Az izraeli parlament előrehaladott szakaszban van egy törvényjavaslat elfogadásával, amely visszaállítaná a halálbüntetést az izraeli állampolgárok meggyilkolásáért elítélt „terroristák” számára.
Az elemzők szerint a javasolt jogszabály elfogult: a törvény kifejezetten az izraeli és a megszállt területeken élő palesztinokat célozza meg, miközben a „zsidó” izraeli elkövetőket megvédi a halálbüntetéstől.
A többek között a szélsőjobboldali Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter által is támogatott törvényjavaslat halálbüntetést ír elő az „Izrael államának és a zsidó nép nemzeti újjáéledésének károsítása” céljából elkövetett cselekményekért.
A törvény gondosan megfogalmazott, hogy vallási és etnikai alapú kivételt is tartalmazzon.
Biztosítja, hogy a palesztinokat ölő zsidó telepesek vagy katonák – gyakran „önvédelem” ürügyén a megszállt területeken – ne szembesüljenek következményekkel.
Mivel a zsidó terroristákat nem lehet azzal vádolni, hogy károsítják a „zsidó nép nemzeti újjáéledését”, a halálbüntetés látszólag csak akkor kerül alkalmazásra, ha Izrael palesztin állampolgárait állítólagos terrorcselekmények miatt bíróság elé állítják.
„A megfogalmazás látszólag kizárja a zsidó izraeli elkövetőket, különösen a telepeseket” – nyilatkozta Gokhan Batu, az ankarai székhelyű Közel-keleti Tanulmányok Központjának levantei tanulmányok elemzője a TRT Worldnek.
„Nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez a megközelítés erősíteni fogja Izrael biztonságát, vagy elrettenti a jövőbeli támadókat… Sőt, inkább további feszültségeket szíthat” – mondja.
Izrael 1954-ben eltörölte a halálbüntetést a közönséges gyilkosságért, és csak kivételes bűncselekmények, például a holokauszttal és népirtással kapcsolatos bűncselekmények, a hazaárulás és a brit mandátumból örökölt vészhelyzeti szabályozások bizonyos megsértése esetén tartotta fenn.
Izrael történetében csak egyetlen bírósági kivégzés történt, Adolf Eichmann náci háborús bűnösé 1962-ben, miután Argentínában elfogták.
Batu szerint a nemzeti „korlátozás” szándékos volt. Izrael biztonsági vezetése úgy véli, hogy a kivégzéseknek nincs valódi elrettentő hatásuk, sőt, ehelyett fokozhatják az erőszak ciklusait – mondja.
Elor Azaria őrmester 2016-os esetére utal. Hebronban Azaria fejbe lőtte a már semlegesített, 21 éves palesztin férfit, Abdel Fattah al Sharifot, miközben az mozdulatlanul feküdt a földön.
A kivégzésszerű gyilkosságot videóra rögzítették.
„Egyértelmű bizonyítékok ellenére gondatlanságból elkövetett emberölésért, nem pedig gyilkosságért ítélték el, és mindössze 18 hónap börtönbüntetésre ítélték, amelyből mindössze kilenc hónapot töltött le, mielőtt korán szabadlábra helyezték volna” – mondja Batu.
„Az esete mély erkölcsi és fegyelmi válságot tárt fel az izraeli hadseregben és a társadalomban” – mondja Batu, aki akkoriban Izraelben élt.
A javasolt törvény értelmében Azaria cselekedete soha nem vonná maga után a halálbüntetést. A szándékra vonatkozó záradék – a zsidó nép nemzeti újjáéledésének károsítása – ebben az esetben nem lenne alkalmazható. Sharif, az áldozat, palesztin volt.
Terrorizmus kontra ellenállás
Nasir Qadri, Isztambulban élő jogtudós és nemzetközi jogi szakember a javasolt törvény megfogalmazását jogi bűvészkedésnek nevezi.
„A javasolt törvényjavaslat terrorizmus-meghatározása… jogilag védett elkövetői osztályt hoz létre, akik a nemzetközi humanitárius jog által tiltott vállalkozásban vesznek részt” – nyilatkozta a TRT Worldnek.
„Azzal, hogy a megszálló erőket és a telepeseket jelöli meg védelem alanyaiként a civilek helyett, a törvény újraértelmezi a „terrorizmus” fogalmát, hogy kriminalizálja az ellenállást és immunisítsa a gyarmati uralmat” – mondja.
Qadri a 2023. október 7. utáni telepes ámokfutásokra utal, hogy rámutasson a meglévő törvények egyenetlen alkalmazására Izraelben.
„Az olyan városokban, mint Huwara és Kuszra, és azok környékén elkövetett támadások során a telepes csőcselék házakat gyújtott fel és palesztinokat ölt meg a hadsereg jelenléte közepette. A büntetőeljárás nem a terrorizmusra vonatkozó rendelkezések alapján indult” – mondja.
