2023 decemberében Dél-Afrika népirtással vádolta meg Izraelt a Nemzetközi Bíróság (ICJ) előtt a Gázai övezet elleni háborúja miatt.
A néhány héttel későbbi meghallgatás hatalmas figyelmet kapott, mivel Izrael háborúját hivatalosan is megtámadták a világ színpadán, a jelenlegi háború kezdete óta először.
De közel két évvel később a Nemzetközi Bíróság, a világ legfelsőbb bírósága, még mindig tárgyalja az ügyet, és valószínűleg a közeljövőben nem születik ítélet.
A meghallgatás idején a gázai egészségügyi minisztérium adatai szerint a gázai halálos áldozatok száma alig 24 000 volt. Azóta több mint kétszeresére nőtt, legalább 65 000 palesztinra.
Idén júliusban a Nemzetközi Bíróság hat hónappal meghosszabbította azt a határidőt, amelyen Izraelnek elő kell állítania ellenérveit a Dél-Afrika által a népirtás elleni egyezmény alapján felhozott vádakkal szemben, ami aggodalmat keltett az ügy elhúzódása miatt.
Eközben ezen a héten egy ENSZ vizsgálóbizottság közzétette sokak szerint az Izrael háborújáról szóló eddigi legjelentősebb jelentést, amelyben arra a következtetésre jutottak, hogy 2023. október 7. óta népirtást követett el Gázában.
A jelentés szerzői, köztük Navi Pillay és Chris Sidoti jogi szakértők, a Middle East Eye-nak elmondták, hogy a jelentés bizonyítékokat és hasonló módszertant használt az elemzésében, mint amelyet a Nemzetközi Bíróság fog alkalmazni.
De miért nem hozott még ítéletet a Nemzetközi Bíróság Izrael cselekedeteiről? Mikor fog megtörténni? És mi fog történni utána?
Az alábbiakban a Middle East Eye lebontja a történteket.
Mi a Nemzetközi Bíróság?
A Nemzetközi Bíróságot, amelyet gyakran Világbíróságnak is neveznek, és Hágában található, 1945-ben alapították, hogy a nemzetközi jognak megfelelően rendezze az ENSZ tagállamai közötti jogi vitákat.
Tanácsadó véleményeket is adhat az ENSZ szervei és kapcsolódó ügynökségei által elé utalt jogi kérdésekben.
A viták magukban foglalhatják a területi vitákat, a szerződések értelmezését és a súlyos nemzetközi bűncselekmények, például a népirtás vádjait. Minden ítélet kötelező érvényű az érintett felekre nézve.
Mi történik a Dél-Afrika kontra Izrael üggyel?
2023. december 29-én Dél-Afrika azzal vádolta Izraelt a Nemzetközi Bíróság előtt, hogy megsértette az 1948-as népirtás elleni egyezményt. (Korábban már foglalkoztam a népirtás jogi státuszával).
Az ilyen összetett esetekben a Nemzetközi Bíróságnak gyakran évekbe telik, mire ítéletet hoz.
Időközben Dél-Afrika kérte a Nemzetközi Bíróságtól, hogy hozzon „ideiglenes intézkedéseket”, amelyek olyan végzéseket jelentenek, amelyek Izraelt arra kötelezik, hogy tartózkodjon a népirtástól, és megakadályozza azt.
A Nemzetközi Bíróság három alkalommal válaszolt ideiglenes intézkedésekkel Izrael ellen.
Népirtási cselekmények megelőzése: 2024. január 26-án a Nemzetközi Bíróság kimondta, hogy a gázai palesztinok népirtás elleni védelemhez való joga komoly és sürgető, visszafordíthatatlan sérülés veszélyével néz szembe. Izraelt arra is felszólították, hogy akadálytalanul engedélyezze a humanitárius segélyeket. A Nemzetközi Bíróság azonban nem rendelt el tűzszünetet.
A segélyek és az alapvető szolgáltatások akadálytalan kézbesítésének biztosítása: A második, 2024. március 28-i végzésben a Nemzetközi Bíróság megjegyezte, hogy Gázában aktívan kibontakozó éhínség van. Erőteljesebb fellépéssel utasította Izraelt a humanitárius segélyek kézbesítésének biztosítására.
A rafahi katonai műveletek azonnali leállítása: A harmadik, 2024. május 24-i végzés volt a legpontosabb, kimondva, hogy a népirtás kockázata Rafahban, Dél-Gázában jelentősen fokozódott. Azt is előírta Izrael számára, hogy tartsa nyitva a rafahi határátkelőt a humanitárius segítségnyújtás számára.
