Egy Gázába tartó segélyflottilla vitatott vizekre tart, felkészülve az izraeli feltartóztatásra, miközben jogi szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a fedélzeten tartózkodó állampolgárok kormányai felelősségre vonhatók, ha nem védik meg őket.
A Globális Sumud Flotilla (GSF), a valaha összeállított legnagyobb tengeri misszió, augusztus 31-én indult útnak Spanyolországból több mint 40 hajóval és legalább 44 ország delegációival.
A szervezők humanitárius misszióként és Izrael 2007 óta érvényben lévő gázai tengeri blokádjának politikai kihívásaként írják le.
Szerdán a flottilla vezetői azt mondták, hogy két hajójukat éjszaka zaklatta egy izraeli hadihajó. Nem szálltak fel a hajókra, de Izrael azzal fenyegetőzött, hogy több száz aktivistát őrizetbe vesz a fedélzeten, mielőtt elérnék a Gáza partjait.
A flottilla több tucat Arab Liga-állambeli állampolgárt tartalmaz, köztük 28 tunéziai, 17 algériai, 7 marokkói és 1 mauritániai állampolgárt, akik a Sumud Maghreb szervezőbizottságának tagjai.
Több líbiai aktivista külön hajózik az „Omar Al Mokhtar” fedélzetén, amelyen Omar al-Hasszi volt líbiai miniszterelnök és Yvonne Ridley brit újságíró tartózkodott.
A hajót megtiltották a fő flottillához való csatlakozásnak, miután a szervezők azt mondták, hogy nem esett át a minden résztvevőtől elvárt szigorú átvilágítási és képzési protokollokon. A török Anadolu hírügynökség szerint később „kórházhajóvá” alakították át.
A hajóról úgy tartják, hogy közvetlenül a flottilla mögött halad, de nem szerepel a nyomkövetőjén.
Jogi kötelezettségek
„Az államok, beleértve az arab államokat is, már jogi kötelezettséggel tartoznak Gáza védelmére és humanitárius segítségnyújtására a Népirtás Elleni Egyezmény értelmében” – mondta Luigi Daniele, a Molise Egyetem nemzetközi jogi docense a The New Arabnak.
„Ha nem védik meg polgáraikat, emberi jogi panaszok elé állíthatják őket” – tette hozzá.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának szeptemberben közzétett vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy Izrael népirtást követett el Gázában, hivatkozva az 1948-as Népirtás Elleni Egyezményben meghatározott öt cselekmény közül négyre.
Ez az egyezmény kötelezi az államokat, hogy tegyenek lépéseket a népirtás megelőzése érdekében, akár büntetőeljárások, szankciók vagy más konkrét intézkedések révén.
A flottilla szervezői szerint számos jogi eszköz védi az útjukat.
Az ENSZ Tengerjogi Egyezménye garantálja a nyílt tengeri hajózás szabadságát, amelyet a szervezők az áthaladásuk lehetővé tételeként említenek.
A negyedik genfi egyezmény kötelezi az államokat, hogy engedélyezzék a humanitárius segélyek akadálytalan mozgását, amely a szervezők szerint a Gázába történő ellátmányszállítási küldetésüket is lefedi.
A szervezők az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2720. és 2728. számú határozataira is hivatkoznak, hogy támogassák a humanitárius segélyek akadálytalan hozzáférését célzó követelésüket.
Utalnak a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára is, amely büntetendővé teszi mind a segélynyújtás akadályozását, mind az éheztetés hadviselésként való alkalmazását.
Ezen keretek ellenére az aktivisták azt mondják, hogy Izrael konfrontációjára számítanak, tekintve, hogy Izrael régóta támadja a Gáza 18 éve tartó ostromát megtörni próbáló hajókat.
Izrael a flottilla tagjait a Hamászhoz fűződő kapcsolatokkal vádolta, ezt az állítást azonban elutasítják, és arra figyelmeztetnek, hogy Tel-Aviv ezt a flotta elleni halálos támadások legitimálására használhatja fel.
