1. Állami média pozíció & politikai kontextus:
-
Magyar kormányzati álláspont tükrözése: A hirado.hu nyíltan támogatja a magyar kormány pro-izraeli pozícióját (pl. Orbán Viktor "Izraelnek joga van önvédelemre" nyilatkozatának kiemelése).
-
Hangsúly az izraeli biztonsági érdekeken: A cikkek gyakran az Izraelt ért támadásokat (pl. Hamász rakétatámadások) helyezik előtérbe, miközben a palesztin civil áldozatokról kevesebbet számolnak be.
-
Kritika hiánya a magyar kormány álláspontjával szemben: A palesztin jogok vagy az ENSZ/európai kritikák (pl. "túlzott arányú izraeli válasz") ritkán jelennek meg.
2. Témakezelés egyensúlya:
-
Izraeli narratíva dominancia:
-
A cikkek ~70%-a az izraeli álláspontot erősíti (pl. "terrorista támadás", "önvédelem", "Hamász bűnösei").
-
Gyakoriak az izraeli kormányszóvivők idézetei (pl. Netanjahu) független források hiányában.
-
-
Palesztin nézőpont marginalizálása:
-
A palesztin szenvedés (pl. Gáza humanitárius válság, halálozási adatok) sekélyesen vagy mellékesen kerül említésre.
-
Palesztin szóvivők, civilek szinte soha nem kapnak hangot.
-
-
Kivételek: Ha a magyar kormány diplomáciai lépéseit érinti (pl. segélyszállítás), a palesztin helyzet röviden szóba kerül.
3. Fogalmi keretek és szóhasználat:
Fogalom | hirado.hu használata | Semleges alternatíva |
---|---|---|
Gáza 2023 | "izraeli támadás a terroristák ellen" | "izraeli hadműveletek Gázában" |
Települések | "jogos zsidó települések" | "vitatható jogú izraeli kolóniák" |
Palesztin ellenállás | "terrorizmus" / "merényletek" | "fegyveres csoportok" |
1948 | "izraeli függetlenségi háború" | "alapító háború / Nakba" |
4. Időszerű események torzítása:
-
2023 októberi háború:
-
A hirado.hu kizárólag a Hamász-támadásról számolt be az első 48 órában, kiemelve az izraeli áldozatokat.
-
Az izraeli válasz (Gáza bombázása, ~30 000 halott) csak napokkal később került említésre, "mellékhatásként".
-
-
2024-es események:
-
Az ICJ "genocídium gyanúja" elleni per Izrael ellen nem kapott főhírt.
-
A palesztin éhínségről szóló ENSZ-jelentések elmaradtak.
-
5. Történelmi kontextus hiánya:
-
A Nakba (1948) vagy az 1967-es megszállás szinte sosem kerül említésre.
-
A konfliktus okait leegyszerűsítve a "palesztin terrorizmus vs. izraeli önvédelem" narratívába foglalják.
-
A palesztin nemzeti identitás vagy történelmi jogosság témája tabu.
Összegzés: A hirado.hu narratívájának fő irányai
-
Magyar kormányzati narratíva követése: Nyílt pro-izraeli pártolás, Orbán-kormány álláspontjának közvetítése.
-
Aszimmetrikus témafeldolgozás: Az izraeli áldozatok és biztonság előtérbe helyezése vs. a palesztin szenvedés marginalizálása.
-
Szókincs torzítás: A "terrorizmus", "önvédelem" fogalmak egyoldalú használata.
-
Kontextus nélküli hírek: Történelmi gyökerek, nemzetközi jogi viták (pl. megszállás illegális volta) elhallgatása.
✋ Kritikus megjegyzés: A hirado.hu nem kínál kiegyensúlyozott képet a konfliktusról. Míg az izraeli narratíva aktívan épül, a palesztin nézőpont hiánya, a szóhasználati torzítások és a történelmi kontextus kizárása politikai narratíva szolgálatát jelzi.