Akram Basheer gyermekei éhségtől kiáltoznak.
Csak annyit tehet, hogy átöleli őket, és megígéri: egy napon, amikor véget ér az izraeli ostrom, azt ehettek, amit akartok.
De a háromgyermekes palesztin apa tudja, hogy olyan ígéretet tesz, amit nem tud betartani.
„Egyáltalán semmit sem tehetek” – mondta a Middle East Eye-nak.
„Csak pszichológiailag támogatom őket. Azt mondom nekik: »Insha’Allah [Isten akaratából], a dolgok javulni fognak, és élelmiszer lesz elérhető.« Nincs más lehetőség.”
A Gáza középső részén, Deir al-Balahban élő, 39 éves Basheer minden nap azzal tölti az idejét, hogy elegendő élelmet keres gyermekei és idős szülei számára, akiknek az egészségi állapota jelentősen leromlott.
Gáza becsült 2,1 milliós lakosságának szinte teljes egészéhez hasonlóan ő és családja éhezik a palesztin enklávé március óta tartó izraeli teljes blokádja alatt.
Néha Basheer családjának sikerül egyetlen étkezéshez jutnia. Gyakran még ahhoz sem.
„Sok minden megváltozott a gyerekeimben az éhség miatt” – mondta.
„Fogynak, sokat alszanak, nehezen tudnak koncentrálni.
„Egész nap az ételre gondolnak, különösen az édességekre. Azt mondják nekünk, hogy állandóan éhesek.”
Még akkor is, ha Basheer meg tudja etetni a gyerekeit, az ételekből hiányoznak a megfelelő tápanyagok, így továbbra is éhesek maradnak.
„Soha nem érzik jól magukat. Az étel tápértékhiányos, nem elégíti ki őket” – mondta Basheer.
„Bármilyen kis erőfeszítés teljesen kimerít minket”
– Akram Basheer, palesztin apa
A felnőttek sem jobbak – tette hozzá. „Mindannyian fogytunk. Bármilyen kis erőfeszítés teljesen kimerít minket.”
Basheer mégis hiszi, hogy bármilyen étellel életben tudja tartani a gyermekeit, amit talál.
A szülei aggasztják leginkább. Idősek és betegek, apjuk cukorbetegségben és magas vérnyomásban szenved.
„Többször is összeesett a szédüléstől és a fáradtságtól” – mondta Basheer.
„Folyamatosan figyelnünk kell rá.” Nemrég elesett és eltörte a kezét. Tej, tojás és tápanyagok nélkül pedig nehezen gyógyulnak a csontjai.”
Hónapokig tartó ostrom
Március 2-án Izrael teljesen lezárta Gáza határait, szinte minden segélyt és ellátást elvágva Gázától, beleértve az alapvető élelmiszereket, a tápszert és az ivóvizet is.
Az Integrált Élelmiszerbiztonsági Fázis Osztályozás (IPC) jelentése szerint májusban Gázában körülbelül félmillió embert fenyegetett katasztrofális éhezés (IPC 5. fázis).
A helyzet azóta gyorsan romlott, Gáza teljes 2,1 milliós lakosságát az éhínség szélére sodorva.
„A válság akkor kezdődött, amikor az megszállás a ramadán kezdetén lezárta a határátkelőhelyeket, de másfél hónappal ezelőtt példátlan szintre romlott, amikor a felhalmozott készleteink elfogytak” – magyarázta Basheer.
„Végül nem tarthatott örökké. Egy egész család vagyunk gyerekekkel, akiknek folyamatosan szükségük van élelemre, és minél tovább tart, annál kevesebb alapvető élelmiszert találunk.”
Basem Munir al-Hinnawi esetében az alapvető élelmiszerek súlyos hiánya hetekkel ezelőtt kezdődött.
Az elmúlt hónapban ő és családja csak négy-öt naponta tudott kenyeret enni.
Ő az egyetlen eltartója két családnak, mióta az apját megölték a háború elején.
