Gáza lakói éheznek, és az egyetlen módja annak, hogy élelemhez jussanak, az, hogy kockáztatják az életüket, és elmennek egy segélyosztó pontra, amelyet a hírhedt, Izrael és az Egyesült Államok által támogatott Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) üzemeltet.
Az Al Jazeera Sanad ügynöksége elemezte a GHF segélyosztó központjának július 13-án készült műholdképeit Rafah Shakoush negyedében.
Nyomon követjük a kétségbeesetten éhes emberek útját, akik órákig, néha napokig várnak arra, hogy izraeli tankok, páncélozott járművek és drónok kesztyűjén átmenjenek, ahol fennáll a veszélye annak, hogy izraeli katonák lelövik őket.
Íme, min kell keresztülmenniük:
Hogyan jutnak be az emberek a központba?
Ez közel sem olyan egyszerű, mint „odajutni”. Az emberek járművel vagy szekérrel felmehetnek egy adott pontig, utána pedig le kell szállniuk.
Ez a pont legalább 1,5 km-re (0,9 mérföldre) van az elosztóközponttól, ami azt jelenti, hogy vissza kellene gyalogolniuk ezt a távolságot, cipelve a rendelkezésre álló zsákokat vagy dobozokat az élelmiszerrel.
Annak érdekében, hogy biztosan megkapják az élelmiszert, az emberek órákkal, vagy akár napokkal azelőtt kezdenek érkezni, hogy a központ elosztaná az élelmiszert. Miután megérkeznek, nem mennek el, mert nem akarják elveszíteni a helyüket, mivel egyesek már órákat gyalogoltak, hogy odaérjenek.
Mi az „al-Joura”?
Mivel nem akarnak a szabadban várakozni, az emberek sietve tesznek meg körülbelül 560 métert (1800 lábat) egy izraeli akadályon át az „al-Joura” nevű homokos gödörbe, ahol fedezéket keresnek az izraeli golyók elől, és letelepednek, hogy ismeretlen időpontig várjanak.
A fizikai megpróbáltatásokat súlyosbítja az elviselhetetlen hőség és a hosszú várakozás, mivel a családok gyakran 12-24 órával korábban érkeznek, hogy megvárják az „indulás” jelet, és élelmet szerezzenek.
Mi történik, ha megérkezik a „go jelzés”?
Általában a „rajt” jel – jellemzően lebegő drónoktól – azt jelenti, hogy az emberek megközelíthetik a segélyelosztó pontot, amely még mindig körülbelül 1 km-re van.
De a dolgok gyakran nem így működnek, és a lövés kockázata innen drámaian megnő.
A Rafah feletti teljes katonai ellenőrzés mellett az izraeli hadsereg akadályokkal és számos katonai járművel veszi körül a segélyelosztó pontot.
A szemtanúk szerint izraeli mesterlövész-fészkek, drónok és katonai előőrsök erősítik ezt az ellenőrzést.
A lakóhelyüket elhagyni kényszerült palesztinok az izraeli hadsereg jelzésére várnak, amely közli velük, hogy biztonságos a segélyhelyre menni. Szemtanúk beszámolói szerint azonban az emberekre már akkor is lőttek, amikor a „rajt” jelre vártak, hogy a központ felé indulhassanak.
A palesztin aktivisták által július 14-én közzétett videó izraeli tüzet mutatott a tömegre al-Jourában, pillanatokkal azelőtt, hogy megközelítették volna az elosztó kaput.
Július 12-én az izraeli erők 34 embert öltek meg, akik élelmiszersegélyre vártak a GHF helyszínen.
Szóval, akik eljutnak az elosztóközpontba, azok jól vannak?
Nem, nem mindig.
Amellett, hogy az izraeli katonák általában rosszul bánnak a palesztinokkal, videó is megjelent, amelyen katonák paprikaspray-vel szórják meg a központhoz közeledő palesztinokat.
Milyen valójában segélyt kapni?
Azok számára, akik eljutnak a központ ajtajához, a küzdelem még korántsem ért véget.
Muhannad Qeshta újságíró, aki maga is Rafahból menekült, az Al Jazeerának adott interjújában a segélyosztási folyamatról beszélgetett.
A káoszt a rossz koordináció, a világos elosztási ütemterv hiánya és a tömeg megszervezésére szolgáló intézkedések teljes hiánya okozta.
Az emberek berohannak a központba, ahol asztalokat állítanak fel, tetejükön rendszertelenül halmozott segélycsomagokkal. A hely egyfajta kaotikus állapotba kerül, ahol kétségbeesett emberek küzdenek és erőlködnek, hogy annyi élelmiszerhez jussanak, amennyit csak tudnak.
A legtöbben üres kézzel távoznak a hatalmas kereslet és a korlátozott készletek miatt, és nincs sorrend arra vonatkozóan, hogy ki kapja meg a segélycsomagot.
Azoknak, akik mégis jutnak élelemhez, ugyanazon az úton kell visszamenniük, ahol több száz vagy több ezer éhes ember próbál még mindig bejutni a segélyközpontba.
Küzdelmek törtek ki, mivel a kétségbeesett emberek megpróbálják kiragadni az ételt egymás karjából.
Kik a segélyek áldozatai?
Vasárnap a palesztin egészségügyi minisztérium sajtóközleményt tett közzé Telegram csatornáján, amelyben frissítéseket közölt a „segélyáldozatokról”.
A minisztérium közölte, hogy az elmúlt 24 órában 31 ember halt meg és több mint 107 sérült meg, miközben kórházba érkeztek. Ez a „megélhetési áldozatok” halálos áldozatainak teljes számát 922-re, a sérültekét pedig 5861-re emelte.
Július 16-án legalább 21 palesztin halt meg egy pánikban, miközben élelmiszeradagokhoz próbáltak jutni.
Egy májusban közzétett, az ENSZ által támogatott értékelés szerint Gázában minden ötödik ember éhezik az izraeli élelmiszer- és segélyblokád következtében, míg a lakosság 93 százaléka súlyos élelmiszerhiányban szenved.
Miért „hírhedt” a GHF?
Izrael, mivel nemzetközi nyomás nehezedett a segély Gázába juttatására, és félre akarta állítani a már létező ENSZ-t és nemzetközi szervezeteket, javasolta a GHF létrehozását, azt állítva, hogy meg kell akadályoznia, hogy a segélyek a palesztin Hamász csoporthoz kerüljenek.
Izrael nem mutatott be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az élelmiszer- és orvosi segélyeket harcosokhoz irányították volna, vagy hogy azokat a rendeltetésüktől eltérő célra használták volna fel.
Az ENSZ és a humanitárius szervezetek azt állítják, hogy a GHF terve sérti az alapvető humanitárius elveket.
Tom Fletcher, az ENSZ humanitárius főbiztosa májusban a Biztonsági Tanácsnak elmondta, hogy a GHF „a segélyeket Gáza egyetlen részére korlátozza, miközben más súlyos szükségleteket kielégítetlenül hagy”.
Azt állította, hogy a GHF politikai és katonai céloktól teszi függővé a segélyeket, az éhezést alkueszközzé alakítja, és „cinikus mellékszereplőként” és „a további erőszak és elvándorlás fügefalevélként” szolgál.
Tizenegy humanitárius és emberi jogi szervezet írt alá egy nyilatkozatot, amelyben a GHF-et „politikailag befolyásos nyugati biztonsági és katonai személyiségek által vezetett, az izraeli kormánnyal együttműködve koordinált projektnek” minősítette.
FORRÁS: AL JAZEERA