Tengerészeti kíséret és korlátozott védelem
Szeptember 25. óta olasz, spanyol és török hadihajók kísérik a flottillát több dróntámadás után, amelyeket a szervezők szerint Izrael szervezett.
Spanyolország és Olaszország is hangsúlyozta, hogy nem fognak szembeszállni Izraellel, de jelen vannak állampolgáraik védelme érdekében.
Az olasz védelmi minisztérium közölte, hogy fregattja 150 tengeri mérföldre visszavonul Gázától, és sürgette a flottillát, hogy Cipruson rakodja ki a segélyt – ezt a javaslatot a szervezők szabotázsnak nevezték.
A flottilla szervezői szerint hajóik átlépték a 120 tengeri mérföldes határt.
Eközben az Egyesült Királyság kormánya közölte, hogy nem tud diplomáciai védelmet nyújtani a flottillán tartózkodó állampolgárainak, még azután sem, hogy az Alma, egy brit zászló alatt hajózó hajó, célba vették, miközben tunéziai vizeken dokkolt. Legalább 13 brit állampolgár vesz részt a műveletben.
Annak ellenére, hogy a francia ellenzéki párt, a La France Insoumise (LFI) többször is felszólította Emmanuel Macron elnököt, hogy garantálja a flottilla fedélzetén tartózkodó legalább 4 francia állampolgár védelmét, Párizs nem reagált.
Az Európai Unió figyelmeztette Izraelt az erőszak alkalmazásától, hangsúlyozva, hogy „a hajózás szabadságát a nemzetközi jog alapján fenn kell tartani”.
Az aktivisták felszólították kormányaikat, beleértve Tunéziát és Marokkót is, hogy kövessék Olaszország és Spanyolország példáját.
„Egy állam zászlaja alatt hajózó hajók elleni támadások legitimálják az adott állam önvédelmi katonai cselekményeit, különösen akkor, ha a fedélzeten civilek tartózkodnak” – mondta Daniele a TNA-nak adott interjújában.
Izrael segélymissziók elleni támadásainak története
Az erőszak kockázata korántsem hipotetikus. 2010 óta, amikor izraeli kommandósok a nemzetközi vizeken a Mavi Marmara fedélzetére léptek, megölve 10 aktivistát és további tucatnyit megsebesítve, a flottillákat gyakran elfogták, gyakran erőszakkal.
Ezúttal a flottilla tagjai múlt kedden jelentettek dróntámadásokat, amelyek miatt szombatig görög vizeken kellett menedéket keresniük.
A szervezők szerint nagyobb támadás fenyegetett. Vasárnap este a flottilla az út kezdete óta először töltötte megszakítás nélküli éjszakáját nemzetközi vizeken, miután olasz és spanyol haditengerészeti hajók csatlakoztak.
Kedd este az aktivisták szerint az izraeli hajók megzavarták a konvojt vezető brit Alma hajó elektronikáját, mielőtt a figyelmet egy másik vezető hajóra, a Siriusra irányították volna.
A flotta többi része mindkét alkalommal tovább hajózott Gáza felé. A szervezők a manővereket izraeli kísérletként írták le, hogy teszteljék, vajon a flottilla megáll-e, ha a vezető hajóit célba veszik.
„A válasz nem. Még ha 47 hajót meg is állítanak, a 48. folytatja útját Gáza felé” – mondta Wael Naouar, a Sumud Flotilla tunéziai szervezője.
A Sumud Maghreb flottilla figyelmeztetett, hogy ha a résztvevők megsérülnek, válaszul egy második szárazföldi konvojt indítanak Gáza felé. „Minden szemnek Gázára kell szegeződnie” – áll a közleményben –, „és az ott elkövetett bűncselekményekre, miközben a világ figyeli az utunkat a blokád megtörésére.”
Egyelőre a Globális Sumud Flotilla folytatja útját, az aktivisták magas morálról számolnak be a fedélzeten. „Találkozunk a Khan Younis strandon, kedveseim” – írta Wael Naouar a Facebookon, egy gázai gyerekekről készült videót megosztva.