A Nemzetközi Bíróság ezen végzései jogilag kötelező érvényűek Izraelre nézve. De eddig Izrael elutasította a vádakat, és nagyrészt nem tett eleget a követelményeknek.
Miért nem kért Dél-Afrika további ideiglenes intézkedéseket?
Dél-Afrika legutóbb 2024 májusában kért ideiglenes intézkedést, amikor a gázai halálos áldozatok száma meghaladta a 36 000-et.
Gerhard Kemp, a UWE Bristol Jogi Karának nemzetközi büntetőjog professzora szerint Dél-Afrika most vonakodik a Nemzetközi Bírósághoz fordulni új ideiglenes intézkedésekért, mivel Izrael figyelmen kívül hagyta a korábban kiadott határozatokat.
Egy dél-afrikai diplomáciai forrás, aki névtelenséget kérve nyilatkozott az MEE-nek, azt mondta, hogy a Nemzetközi Bíróságon túlmutató további diplomáciai és politikai lépéseket fontolgat Izrael felelősségre vonására.
„Az ideiglenes intézkedéseket nem hajtották végre, és a népirtás súlyosbodott” – mondta a diplomata.
Azt mondták, hogy a további ideiglenes intézkedések meghozatala végső soron késleltetheti az ügy érdemi tárgyalását.
„Egészen egyértelmű, hogy a Nemzetközi Bíróságon túl is kell lépni ahhoz, hogy történjen valami a Gázában zajló népirtás enyhítése érdekében.”
A dél-afrikai Kemp azt sugallja, hogy Dél-Afrika ehelyett szélesebb körű diplomáciai stratégiát követ, többek között a Hágai Csoport megalakításán keresztül.
A 2025 januárjában létrehozott koalíció gyakorlati lépésekre összpontosít Izrael felelősségre vonására és a nemzetközi jog megsértésének megszüntetésére, például fegyverszállítmányok célba vételére és az államok arra való felszólítására, hogy tiltsák meg az Izraelnek szánt fegyverek kikötőikben való kikötését.
Dél-Afrika és partnerei arra is ösztönzik az egyes államokat, hogy vonják felelősségre a háborús bűncselekmények állítólagos eseteit, amit az egyetemes joghatóság alatt álló nemzeti bíróságokon keresztül lehet megtenni.
„Dél-Afrika a Nemzetközi Bíróságon túl is tesz a népirtás megelőzése és Izraelre gyakorolt nyomásgyakorlás érdekében gazdasági, diplomáciai és egyetemes joghatósági eszközökkel” – mondja Kemp.
Mi a Dél-Afrika kontra Izrael ügy idővonala?
A bonyolult nemzetközi jogi ügyek megoldása évekig is eltarthat. Íme, mi történt eddig:
2024. január 26.: A Nemzetközi Bíróság meghozza az első ideiglenes intézkedését. Dél-Afrika kilenc hónapot kap arra, hogy benyújtsa jogi érveit és bizonyítékait tartalmazó írásbeli beadványát (más néven „emlékirat”).
2024. április 5.: A felekkel 2024. február 29-én tartott találkozót követően a Nemzetközi Bíróság határidőket szab a két állam számára írásbeli érveik benyújtására; 2024. október 28-át Dél-Afrika számára az emlékirat benyújtására (kilenc hónap a 2024. januári végzéstől számítva), és 2025. július 28-át Izrael számára az ellenérvei benyújtására (más néven „ellenemlékiratok”).
2024. október: Dél-Afrika benyújtja az emlékiratát.
2025. április: Izrael hat hónapos határidő-hosszabbítást kér, amit Dél-Afrika ellenez. A Nemzetközi Bíróság kompromisszumot kötött, és öt és fél hónapos hosszabbítást adott 2026. január 12-ig.
Izrael nem élt a lehetőséggel, hogy előzetes kifogásokat emeljen a bíróság joghatóságával vagy az ügy elfogadhatóságával szemben, ami hat-tizenkét hónapra felfüggesztette volna az ügyet, amíg az elbírálás meg nem történt. Izrael továbbra is vitathatja a joghatóságot és az elfogadhatóságot a főügy részeként.
Mi fog történni a továbbiakban?
