Miközben Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pénteken New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésén színpadra lépett, 34 állam gyűlt össze a Hágai Csoport zászlaja alatt, hogy összehangolják a gázai népirtás megállítását célzó jogi, diplomáciai és gazdasági intézkedéseket.
Több tucat diplomata is elhagyta Netanjahu beszédét, tiltakozva kormánya megszállt Palesztinában tanúsított magatartása, valamint az elmúlt két évben a Közel-Kelet és Észak-Afrika országai ellen elkövetett többszöri támadások ellen.
A Kolumbia és Dél-Afrika által közösen elnökölt miniszteri találkozón Latin-Amerika, Afrika, Ázsia, Európa és a Közel-Kelet kormányai vettek részt.
A társelnökökön kívül a következő államok vettek részt: Algéria, Antigua és Barbuda, Bolívia, Brazília, Chile, Comore-szigetek, Kuba, Dzsibuti, Guyana, Honduras, Izland, Indonézia, Irak, Írország, Jordánia, Kuvait, Malajzia, Maldív-szigetek, Mexikó, Namíbia, Nicaragua, Norvégia, Omán, Palesztina, Katar, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Szaúd-Arábia, Szlovénia, Spanyolország, Törökország, Uruguay és Venezuela.
A Hágai Csoport nyolc állam – Bolívia, Kolumbia, Kuba, Honduras, Malajzia, Namíbia, Szenegál és Dél-Afrika – alkotta tömb január 31-én alakult a névadó holland városban azzal a kimondott céllal, hogy Izraelt a nemzetközi jog szerint felelősségre vonja.
Pénteken azonban ez volt az első alkalom, hogy több állam, köztük Szaúd-Arábia, Jordánia és Izland is részt vett a csoport rendezvényén, ami az Izraelre nehezedő növekvő nemzetközi nyomás jele.
A találkozó záróbeszédében Rosa Villavicencio kolumbiai külügyminiszter és Ronald Lamola dél-afrikai nemzetközi kapcsolatokért felelős minisztere figyelmeztetett: „Minden kormány előtt egyértelmű a választás: bűnrészesség vagy engedelmesség. A történelem nem a beszédeink, hanem a tetteink alapján fog megítélni minket.”
A csoport ígéretet tett arra, hogy megosztja a végrehajtási eszközöket és a jogi mechanizmusokat, hogy segítse a kormányokat az Izrael fegyverekhez, pénzügyekhez és energiához való hozzáférését megszüntető intézkedések elfogadásában.
Az intézkedések a következőkre vonatkozó ígéreteket tartalmazzák:
Izraelbe irányuló katonai és kettős felhasználású exportjának megakadályozása
Izrael fegyverszállítmányainak megtagadása a kikötőkben
Nemzeti zászlajuk alatt Izraelbe fegyvert szállító hajók megakadályozása
Minden közbeszerzési szerződés felülvizsgálata annak megakadályozása érdekében, hogy a közintézmények és alapok támogassák Izrael illegális megszállását
Igazságszolgáltatás a nemzetközi bűncselekmények esetén, és az egyetemes joghatóság támogatása az elkövetők felelősségre vonására
Izrael katonai beszerzéseinek leállítása
Közintézmények elvonása a bűnrészes vállalatoktól
Energiaembargó bevezetése
A találkozó egybeesett az ENSZ által meghatározott 12 hónapos határidő lejártával, amely határozat követeli Izraeltől, hogy tegyen eleget a Nemzetközi Bíróság Gáza, Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem megszállásának megszüntetéséről szóló határozatának, és hogy más államok tartózkodjanak a megszállás támogatásától vagy elismerésétől.
„A palesztin nép nem várhat, és a Hágai Csoport nem fog nyugodni, amíg nem egyesíti a világot a őket védő nemzetközi törvények védelmére” – jelentették ki a társelnökök.
Varsha Gandikota-Nellutla, a csoport ügyvezető titkára szerint Gáza „életünk lakmuszpróbájává” vált, és ragaszkodott ahhoz, hogy az elítélés önmagában nem elegendő.
