Szíriában most tartanak először parlamenti választásokat Bassár el-Aszad hosszú ideje uralkodó megdöntése óta, ami mérföldkőnek számít az ország közel 14 évnyi háború utáni törékeny átmenetében.
A szíriai elektori kollégiumok tagjai vasárnap gyűltek össze, hogy megszavazzák az új törvényhozókat. A folyamatot demokratikusnak nem minősítették, mivel az átalakított Népi Gyűlés 210 tagjának egyharmadát Ahmed al-Sharaa ideiglenes vezető nevezi ki.
A fennmaradó képviselőket nem közvetlenül a nép szavazza meg, hanem az országszerte található elektori kollégiumok választják ki őket.
A kritikusok szerint a rendszer a jó kapcsolatokkal rendelkező személyeket részesíti előnyben, és valószínűleg a hatalom Szíria új uralkodóinak kezében marad, ahelyett, hogy valódi demokratikus változásokat teremtene.
Egy múlt havi közös nyilatkozatban több mint egy tucat nem kormányzati szervezet kijelentette, hogy a folyamat azt jelenti, hogy az al-Sharaa „hatékonyan alakíthat egy parlamenti többséget, amely olyan személyekből áll, akiket ő választott ki, vagy akiknek a lojalitását biztosította”, ami azzal a kockázattal jár, hogy „aláássa a pluralizmus elvét, amely elengedhetetlen minden valódi demokratikus folyamathoz”.
„A folyamatot nevezheted, aminek akarod, de választásoknak nem” – mondta Bassam Alahmad, a franciaországi székhelyű Szíriaiak az Igazságért és Igazságosságért ügyvezető igazgatója, amely a nyilatkozatot aláíró szervezetek egyike.
Eközben a nyugtalan, drúz többségű Szuwayda tartományban és a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erők által ellenőrzött északkeleti területeken a választásokat határozatlan időre elhalasztották a helyi hatóságok és a damaszkuszi központi kormányzat közötti feszültségek miatt.
Nincsenek kampányok, nincsenek pártok
Damaszkuszból tudósító, Oszama Bin Javaid, az Al Jazeera újságírója elmondta, hogy az új közgyűlés megválasztására „egy hibrid modell szerint, a kiválasztás és a választás között” kerül sor.
Azt mondta, hogy a vasárnapi választások demokratikus hiányosságaitól függetlenül fontos lépést jelentettek a szíriaiak számára afelé, hogy képviseletet szerezzenek egy olyan testületben, amely elkezdheti kezelni az ország jelentős kihívásait.
„Nincsenek politikai kampányok, nincsenek politikai pártok” – mondta.
Bin Javaid azt mondta, hogy a szíriaiak, akikkel beszélt, „felismerték, hogy ez nem általános választás, és… tisztában vannak azzal, hogy Szíria nem tarthat általános választást” a 14 évnyi háború okozta pusztítás miatt.
„De az utcán lévő emberek úgy érzik, hogy ez az első alkalom, hogy igazi választási ízelítőt kapnak az Aszad család közel hat évtizedes uralma után” – tette hozzá.
Az Aszad-dinasztia hatalmon töltött évei alatt rendszeres választásokat tartottak, de ezeket széles körben színleltnek tekintették, és az Aszad vezette Baasz párt mindig is uralta a parlamentet.
A 30 hónapos ciklus alatt a megalakuló parlament feladata lesz, hogy előkészítse a terepet a következő választásokon megrendezésre kerülő népszavazáshoz.
Bin Javaid szerint a parlamentnek be kell bizonyítania, „hogy Szíria alkotmányos demokráciává válhat, és a hatalomra kerülő emberek elszámoltathatók lesznek azok előtt, akik rájuk szavaznak”.
Hogyan fog működni?
A Népi Gyűlés 210 mandátummal rendelkezik, amelyből 140-et az ország egész területén elektori kollégiumok szavaznak, az egyes körzetek mandátumainak számát pedig a lakosság száma osztja el. A fennmaradó 70 képviselőt közvetlenül az al-Sharaa nevezi ki.
Összesen 7000 elektori kollégiumi tag 60 körzetben – akiket az egyes körzetekben a jelentkezők közül választanak ki az erre a célra létrehozott bizottságok – szavaz a 140 helyre.
Azonban a kurdok többségű északkeleti és drúz többségű déli Szuwayda tartományban tartandó választások elhalasztása, amelyek továbbra is Damaszkusz ellenőrzésén kívül esnek, azt jelenti, hogy ott a helyek üresen maradnak.
Minden jelölt az elektori kollégiumok soraiból érkezik, és függetlenként indul, mivel a meglévő politikai pártokat Szíria új hatóságai feloszlatták al-Aszad megbuktatása után, és nem hoztak létre helyettesítő rendszert az új pártok bejegyzésére.
A népszavazás akadályai
Bár a népszavazás hiányát demokráciaellenesnek minősítették, egyes elemzők szerint a kormány indokai jogosak.
Az al-Sharaa azt nyilatkozta, hogy jelenleg lehetetlen közvetlen választásokat szervezni a nagyszámú szíriai miatt, akiknek nincsenek dokumentumaik, miután több millióan menekültek külföldre vagy belső menekültek lettek.
„Még azt sem tudjuk, hogy hány szíriai van ma Szíriában” – a menekültek nagy száma miatt – mondta Benjamin Feve, a Szíriára összpontosító Karam Shaar Advisory tanácsadó cég vezető kutatóelemzője az Associated Press hírügynökségnek.
„Ma Szíriában nagyon nehéz lenne választási listákat készíteni.”
Haid Haid, az Arab Reform Kezdeményezés és a Chatham House agytröszt vezető kutatója az AP-nek elmondta, hogy jobban aggasztja az elektorok kiválasztásának átláthatóságának hiánya.
„Különösen az albizottságok és az elektori kollégiumok kiválasztása tekintetében nincs felügyelet, és az egész folyamat potenciálisan manipulálható” – mondta.
A kritikusok aggodalmukat fejezték ki a kisebbségek és a nők képviseletével kapcsolatban is az új közgyűlésben, mivel a jelölteknek mindössze 14 százaléka nő, Suwayda és az északkeleti régió pedig kizárásra került a folyamatból.
A 40 éves Nishan Ismail, egy kurdok által ellenőrzött északkeleti régióban dolgozó tanár az AFP-nek elmondta, hogy „a választások új politikai kezdetet jelenthettek volna” az al-Aszad-rezsim bukása után, de „számos régió marginalizálódása azt mutatja, hogy a politikai részvétel normáit nem tartják tiszteletben”.
A héten Damaszkuszban tartott találkozón Mayssa Halwani jelölt azt mondta, hogy a rendszer kritikája várható volt. „A kormány új a hatalmon, és a szabadság új számunkra” – mondta.
Az Al Jazeera újságírója, Bin Javaid szerint a beiktatott parlament jelentős kihívásokkal fog szembenézni egy olyan országban, amely még mindig azon dolgozik, hogy lebontsa az al-Aszad-rezsim mechanizmusait, és a nulláról építse újjá magát.
Ezek közé tartozik a gazdaság, amely a nemzetközi szankciók feloldása ellenére is küzd; a biztonsági kihívások, mivel a szíriai területek kurd erők, drúz harcosok és Izrael ellenőrzése alatt állnak; és annak szükségességét, hogy képviseletet biztosítsanak az ország sokszínű lakosságának különböző csoportjai számára.
„Szíriának mindenre szüksége van” – mondta.
