\u00e9lda a szilv\u00e1ni palesztin negyedben tal\u00e1lhat\u00f3 \u201eD\u00e1vid v\u00e1rosa\u201d felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 nagyszab\u00e1s\u00fa, de eddig sikertelen k\u00eds\u00e9rlet, amellyel az \u00f3kori h\u00e9berek egykori dics\u0151s\u00e9ges kir\u00e1lys\u00e1g\u00e1t pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k bizony\u00edtani.<\/p>\n
A palesztin nacionalista narrat\u00edva<\/b><\/p>\n
Ha a cionista mozgalom egy kifejezetten \u00e1llam\u00e9p\u00edt\u0151, a Szentf\u00f6ldet h\u00e9ber t\u00e9rk\u00e9nt elk\u00e9pzel\u0151 nacionalista projektt\u00e9 fejl\u0151d\u00f6tt, \u00fagy a palesztinok is kidolgozt\u00e1k a saj\u00e1t nacionalista elk\u00e9pzel\u00e9seiket. Egyfel\u0151l a palesztin nacionalizmus ugyanabb\u00f3l a t\u00f6rt\u00e9nelmi koh\u00f3b\u00f3l fejl\u0151d\u00f6tt ki, amely m\u00e1s elnyomott csoportokat is arra inspir\u00e1lt, hogy az \u00e1llam\u00e9p\u00edt\u00e9s r\u00e9v\u00e9n t\u00f6rekedjenek f\u00fcggetlen identit\u00e1sra \u00e9s egyenl\u0151 jogokra. Ezzel egy id\u0151ben a palesztin nacionalizmus a cionizmussal szembeni ellen\u00e1ll\u00e1s ideol\u00f3gi\u00e1jak\u00e9nt \u00e9s mozgalmak\u00e9nt egy saj\u00e1tos identit\u00e1st kov\u00e1csolt \u00f6ssze, amely azon az \u00e9rz\u00e9sen alapult, hogy a cionizmus c\u00e9ljai mag\u00e1t Palesztina l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t fenyegetik. 1904 \u00e9s 1914 k\u00f6z\u00f6tt a cionista betelep\u00fcl\u00e9s m\u00e1r f\u00e9lelmet keltett a palesztinokban. M\u00e9g az olyan cionist\u00e1k is, mint Jich\u00e1k Epstein (1907), elismert\u00e9k, hogy a cionista telepesek f\u00f6ldv\u00e1s\u00e1rl\u00e1sai a palesztin b\u00e9rl\u0151 gazd\u00e1k kilakoltat\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezt\u00e9k a \u201eH\u00e9ber f\u00f6ld, h\u00e9ber munka\u201d jelsz\u00f3 \u00e9gisze alatt. Ami ebb\u0151l k\u00f6vetkezett, az a palesztin paraszts\u00e1g k\u00f6r\u00e9ben kibontakoz\u00f3 radikalizmus volt, amely a palesztin nemzeti t\u00f6rekv\u00e9sek gy\u00fajt\u00f3pontj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Kifejezetten fontos, hogy a palesztin arab sajt\u00f3 1908 ut\u00e1ni elterjed\u00e9se d\u00f6nt\u0151 szerepet j\u00e1tszott e vid\u00e9ki vissza\u00e9l\u00e9sek t\u00f6rt\u00e9neteinek terjeszt\u00e9s\u00e9ben, \u00e9s az ellen\u00e1ll\u00e1s ezen \u00fajonnan kov\u00e1csolt tudat\u00e1nak elterjeszt\u00e9s\u00e9ben a lakoss\u00e1g k\u00f6r\u00e9ben. K\u00e9t \u00fajs\u00e1g k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kiemelkedett a cionizmus \u00e9les kritikusak\u00e9nt \u00e9s a palesztin nemzeti jogok h\u0171s\u00e9ges v\u00e9delmez\u0151jek\u00e9nt. Az egyik az al-Karmel<\/i> volt, amelyet Haif\u00e1ban alap\u00edtottak 1908-ban; a m\u00e1sik, amelyet Jaff\u00e1ban ind\u00edtottak 1911-ben, a Filastin<\/i>. A palesztin sajt\u00f3t az \u00e9rtelmis\u00e9giek sora eg\u00e9sz\u00edtette ki, nevezetesen Hal\u00edl al-Szak\u00e1k\u00edni, akik szint\u00e9n a felemelked\u0151 palesztin nemzeti \u00f6ntudat hirdet\u0151iv\u00e9 v\u00e1ltak.<\/p>\n
Er\u0151szakkal fenntartott cionista narrat\u00edva<\/b><\/p>\n