Mike Becker, a dublini Trinity College Jogi Karának munkatársa azt javasolta, hogy Izrael ellenkérelmének január 12-én esedékes benyújtását követően a Nemzetközi Bíróság dönt arról, hogy szükséges-e az írásbeli beadványok második köre.
Ez valószínűleg a vita összetettségét és a gyorsan változó gázai helyzetet figyelembe véve van így. „Egyáltalán nem lepne meg, ha januárban olyan végzést látnánk, amely kimondja, hogy Dél-Afrikának hat hónapja van a válasz benyújtására, majd Izraelnek további hat hónapja van a viszontválasz benyújtására” – mondta Becker.
E forgatókönyv szerint Dél-Afrikának 2026 közepéig kellene benyújtania egy második írásbeli beadványt a Nemzetközi Bírósághoz. Izrael 2026 végén vagy 2027 elején követné a példát.
Miután az írásbeli szakasz lezárult, a Nemzetközi Bíróság szóbeli meghallgatásokat tűz ki. Becker szerint ez 2027 áprilisában vagy májusában történhet, ha nem merül fel más, ami további halasztást igényelne.
Mikor hozza meg a Nemzetközi Bíróság a végső ítéletét?
A szakértők úgy vélik, hogy ez 2027 végén vagy 2028 elején fog megtörténni.
„Miután a meghallgatás megtörténik, a bíróság meglehetősen következetesen hat-nyolc hónapot vesz igénybe a végső ítélet meghozatalához” – mondja Becker.
„Ha nincsenek váratlan meglepetések, ez azt jelentheti, hogy az ügyben 2027 végére vagy 2028 elejére végleges ítélet születhet.”
Szokatlan, hogy a Nemzetközi Bíróság ilyen sokáig tart?
Nem.
Bár a Dél-Afrika kontra Izrael tárgyalásának várható négyéves időtartama hosszúnak tűnhet, nem utolsósorban a Gázában zajló események súlyosságát és sürgősségét tekintve, a Nemzetközi Bíróság mércéjéhez képest viszonylag rövid időnek mondható.
Juliette McIntyre, a Dél-ausztráliai Egyetem jogi docense és nemzetközi bírósági szakértő elmondta: „Kívülálló szemszögből úgy tűnik, hogy nagyon sokáig tart. De a bíróság szokásos ügymenete szempontjából valójában tökéletesen a tervek szerint haladunk.”
„A bíróság szempontjából a legfontosabb, hogy mindkét félnek egyenlő esélyt biztosítsanak a lehető legjobb ügy előmozdítására.”
Hasonlóképpen, Becker szerint a 2027 végére vagy 2028 elejére megszülető döntés „szinte a legrövidebb időt” jelentené, amit egy Nemzetközi Bírósági ügy igénybe vehet.
A Nemzetközi Bírósági ügyek könnyen eltarthatnak több mint egy évtizedig, mint például a Bosznia-Szerbia ügy (14 év, 1993-2007) és a Horvátország-Szerbia ügy (16 év, 1999-2015).
Mi befolyásolhatja az eltelt időt?
Becker óvatosságra int, hogy három tényező még mindig módosíthatja ezt az ütemtervet.
Izrael viszontkeresetet nyújt be: Izrael felhasználhatja a 2026 januárjáig esedékes viszontkeresetét Dél-Afrika ellen, bár ez valószínűtlen. Ha mégis megtörténne, az további beadványok és tanácskozások körét indíthatná el.
Több idő: Becker szerint, ha bármelyik fél határidő-hosszabbítást kér az írásbeli érvek benyújtására, az jelentősen módosíthatja az ütemtervet. Még a két-három hónapos szerény hosszabbítás is gyorsan összeadódhat, és késedelmet okozhat mindkét fél írásbeli beadványainak második fordulójára.
Harmadik fél beavatkozása: Más országok is beavatkozni kívánnak az ügybe, főként Dél-Afrika támogatása érdekében. Ez jelentősen meghosszabbíthatja a folyamatot, attól függően, hogy a Nemzetközi Bíróság hogyan kezeli azt.
Mely államok avatkoztak be az ügy támogatása érdekében?
A Nemzetközi Bíróságon kétféleképpen vehet részt egy, az ügyben közvetlenül nem érintett állam beavatkozás révén. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez nem teszi őket féllé.
(i) Bármely állam, amely a Népirtás Elleni Egyezmény részese, beavatkozhat, hogy kifejtse, hogyan véli, hogy a szerződést értelmezni kell.