„Most az anyámat, a nővéreimet és a két bátyámat tartom el, a feleségem és az egyéves gyermekem mellett” – mondta a 32 éves jabaliai menekülttáborból származó férfi az MEE-nek.
„Azokon a napokon, amikor nem találunk kenyeret, néha veszek a gyerekeknek egy nagyon kis darab omlós süteményt, csak hogy csillapítsam az éhségüket.
„És amikor van lencse, lencselevest főzünk.”
Összeomló emberek
Hinnawi szerint a blokád első hónapjaiban az állandó éhség is elég nehéz volt.
Az utóbbi hetekben azonban az alultápláltság fizikai terhei egyre „elviselhetetlenebbé” váltak, ami miatt gyengék, szédülnek és nehezen tudnak működni.
„Az utóbbi időben rendkívüli fáradtságtól szenvedek, és nem tudok könnyen mozogni. Állandóan szédülök és súlyosan lesoványodtam. A háború kezdete óta 39 kilogrammot fogytam. Az összes testvérem 15 és 20 kilogramm között fogyott” – tette hozzá.
„Hogy érthetnék meg, hogy nem mi, a szüleik vagyunk azok, akik nem akarják, hogy egyenek?”
– Munir al-Hinnawi, palesztin apa
„Néhány naponta kórházba kell vinnünk a nővéremet, miután az alultápláltság miatt elájul, míg a szoptató feleségem még súlyosabb fáradtságtól, szédüléstől és gyengeségtől szenved. Már semmilyen egyszerű házimunkát sem tud elvégezni.”
Amikor Hinnawinak sikerül egy kis adag ételt szereznie, azt a gyerekeknek tartják fenn. Ami a felnőtteket illeti, ők vízen és són élnek.
„Ötször mentem segélyosztó pontokra, és minden alkalommal nem sikerült élelmet szereznem. Rendkívüli veszélynek voltam kitéve, beleértve a tankokból és quadkopterekből érkező lövöldözést is” – emlékezett vissza.
„Minden alkalommal üres kézzel tértem vissza. Istenemre, voltak napok, amikor mi, felnőttek, négy napig semmit sem evettünk, csak oldott sóval teli vizet ittunk” – tette hozzá.
Édesanyja, aki cukorbetegségben és magas vérnyomásban szenved, nem tud 20 métert sem megtenni anélkül, hogy összeesne.
A palesztin egészségügyi minisztérium szerint legalább 113 palesztin, köztük 81 gyermek halt éhen, mióta az izraeli háború és Gáza ostroma 2023 októberében elkezdődött.
A minisztérium szerint több mint 28 000 alultápláltsági esetet regisztráltak, bár a valós szám valószínűleg magasabb.
„Mi, felnőttek, néha el tudjuk viselni ezt az éhséget. De hogyan értheti meg egy kisgyerek, hogy szándékosan éheztetnek minket?” – tette hozzá Hinnawi.
„Hogyan érthetnék meg, hogy nem mi, a szüleik vagyunk azok, akik nem akarják, hogy egyenek?”
Mivel az alapvető élelmiszerek eltűnnek a piacokról, és a családok napokig nem jutnak elegendő élelemhez a túléléshez, egyre gyakoribbá váltak a gázai utcákon az éhségtől és a kimerültségtől összeeső emberek látványa.
„Épp tegnap, amikor a Sheikh Radwanon sétáltam, ahol jelenleg lakóhelyem elhagyására kényszerültem, egy negyvenes éveim végén járó nő az utca közepén összeesett az éhségtől” – mesélte Hinnawi.
„Az emberek vitték és a járda mellé tették, amíg valaki ki nem jött otthonukból egy kanál cukorral, ami jelenleg nagyon ritka, és meg nem adta neki. Ez lassan segített neki visszanyerni az eszméletét és felállni.
„Az emberek egyszerűen kimerültek. Elég.”