\u00cdgy mik\u00f6zben a cionizmus arra t\u00f6rekedett, hogy Palesztin\u00e1t zsid\u00f3 \u00e1llamm\u00e1 alak\u00edtsa \u00e1t \u2013 azon v\u00edzi\u00f3 alapj\u00e1n, hogy a Szentf\u00f6ld h\u00e9ber f\u00f6ld \u00e9s a zsid\u00f3 n\u00e9p t\u00f6rv\u00e9nyes \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge \u2013, a palesztin nacionalist\u00e1k ellen\u00e1lltak ennek az \u00e1llam\u00e9p\u00edt\u00e9si projektnek, azzal \u00e9rvelve, hogy a palesztinok az elm\u00falt 1500 \u00e9vben a haz\u00e1jukban \u00e9ltek. A nacionalizmusnak \u00e9s az \u00f6sszetartoz\u00e1snak mindk\u00e9t v\u00edzi\u00f3ja \u00e9l a mai napig, de Palesztin\u00e1nak mint a palesztin n\u00e9p r\u00e9g\u00f3ta fenn\u00e1ll\u00f3 \u00e9s tart\u00f3s haz\u00e1j\u00e1nak elk\u00e9pzel\u00e9se tov\u00e1bbra is az ellen\u00e1ll\u00e1s inspir\u00e1ci\u00f3jak\u00e9nt szolg\u00e1l. Ezzel szemben Palesztina mint h\u00e9ber t\u00e9r k\u00e9pzelt f\u00f6ldrajza \u00e1tadta hely\u00e9t a gyarmatos\u00edt\u00e1s \u00e9s a zsid\u00f3 leteleped\u00e9s t\u00e9nyleges val\u00f3s\u00e1g\u00e1nak a f\u00f6ld\u00f6n, amely a h\u00f3d\u00edt\u00e1s alapjaira \u00e9p\u00fclt, \u00e9s amelyet a hatalom, a dominancia \u00e9s az er\u0151szak folyamatos gyakorl\u00e1sa eg\u00e9sz\u00edt ki.<\/p>\n
Mindazon\u00e1ltal a h\u00f3d\u00edt\u00e1snak, a gyarmatos\u00edt\u00e1snak \u00e9s a leteleped\u00e9snek ez a t\u00e9nyleges \u00e1llapota tov\u00e1bbra is befejezetlen. A palesztinok \u2013 v\u00e1ltoz\u00f3 sikerrel \u2013 \u00e1llhatatosak maradtak a t\u00e1jon, amit legal\u00e1bbis r\u00e9szben a nacionalista k\u00e9sztet\u00e9sek \u00e9s a f\u00f6ld\u00f6n val\u00f3 tart\u00f3s jelenl\u00e9t\u00fck \u00e9rz\u00e9se motiv\u00e1lt. V\u00e1laszul a cionista mozgalom \u00e9s mai ut\u00f3dai a \u201ehelyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u201d m\u00e1sodik, pimaszabb t\u00edpus\u00e1hoz folyamodtak, hogy a palesztin t\u00e1jat az \u00e1ltaluk elk\u00e9pzelt m\u00f3don zsid\u00f3 t\u00e9rr\u00e9 form\u00e1lj\u00e1k \u00e1t. Ezek a t\u00f6rekv\u00e9sek, amelyek a t\u00e9nyleges t\u00e1jat k\u00f6zelebb k\u00edv\u00e1nj\u00e1k hozni az elk\u00e9pzelthez, a f\u00f6ldnek a zsid\u00f3 n\u00e9p sz\u00e1m\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megtiszt\u00edt\u00e1s\u00e1t c\u00e9lozz\u00e1k a palesztinok er\u0151szakos elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n.<\/p>\n
Az ilyen t\u00edpus\u00fa beavatkoz\u00e1s meghat\u00e1roz\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ja 1947\u20131949-ben t\u00f6rt\u00e9nt, amikor 750 000 palesztint \u0171ztek el a k\u00e9s\u0151bbi Izrael \u00c1llam ter\u00fclet\u00e9r\u0151l, \u00e9s palesztin falvak sz\u00e1zait rombolt\u00e1k le, amelyek k\u00f6z\u00fcl sokat a JNF erd\u0151s\u00edt\u00e9si projektjei alatt temettek el \u00e9s t\u00fcntettek el. Ezen az egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 esem\u00e9nyen k\u00edv\u00fcl azonban folyamatos kamp\u00e1nyok c\u00e9lozz\u00e1k a t\u00e1j megtiszt\u00edt\u00e1s\u00e1t a palesztin jelenl\u00e9tt\u0151l. Egyes kamp\u00e1nyok a t\u00f6rv\u00e9ny erej\u00e9vel