Hasonlóképpen, fegyveres telepesek öltek palesztinokat 2024 májusában, miközben a területet „zárt zónának” nyilvánították. Hozzáteszi, hogy a vádakat, ha egyáltalán felhozták, közrend elleni vagy vagyon elleni bűncselekményként, nem pedig terrorizmusként bélyegezték meg.
Ezzel szemben egy palesztin, aki követ dob egy katonára, katonai parancs alapján vádolható meg, és olyan vádat is kap, amely mostantól halálbüntetést vonhat maga után, mondja Qadri.
Ez az eltérő bánásmód sérti a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának – egy többoldalú szerződésnek, amely kötelezi a nemzeteket az egyének polgári és politikai jogainak tiszteletben tartására – a törvény előtti egyenlőségről és a tisztességes és pártatlan bíróságról szóló rendelkezéseit, mondja.
A halálbüntetés diszkriminatív alkalmazása a globális emberi jogi egyezményeket is sérti, amelyek tiltják a „faji vagy nemzeti alapon történő halálbüntetést”, teszi hozzá.
A törvényjavaslat felépítése Izrael kétszintű jogrendszerén alapul: polgári bíróságok a zsidó állampolgárok, katonai bíróságok a palesztinok számára.
„Ez a konfiguráció sérti a 64–78. számú Genfi Egyezményeket, amelyek a megszálló hatalmat arra kötelezik, hogy pártatlanul szolgáljon igazságszolgáltatással” – mondja Qadri.
Yair Dvir, a B’Tselem izraeli emberi jogi csoport szóvivője rendkívül kritikusan viszonyul a jogalkotási lépéshez.
„Ez a törvény, amelyet kifejezetten úgy írtak, hogy csak a palesztinokra vonatkozzon, az izraeli rezsim régóta fennálló jogszabályaihoz és politikáihoz csatlakozik, amelyek apartheidet vezetnek be a Jordán folyótól a tengerig terjedő területen” – nyilatkozta a TRT Worldnek.
Évek óta Izrael fenntartja „a demokrácia és a nemzetközi jog betartásának látszatát” – mondja Dvir.
De a jelenlegi kormány alatt úgy tűnik, hogy ezeket az álarcokat eltávolították – mondja.
Az apartheid törvények – amelyek egyetlen célja a „zsidó felsőbbrendűség fenntartása” és a „palesztinok elnyomásának és ellenőrzésének folytatása” – „kinyilvánított politikává” válik – mondja.
„Bíróilag jóváhagyott” gyilkosságok
Az izraeli faji indíttatású törvények emberi költségei a palesztin fiatalokat sújtják a legsúlyosabban.
„Az előre látható társadalmi hatás a palesztin fiatalok körében a mélyülő sérelmek, akik már most is a polgári tér teljes bezárásaként élik meg a megszállást” – mondja Qadri.
„Az ENSZ trendjelentései azt mutatják, hogy az eszkalálódó büntető gyakorlatok inkább a konfrontáció fokozódó ciklusaival korrelálnak, mintsem a tartós deeszkalációval” – teszi hozzá.
Egy olyan megszállás alatt, ahol „a büntető halál a jogszerű jogorvoslati lehetőségek lezárását jelzi”, a halálbüntetésről szóló törvényjavaslat azzal a kockázattal jár, hogy a politikai konfliktust jogilag jóváhagyott kivégzéssé alakítja – mondja.
A jelentések szerint Izrael akár 300 gázai palesztint is tart fogva azzal a gyanúval, hogy részt vettek a 2023. október 7-i behatolásban. Büntetőjogi őrizetben sínylődnek tárgyalás nélkül, annak ellenére, hogy Izrael azt állítja, hogy bíróság elé állítja őket.
Összességében körülbelül 6000 embert fenyeget jelenleg határozatlan idejű börtönbüntetés tárgyalás nélkül, mivel Izrael „törvénytelen harcosoknak” minősíti őket.
„A törvényesség itt színházként működik, az erőszakot rendeletté, a diszkriminációt pedig joggyakorlattá alakítva. A terrorizmus elrettentése helyett a törvényjavaslat intézményesíti a terrort politikává” – teszi hozzá Qadri.
A javasolt törvényről szóló vita a Szde Teiman katonai fogolytáborból származó friss leleplezések árnyékában bontakozik ki, ahol a palesztin fogvatartottak megerőszakolásáról szóló jelentések felháborodást váltottak ki.
Batu szerint Jifat-Tomer Jerusalmi, az izraeli hadsereg volt vezető ügyvédjének esete, akit azért tartóztattak le, mert kiszivárogtatta a palesztin fogvatartottak izraeli katonák általi megerőszakolásáról készült videót, kétségeket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a bíróságok pártatlanul ítélkezhetnek-e a palesztinok felett a közelgő perekben.
„Ezek a fejlemények megerősítik azt a felfogást, hogy az elszámoltathatóság Izraelben egyenlőtlenül, etnikai és politikai vonalak mentén történik” – mondja.
