Az izraeli vezetőt Orbán Viktor magyar miniszterelnök vörös szőnyeges fogadtatásban részesítette állami látogatása során, dacolva a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsával. Netanjahut és volt védelmi miniszterét, Joáv Gallantot emberiség elleni bűncselekményekkel vádolják a gázai háborúval összefüggésben.
Izrael nem tagja a bíróságnak, és határozottan elutasítja a vádakat.
A csütörtök késő este közzétett beadványban a három bíróból álló testület azt írta, hogy „az együttműködési kötelezettség kellően egyértelmű volt Magyarország számára”, és Netanjahu letartóztatásának elmaradása „súlyosan aláássa a Bíróság azon képességét, hogy betöltse megbízatását”.
A Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs rendőri ereje, és a világ országaira támaszkodik az elfogatóparancsok végrehajtásában.
A bíróság felügyeleti szerve, az Államok Gyűlése korlátozott hatáskörrel rendelkezik Magyarország szankcionálására. A következő lépéseket decemberi éves ülésén fogja megvizsgálni.
A magyar vezető, akit a kritikusok autokratának és az EU legmegingathatatlanabb spoilerének tartanak a blokk döntéshozatalában, megvédte Netanjahu letartóztatásának mellőzését. A látogatás során Orbán azt mondta, hogy országa elkötelezettsége a Nemzetközi Büntetőbíróság iránt „félszívű” volt, és megkezdte a folyamatot Magyarország bíróságból való kivonására.
Orbán 2001-ben, első miniszterelnöki ciklusa alatt írta alá a Római Statútumot, a bíróságot létrehozó szerződést.
A bíróság elutasította Magyarország azon érveit, miszerint az Országgyűlés soha nem építette be a bíróság statútumát a magyar törvényekbe, és azt írta, hogy „Magyarország felelőssége volt biztosítani, hogy ilyen jogszabályok érvényben legyenek”.
A döntés akkor született, amikor Gáza több mint 2 millió palesztin lakossága katasztrofális humanitárius válságban van, és most nagyrészt a területre beengedett korlátozott segélyekre támaszkodik. Netanjahut és Gallantot azzal vádolják, hogy „az éheztetést hadviselés eszközeként” alkalmazták a humanitárius segélyek korlátozásával, és szándékosan civileket vettek célba Izrael Hamász elleni gázai kampányában.
Az elmúlt évben harmadszorra vizsgálta a bíróság az egyik tagállamát gyanúsítottak letartóztatásának elmulasztása miatt. Februárban a bírák arra kérték Olaszországot, hogy magyarázza el, miért küldött haza egy kínzással és gyilkossággal gyanúsított líbiai férfit egy olasz katonai repülőgépen, ahelyett, hogy átadta volna a bíróságnak.
Októberben a bírák feljelentést tettek Mongólia ellen a bíróság felügyeleti szervénél, amiért nem tartóztatta le Vlagyimir Putyin orosz elnököt, amikor az ázsiai országban járt.
Forrás: AP Hírügynökség