fosztj\u00e1k meg a palesztinokat a f\u00f6ldj\u00fckt\u0151l \u2013 a jogi int\u00e9zm\u00e9nyeken kereszt\u00fcl folytatott hadvisel\u00e9snek ez a fajt\u00e1ja legink\u00e1bb \u201ejogfoszt\u00f3 h\u00e1bor\u00fak\u00e9nt\u201d (lawfare) \u00edrhat\u00f3 le \u2013, amely a f\u00f6ldtulajdonhoz val\u00f3 joguk elt\u00f6rl\u00e9s\u00e9vel pr\u00f3b\u00e1lja felsz\u00e1molni a palesztin jelenl\u00e9tet a f\u00f6ld\u00f6n. A jogi hadvisel\u00e9shez hasonl\u00f3 egy m\u00e9g ny\u00edltabb er\u0151szak, az otthonrombol\u00e1sok form\u00e1j\u00e1ban, amely az \u00e9p\u00edt\u00e9si enged\u00e9lyek (amelyeket a palesztinokt\u00f3l \u00e1ltal\u00e1ban megtagadnak) hiperlegaliz\u00e1lt rendszer\u00e9n kereszt\u00fcl zajlik, a palesztin otthonokat nem megfelel\u0151nek, \u00e9s \u00edgy illeg\u00e1lisnak min\u0151s\u00edtve.<\/p>\n
Egy m\u00e1sik int\u00e9zked\u00e9s, amellyel a t\u00e1jat megtiszt\u00edtj\u00e1k a palesztin jelenl\u00e9tt\u0151l, a palesztin term\u0151f\u00f6ldek g\u00e1tl\u00e1stalan kit\u00e9p\u00e9se, fel\u00e9get\u00e9se \u00e9s elpuszt\u00edt\u00e1sa. Ez lehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajt arra, hogy bepillant\u00e1st nyerj\u00fcnk a cionista k\u00e9pzelet k\u00f6zvetlenebb hat\u00e1s\u00e1ba a t\u00e1j \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1t c\u00e9lz\u00f3 cionista akci\u00f3kra. A palesztin term\u0151f\u00f6ldek elpuszt\u00edt\u00e1s\u00e1val a cionist\u00e1k megfosztj\u00e1k a palesztinokat az \u00f6nell\u00e1t\u00e1s k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t\u0151l \u2013 ami az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s a f\u00f6ldj\u00fckr\u0151l val\u00f3 elt\u00e1vol\u00edt\u00e1suk kik\u00e9nyszer\u00edt\u00e9s\u00e9ben, ez\u00e1ltal a t\u00e1jat kompatibilisebb\u00e9 t\u00e9ve a cionista k\u00e9pzelt f\u00f6ldrajzzal. A cionista k\u00e9pzeletben a palesztinok nem k\u00e9pesek c\u00e9ltudatosan vagy \u00f6n\u00e1ll\u00f3an cselekedni a f\u00f6ld\u00f6n.<\/p>\n
Ezt a k\u00e9pzetet mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151en fejezte ki egy zsid\u00f3 telep\u00fcl\u00e9sr\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 izraeli tizen\u00e9ves, akit Irus Braverman jogi geogr\u00e1fus k\u00e9rdezett meg arr\u00f3l, hogy mi\u00e9rt \u00e9gett\u00e9k el \u00e9s t\u00e9pt\u00e9k ki t\u00e1rsaival a palesztin olajf\u00e1kat Szindzsil (Sinjil) faluban. V\u00e1lasza \u2013 \u201eNincs semmi bajom a f\u00e1kkal, ez a f\u00f6ldr\u0151l sz\u00f3l: ez a mi f\u00f6ld\u00fcnk, nem az \u00f6v\u00e9k\u201d \u2013 meger\u0151s\u00edti Edward Said \u00e9rv\u00e9t, miszerint a k\u00e9pzelet nem egyszer\u0171en a pszich\u00e9be van be\u00e1gyaz\u00f3dva, hanem egy nagyon is val\u00f3s\u00e1gos anyagi k\u00e9sztet\u00e9s r\u00e9sze.<\/p>\n
Gary Fields<\/i><\/p>\n Abu El Haj, Nadia.\u00a0Facts on the Ground: Archaeological Practice and Territorial Self-Fashioning in Israeli Society.\u00a0<\/em>Chicago: University of Chicago Press, 2001.<\/p>\n Benvenisti, Meron.\u00a0Sacred Landscape: The Buried History of the Holy Land Since 1948.<\/em>\u00a0Berkeley: University of California Press, 2002.<\/p>\n