„A javasolt intézkedések nem opcionálisak, nem radikálisak, nem újszerűek. Jogi kötelezettségek, amelyek a népirtásról szóló egyezmény, a Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleményei és az ENSZ határozatai értelmében kötelező érvényűek” – mondta.
Varsen Aghabekian, Palesztina külügyminisztere azzal érvelt, hogy az idei Közgyűlés csúcstalálkozójának valódi tartalma nem a beszédekben, hanem a konkrét tettekben rejlik.
„Ez azokban a lépésekben fog megnyilvánulni, amelyeket az államok megtesznek népünk népirtásának és földünk illegális megszállásának megállítására” – mondta.
Riyad Mansour, Palesztina ENSZ-nagykövete a Hágai Csoportot az elszámoltathatóságra való törekvés „fordulópontjának” nevezte.
Kiemelte a Bogotai Nyilatkozatot, a csoport által júliusban jóváhagyott korábbi politikai keretet, mint a nemzeti és nemzetközi szinten eddig látott legkoordináltabb végrehajtási erőfeszítést.
Izraelt „meg kell állítani”
Mauro Vieira, Brazília külügyminisztere azzal vádolta Izraelt, hogy jogellenesen blokád alá helyezi a humanitárius segélyeket, és figyelmeztetett, hogy a cselekvőképtelen államok maguk is felelősségre vonhatók a népirtásban való bűnrészességért.
Nuh Yilmaz, Törökország külügyminiszter-helyettese azt mondta, hogy Izrael katonai akciói Libanon, Szíria, Jemen, Irán és Katar ellen azt mutatják, hogy a válság most destabilizálja a tágabb régiót.
„Izraelt, mint a háború exportőrét, meg kell állítani. Büntetlenségének privilégiumát meg kell szüntetni” – mondta.
Szultán bin Szaad Al-Muraikhi, Katar külügyminisztere is beszédet mondott, elítélve az izraeli támadásokat országa szuverenitása és a nemzetközi jog megsértéseként.
Michael Fakhri, az ENSZ élelemhez való joggal foglalkozó különleges jelentéstevője azt mondta, hogy Izrael „a modern történelem leggyorsabb és legkegyetlenebb éheztetési kampányát” folytatja. Széles körű szankciókat szorgalmazott, azzal érvelve, hogy Izrael gazdasága becslések szerint 628 milliárd dollárral profitált Palesztina 2000 és 2020 közötti megszállásából.
Gandikota-Nellutla azzal érvelt, hogy az egyoldalú intézkedések miatt a kormányok megtorlásnak voltak kitéve. „Az erős államok egyoldalú büntetésének egyetlen ellenszere… a kollektív fellépés” – mondta.
A Hágai Csoport júliusban egy kétnapos rendkívüli csúcstalálkozót szervezett Bogotában, amelynek csúcspontja az államok közös nyilatkozata volt, amelyben nemzetközi szankciókat követeltek Izrael ellen, valamint jogi felelősségre vonást a résztvevők által Gázában elkövetett „a nemzetközi jog súlyos megsértéseként” leírtakért.
Azóta számos állam kifejezte támogatását a csoport céljai iránt anélkül, hogy hivatalosan taggá vált volna. Ezek közé tartozik Törökország, Spanyolország és Írország, amelyek a Hágai Csoport ígéreteivel összhangban saját szankciókat hirdettek ki Izrael ellen.
Az ENSZ Közgyűlésének folyamatban lévő 80. ülésszakát a világ vezetőinek elítélő beszédei uralták, amelyekben Izraelt kritizálták a gázai népirtás és a megszállt Ciszjordániában a nemzetközi joggal szembemenő telepek szüntelen bővítése miatt.
Netanjahu csütörtökön az Egyesült Államokba tartó járata először elkerülte az EU légterének nagy részét, állítólag azért, mert attól tartottak, hogy az uniós tagállamok letartóztathatják és átadhatják a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.
