A gázai tűzszünet első szakasza életbe lépett, amelyet a következő napokban várhatóan fogolycsere követ.
Helyi idő szerint délután 12 órakor kezdődött a fegyverszünet, az izraeli tankok visszavonultak az al-Rashid útról, amely Gázát északról délre húzza.
A megállapodás következő szakasza, a fogolycsere, hétfőn délben kerül megrendezésre, 72 órával azután, hogy hivatalosan is megkezdődött az Izrael és a Hamász közötti tűzszünet.
A szakasz magában foglalja a becslések szerint 20 élő fogoly, valamint több, Gázában fogva tartott izraeli holttestének szabadon bocsátását, akikről úgy vélik, hogy további 28-an vannak.
Cserébe Izrael mintegy 2000 palesztin foglyot enged szabadon, köztük 250 életfogytiglani börtönbüntetést töltőt, valamint több száz Gázában elkobzott és vádemelés nélkül fogva tartott férfit, nőt és gyermeket.
Csütörtök este késő este az izraeli igazságügyi minisztérium közzétette a szabadon bocsátásra kerülő foglyok névsorát.
A Hamász foglyainak sajtóirodája azonban azzal válaszolt, hogy nem született megállapodás a nevekről, és a terjesztett listák pontatlanok.
„Ezeket a listákat az megszállás népszerűsíti, hogy nyomást gyakoroljon és megzavarja a tárgyalások menetét” – áll a közleményben.
A jelentések szerint a Hamász számos magas rangú politikai és katonai személyiség szabadon bocsátását szorgalmazza, míg Izrael tiltakozik ez ellen.
A Middle East Eye hat olyan személyt vizsgál meg, akikről jelenleg tárgyalások folynak.
Marwan Barghouti
Barghouti a legnagyobb nyilvánosságot kapott név, akiről a fogolycsere-megállapodásban tárgyalnak.
Számos közvélemény-kutatás szerint jelenleg ő a legnépszerűbb palesztin politikai személyiség.
1962-ben született a ciszjordániai Kobar városában, és az 1980-as évek elején a Birzeit Egyetem diákszervezője lett, csatlakozva a Fatah politikai frakcióhoz.
1987-ben Izrael kitoloncolta Jordániába, ahonnan a Fatah külföldi felső vezetésének tagja lett. Csak az 1993-as oslói megállapodások aláírása után tért vissza Barghouti Palesztinába.
A következő évben a Fatah főtitkára lett, és 1996-ban megválasztották a Palesztin Törvényhozó Tanácsba.
Amikor az Al-Aksza Mártírok Brigádja, a Fatah fegyveres szárnya, több támadást hajtott végre a 2002. márciusi második intifáda során, Izrael letartóztatta Barghoutit, és azzal vádolta, hogy szervezte azokat.
Jelenleg öt életfogytiglani börtönbüntetését tölti, miután Izrael 2004-ben több rendbeli gyilkosságban elítélte – ezeket a vádakat régóta tagadja.
A tárgyaláson nem védekezett, és nem ismerte el Izrael joghatóságát a ciszjordániai palesztinok felett.
A 66 éves Barghouti esélyes lenne a palesztin elnöki posztra, ha választásokat tartanának, és indulhatna a választásokon.
Egyesítő személyiségnek tekintik annak ellenére, hogy a Fatahhal azonosul, amely a mélyen népszerűtlen Palesztin Hatósággal (PA) hozható összefüggésbe.
Barghoutihoz közel álló források az MEE-nek elmondták, hogy az izraeli miniszterelnöki hivatal az utolsó pillanatban egyoldalúan eltávolította a nevét a fogolycsere listájáról.
Ahmad Saadat
Barghoutihoz hasonlóan Ahmad Saadat neve is több mint egy évtizede felmerült a fogolycserékről szóló tárgyalásokon.
Saadat több mint 24 éve a Palesztinai Felszabadítási Népfront (PFLP) főtitkára.
1953-ban született a ciszjordániai Rámallah közelében, al-Birehben, és néhány évvel azután csatlakozott a PFLP-hez, hogy az 1960-as évek végén megalakult a marxista-leninista párt.
A párt ranglétráján emelkedett, miközben az izraeli hatóságok többször is bebörtönözték.
2001 augusztusában a PFLP vezetője lett, miután Izrael két Apache helikopterből kilőtt rakétákkal meggyilkolta elődjét, Abu Ali Mustafát.
A PFLP fegyveres szárnya a merényletre Rehavam Zeevi, akkori szélsőjobboldali izraeli turisztikai miniszter megölésével válaszolt.
Izrael azzal vádolta Szaadatot, hogy ő tervezte meg a Zeevi elleni bosszútámadást.
