Az Európai Bizottság bejelentette a szabad kereskedelem Izraellel való felfüggesztésére és két izraeli miniszter szankciójára vonatkozó javaslatát, amelyek súlyos csapást jelentenének az Izrael-EU kapcsolatokra.
„A Gázában naponta zajló szörnyű eseményeknek véget kell vetni” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán, miután bemutatta a javaslatot az Európai Unió Tanácsának.
„Azonnali tűzszünetre, a humanitárius segélyek korlátozás nélküli eljuttatására és a Hamász által fogva tartott összes túsz szabadon bocsátására van szükség.”
A lépés egy nappal azután történt, hogy az izraeli erők szárazföldi offenzívát indítottak Gáza városa ellen, és egy nagyszabású ENSZ-vizsgálat bűnösnek találta Izraelt népirtásban.
A Bizottság az Izrael-EU Társulási Megállapodás kereskedelmi pillérének felfüggesztését javasolja, amely egy évtizedek óta fennálló megállapodás, és amely a két fél közötti politikai és diplomáciai kapcsolatokat szabályozza.
Maros Sefcovic kereskedelmi biztos szerdán kijelentette, hogy ha sikerül minősített többséget elérni, az EU 230 millió eurós (166 millió dolláros) vámot vet ki az Izraelből származó 15,9 milliárd eurós uniós import 37 százalékára a szabad kereskedelem helyett.
Izrael az EU legnagyobb kereskedelmi partnere. 2024-ben az EU és Izrael közötti kereskedelem rekordot jelentett, 42,6 milliárd eurót, amelynek 37 százaléka „preferenciális elbánás” – mondta Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője.
„Tehát ennek a lépésnek mindenképpen magas ára lesz Izrael számára” – mondta Kallas kedden az Euronewsnak.
A javaslattól függetlenül a Bizottság befagyasztja Izraelnek nyújtott kétoldalú támogatását is, a civil társadalomnak és a Jad Vasemnek nyújtott támogatás kivételével – áll a hivatalos közleményben.
Ez több millió dolláros tervezett finanszírozást érint Izrael számára, leállítva mind a közvetlen pénzügyi támogatást, mind az intézményi együttműködési projekteket. A jelenlegi költségvetési keret szerint Izrael 2025 és 2027 között évente körülbelül 6 millió eurót kapott volna. Ezenkívül felfüggesztenek több, mintegy 14 millió euró értékű projektet, beleértve az Ábrahám-megállapodásokhoz kapcsolódó testvérvárosi kezdeményezéseket és regionális együttműködést.
Izrael külügyminisztere, Gideon Saar „erkölcsileg és politikailag torznak” minősítette a javaslatokat.
„Az Izrael elleni lépések károsítják Európa saját érdekeit” – mondta.
„Az Izrael elleni lépésekre ennek megfelelően fognak válaszolni, és reméljük, hogy nem leszünk kötelesek megtenni azokat.”
Jóváhagyják-e a javaslatot?
A szabadkereskedelmi rendelkezések felfüggesztéséhez a 27 EU-tagállam minősített többségének jóváhagyása szükséges, amelyet „kettős többségi szabálynak” is neveznek, legalább a tagállamok 55 százalékának (15/27) és az EU lakosságának 65 százalékának.
A szabály értelmében Olaszországnak vagy Németországnak kellene támogatnia a javaslatot – magyarázta Claudio Francavilla, a Human Rights Watch EU-igazgató-helyettese. A két nemzet az EU lakosságának 32 százalékát képviseli, ami a blokkoló kisebbség nagy részét teszi ki.
A két nemzet azonban még nem hagyott jóvá semmilyen javaslatot, amely Izrael szankcionálására irányulna a népirtás során.
„Álláspontjuk erkölcsileg és jogilag is fenntarthatatlan, és de facto megbénította az EU fellépését” – mondta Francavilla az MEE-nek.
„Ha tragikusan túl lassan is, az árapály folyamatosan a helyes irányba változik”
- Claudio Francavilla, HRW
Kallas arra kérte a javaslattal nem egyező tagállamokat, hogy javasoljanak alternatívákat.
„Nagyon intenzív megbeszéléseket folytattunk erről a Külügyek Tanácsában” – mondta Kallas.
„A kérdésem minden partnerhez, mivel nem csak Németországról van szó, az volt, hogy ha egyetértenek abban, hogy a helyzet rendkívül súlyos, katasztrofális és tarthatatlan, akkor a kérdés az, hogy mit tegyünk ez ügyben?”
„Ha nem támogatják ezeket az intézkedéseket, akkor milyen intézkedéseket tudnak támogatni? Hozzanak alternatívákat” – tette hozzá Kallas.
A javaslat szankciókat is tartalmaz Itamar Ben Gvir izraeli nemzetbiztonsági miniszterrel és Bezalel Smotrich pénzügyminiszterrel, valamint 10 Hamász-taggal szemben.
A célzott szankciókhoz azonban mind a 27 tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges, ami valószínűtlenné teszi azok elfogadását. Magyarország és a Cseh Köztársaság következetesen ellenezte a célzott szankciókat.
„Ha tragikusan túl lassan is, az árapály folyamatosan a helyes irányba fordul” – mondta Francavilla az MEE-nek.
„A német konzervatív von der Leyen, Izrael szilárd szövetségese végre elismerte a párbeszéd kudarcát, és hivatalosan is intézkedéseket javasolt; az Európai Parlament, jobboldali és Izrael-párti többsége ellenére, a múlt héten egy állásfoglalásban támogatta ezeket az intézkedéseket” – tette hozzá.
Az elmúlt hónapokban az EU-tagállamok egy csoportja egyoldalú lépéseket tett Izrael ellen, miközben a blokk egésze vonakodott.
A hónap elején Spanyolország megtiltotta Ben Gvir és Smotrich belépését az országba, Pedro Sanchez miniszterelnök pedig kilenc intézkedést jelentett be, amelyek szerinte célja Izrael gázai népirtásának megakadályozása.
Az intézkedések között szerepelt az Izrael elleni teljes fegyverembargó, valamint a népirtásban való részvétellel gyanúsított izraeli tisztviselők beutazásának tilalma.
Július közepén tartott ülésükön az EU 27 külügyminisztere nem tudott megegyezni a társulási megállapodás felfüggesztésében. Nem tudtak megegyezni kilenc további lehetséges Izrael elleni intézkedésről sem, amelyeket azután terjesztettek elő, hogy megállapították, hogy megsértette a kereskedelmi megállapodás emberi jogi rendelkezéseit.
Az elfogadott intézkedések között szerepelt volna a megállapodás teljes felfüggesztése, a preferenciális kereskedelmi rendelkezéseinek felfüggesztése, fegyverembargó, szankciók az izraeli miniszterekkel szemben, valamint a megszállt Palesztinában található izraeli településekkel folytatott kereskedelem tilalma.
Szlovénia a múlt hónapban lett az első uniós ország, amely önállóan intézkedett, és teljes fegyverembargót vezetett be Izraellel szemben. Később, augusztusban Németország bejelentette, hogy felfüggeszti a Gázában felhasználható katonai exportot Izraelbe, válaszul Izrael tervére, hogy teljesen megszállja a palesztin enklávét.
Svédország és Hollandia is felszólította az EU-t, hogy függessze fel az Izraellel kötött megállapodást a Gázai övezet ostromának folytatása és az ENSZ humanitárius segélyműveleteinek tilalma miatt.
Caspar Veldkamp holland külügyminiszter azonban a múlt hónapban lemondott, arra hivatkozva, hogy kormánya nem vetett ki további szankciókat Izraellel szemben.
