Az Európai Unió megosztott külügyminiszterei vitatkoznak arról, hogy mit tegyenek Izrael népirtó háborújával kapcsolatban Gázában, miután a blokk humanitárius segélyért felelős vezetője felszólította őket, hogy „találjanak egy erős hangot, amely tükrözi értékeinket és elveinket” az ostromlott enklávéban bekövetkezett izraeli halál, pusztítás és ember okozta éhezés közepette.
Az EU 27 tagállamának miniszterei szombaton gyűltek össze, hogy megvitassák a háborút a dán fővárosban, Koppenhágában tartott találkozón.
Emellett megvitatják azt a javaslatot is, amely az izraeli startupoknak nyújtott uniós finanszírozás felfüggesztését javasolná, mint első büntetőintézkedést. A blokknak eddig nem sikerült megszereznie a szükséges többséget ehhez a lépéshez – nemhogy erőteljesebb intézkedéseket hoznia Izrael ellen.
Megosztottság van a tagállamok, például Spanyolország és Írország között, amelyek erős nyomást akarnak gyakorolni Izraelre, hogy hagyja abba a palesztinok elleni büntető támadásait, és szilárd szövetségesei, például Németország és Magyarország között, amelyek kevés vagy semmilyen intézkedést nem akarnak tenni.
Spanyolország külügyminisztere, José Manuel Albares az Al Jazeerának a találkozó előtt azt nyilatkozta, hogy az EU „túl keveset, túl későn” tesz, és „semmit sem tesz... semmit sem ért el” a gázai helyzettel kapcsolatban. Azt mondta, hogy fokozni akarja a nyomást Izraelre a koppenhágai találkozók során.
A házigazda dán külügyminiszter, Lars Lökke Rasmussen szombaton azt mondta: „A legkatasztrofálisabb humanitárius katasztrófának vagyunk tanúi. Izraelnek meg kell változtatnia az irányát. Közös nevezőt kell találnunk. Nem árulok el titkot azzal, hogy a szavakat szankciókká kell változtatnunk. Dánia készen áll arra, hogy felfüggesztse a társulási megállapodás kereskedelmi fejezetét, és szankciókat vezessen be [az izraeli miniszterelnök, Benjamin] Netanjahu kormányára és kormányának néhány miniszterére.”
Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a találkozó előtt újságíróknak elmondta: „Nem vagyok túl optimista, és ma biztosan nem fogunk döntéseket hozni.
„Ez azt a jelet küldi, hogy megosztottak vagyunk.”
Számos EU-kormány élesen bírálta Izrael háború alatti magatartását, különösen a civilek halála és a humanitárius segélyek szállításának korlátozása miatt.
A felháborodás fokozódott, miután az Egyesült Nemzetekkel és a nagyobb segélyszervezetekkel együttműködő globális éhségfigyelő, az Integrált Élelmiszerbiztonsági Fázisosztályozás (IPC) a múlt héten bejelentette, hogy megállapította, hogy éhínség van Gázában – ezt a megállapítást Izrael a túlnyomó bizonyítékok ellenére elutasította.
Az EU tagállamai azonban megosztottak a közös válasz tekintetében, egyesek gazdasági intézkedéseket sürgetnek Izrael nyomásgyakorlása érdekében, mások pedig a párbeszéd fenntartásának szándékát hangsúlyozták.
Eközben Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter azt mondta, hogy nem szabad korlátozni a jövő hónapban esedékes ENSZ-közgyűléshez való hozzáférést, miután az Egyesült Államok kijelentette, hogy megtagadja a vízumokat a Palesztin Hatóság tagjaitól.
„Az ENSZ Közgyűlésének üléseire nem szabad semmilyen hozzáférési korlátozásnak alávetni” – mondta Barrot.
Az EU végrehajtó szerve a múlt hónapban azt javasolta, hogy korlátozzák Izrael hozzáférését egy uniós kutatásfinanszírozási programhoz, de a javaslat eddig nem talált elegendő támogatást a tagállamokban ahhoz, hogy elfogadják.
Franciaország, Hollandia, Spanyolország és Írország is támogatta a javaslatot, de mások, például Németország és Olaszország, eddig nem támogatták – mondják diplomaták.
„Hangulatváltozás Európa utcáin”
Az Al Jazeera tudósítója, Hashem Ahelbarra Koppenhágából tudósítva azt mondta, hogy az EU tagállamai küzdenek Gázával és az Izrael elleni szankciók kérdésével.
„A probléma az, hogy hangulatváltozás tapasztalható Európa utcáin” – mondta, hozzátéve, hogy az európai politikusokra nehezedő nyomás egyre növekszik.
„Egyre több ember mondja Európa-szerte, hogy az EU nem teljesítette az ígéreteit a humanitárius jog és az emberi jogok védelme terén.”
Hadja Lahbib, az EU humanitárius segélyeit felügyelő válságkezelésért felelős európai biztos azt mondta, „itt az ideje, hogy az EU közös hangot találjon Gázával kapcsolatban”.
A héten Brüsszelben újságíróknak nyilatkozva nem volt hajlandó meghatározni, hogy szerinte milyen intézkedéseket kellene tenni, de világossá tette, hogy nagyobb nyomást szeretne Izraelre.
„Ami ott történik, kísért engem, és mindannyiunkat kísérteni kellene” – mondta Gázáról. „Mert ez egy tragédia. És a történelem fog megítélni minket.”
Ukrajna is napirenden
Az EU külügyminiszterei várhatóan megvitatják az ukrajnai háborút és a Moszkvával szemben kivetett szankciók értelmében az EU-ban befagyasztott mintegy 210 milliárd euró (245,85 milliárd dollár) értékű orosz vagyon jövőjét is.
Ukrajna és néhány EU-tagállam, köztük Lengyelország és a balti államok, felszólították az EU-t, hogy kobozza el a vagyont, és használja fel Kijev támogatására.
Az EU nehézsúlyú Franciaország és Németország – valamint a vagyon nagy részét birtokló Belgium – azonban elutasította az ilyen felhívásokat.
Forrás: Al Jazeera és hírügynökségek