A PA erői a támadást követően megkezdték a PFLP tagjainak összegyűjtését, és végül őrizetbe vették Szaadatot.
Egy PA börtönből Szaadat indult a 2006-os palesztin választásokon, és megválasztották a Palesztin Törvényhozó Tanács tagjává.
Márciusban az izraeli erők megszállták a jerikói börtönt, ahol fogva tartották, és egy órákig tartó patthelyzet után elrabolták Szaadatot.
Két évvel később 30 év börtönbüntetésre ítélték terrorizmussal és a PFLP tagjai által elkövetett támadásokért, köztük Zeevi meggyilkolásáért felelőssé téve.
Gyakran tartották magánzárkában, és őrizetben lévén több éhségsztrájkot is indított.
Abdullah Barghouti
Abdullah Barghouti tölti a leghosszabb börtönbüntetést az izraeli őrizetben lévők közül.
Bár családja a Rámallah közelében található Beit Rima faluból származik, Barghouti 1972-ben született Kuvaitban, és nem rokona Marwannak.
Az 1990-es évek végén Ciszjordániába költözött, és hamarosan bekapcsolódott a Hamász fegyveres szárnyába, az al-Kasszám Brigádokba.
Széles körben a Hamász egyik legfontosabb bombagyártójaként emlegették, és azzal vádolták, hogy részt vett a 2000-es évek elején elkövetett támadássorozatban, amelyben több tucat izraeli halt meg.
Az izraeli Shin Bet biztonsági szolgálat tartóztatta le 2003 márciusában. Barghoutit később 67 életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, valamint 5200 év börtönbüntetésre.
Az MEE (MEE) korábban arról számolt be, hogy súlyos fizikai bántalmazásnak volt kitéve a Gilboa börtönben izraeli őrök részéről.
Lánya elmondta, hogy órákon át kínozták vasrudakkal és övekkel, ami fizikai nyomokat hagyott a testén, és több törést okozott.
A 23 év nagy részét magánzárkában töltötte börtönben.
Hassan Salameh
Abdullah Barghoutihoz hasonlóan Hassan Salameh is nagyon hosszú büntetését tölti.
1971-ben született a dél-gázai Khan Younis menekülttáborban, és az 1987-es első intifáda kitörése után csatlakozott a palesztin ellenállási mozgalmakhoz.
Az al-Kasszám Brigádok vezető alakjává vált, és 1996-ban Izrael elítélte számos öngyilkos merénylet megszervezéséért, amelyekben több tucat izraeli meghalt és megsebesült.
Salameh azt állította, hogy a támadások válaszul szolgáltak Yahya Ayyash, a Hamász bombakészítőjének izraeli meggyilkolására abban az évben.
48 életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, és a neve gyakran felmerült a 2011-es Gilad Shalit fogolycsere-megállapodás óta.
Ibrahim Hamed
Ibrahim Hamed jelenleg 54 életfogytiglani börtönbüntetését tölti egy izraeli börtönben.
Az 1965-ben, Ramallah közelében, Silwadban született, a Birzeit Egyetemen végzett, majd később az al-Kasszám Brigádok aktív tagja lett.
Miután Izrael 1998-ban megölte Imad és Adel Awadallah testvéreit és a Hamász parancsnokait, Hamed lett a csoport ciszjordániai fegyveres szárnyának vezetője.
Az izraeli hatóságok őt tartják felelősnek a 2000-es évek elején a második intifáda alatt elkövetett számos támadásért, amelyek több tucat izraeli halálát okozták.
Nyolc évig szerepelt Izrael körözési listáján, egészen 2006-os letartóztatásáig.
2012-ben 54 életfogytiglani börtönbüntetést kapott azzal a váddal, hogy felelős 46 izraeli meggyilkolásáért és további több száz megsebesítéséért.
Abbas al-Sayed
Abbas al-Sayedet több mint 23 éve tartják fogva izraeli börtönökben.
Az 1966-ban a ciszjordániai Tulkarmban született, és az 1990-es években a Hamász fegyveres szárnyának kiemelkedő alakjává vált.
2002 májusában börtönbe zárták, majd egy izraeli bíróság 35 életfogytiglani börtönbüntetésre és további 100 év börtönbüntetésre ítélte.
Izraeliek elleni támadások megszervezésével vádolták, beleértve a 2002-es netanjai Park Hotel elleni robbantást is, amelyben 30 izraeli halt meg és 160 másik megsebesült.
Börtönbüntetése alatt éhségsztrájkokat vezetett, és a palesztin foglyok között kulcsfontosságú szervezőnek tekintették.
2023 októbere óta magánzárkában tartják fogva, és palesztin fogolyszervezetek szerint verésnek és orvosi elhanyagolásnak volt kitéve.