Az ilyen típusú beavatkozásra a Nemzetközi Bíróság statútumának 63. cikke vonatkozik. Nem az a céljuk, hogy ebben az esetben az eset tényállását kezeljék, bár az államok megpróbálhatják ezt megtenni. 2025. szeptember 19-től Kolumbia, Líbia, Mexikó, Spanyolország, Törökország, Chile, a Maldív-szigetek, Bolívia, Írország, Kuba és Brazília nyújtott be beavatkozási nyilatkozatot a 63. cikk alapján.
A közelmúltig a 63. cikket alkalmazó államok automatikusan részt vehettek a szóbeli meghallgatásokon. Becker elmagyarázza, hogy a Nemzetközi Bíróság nemrégiben megváltoztatta szabályait, és mostantól ezt csak saját belátása szerint engedélyezi; vagy egy állam több állam nevében beszélhet, lehetővé téve a nézetek meghallgatását anélkül, hogy túlzottan sok tárgyalási időt vennének igénybe.
(ii) A beavatkozás második módja a 62. cikk, amelyben a harmadik államnak „jogi jellegű érdeke” van, amelyet a Nemzetközi Bíróság végleges ítélete befolyásolhat.
A 63. cikkel ellentétben a bíróság általában magas mércét szab a 62. cikk szerinti beavatkozások engedélyezéséhez, mivel ez több meghallgatást és különálló ítéleteket vonhat maga után, amelyek mindegyike jelentősen lelassítja az ügyet.
Palesztina és Belize mind a 62., mind a 63. cikk alapján kérelmezte a beavatkozást. Nicaragua szintén kérelmezte a beavatkozást a 62. cikk alapján, de később visszavonta a kérelmét.
Becker azt mondja: „Ha valaha is volt olyan helyzet, ahol egy állam nyilvánvalóan megfelel a jogi természetű teszt érdekeinek, akkor szerintem az Palesztina.”
Az, hogy a Nemzetközi Bíróság elfogadja-e a 62. cikk szerinti beavatkozásokat – és hogyan tiltakozhat Izrael –, még nem eldöntött.
Hogyan másképp próbálhatna egy állam bevonódni az ügybe?
Ahogy korábban említettük, Dél-Afrika egy éve nem kért ideiglenes intézkedéseket.
Becker szerint egy másik, a népirtás elleni egyezmény részes fele elvileg indíthatna új és különálló ügyet Izrael ellen az egyezmény alapján. Ez azonban eljárási szempontból bonyolíthatja a dolgokat.
Nem világos például, hogy egy új ügyet össze lehet-e kapcsolni Dél-Afrika ügyével, amely már eljárási szempontból is előrehaladottabb. Ha egy másik állam saját ügyet indítana, akkor is kérhetne ideiglenes intézkedéseket.
Mit jelentene, ha a Nemzetközi Bíróság Izrael ellen döntene?
A Nemzetközi Bíróság korábban soha nem állapította meg, hogy egy állam népirtást követett volna el a népirtás elleni egyezmény megsértésével. 2007-ben a Nemzetközi Bíróság megállapította, hogy Szerbia megsértette a népirtás elleni egyezményt – de nem közvetlenül népirtás elkövetése miatt.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Nemzetközi Bíróság külön tárgyalja Gambia Mianmar ellen indított ügyét a rohingják elleni állítólagos népirtás miatt. Az ítélet várhatóan a Dél-Afrika kontra Izrael ügyben fog megszületni.
Mi történik, ha a Nemzetközi Bíróság Izrael ellen dönt?
A Nemzetközi Bíróság Izrael elleni ítélete jogilag kötelező érvényű lenne, és köteles lenne megszüntetni minden olyan cselekményt, amelyet népirtásnak ítélnek, és megakadályozni a további jogsértéseket.
Azt is garantálnia kellene, hogy nem fogja megismételni a cselekményeit.
Dél-Afrika azt is kérte a Nemzetközi Bíróságtól, hogy kötelezze Izraelt a palesztin áldozatoknak járó jóvátétel megfizetésére. Ez magában foglalná az erőszakkal lakóhelyüket elhagyni kényszerült vagy elrabolt személyek biztonságos és méltóságteljes visszatérését; az emberi jogaik teljes körű tiszteletben tartását és a további diszkriminációval vagy üldöztetéssel szembeni védelmet; valamint Gáza újjáépítésének megkezdését.
Hogyan lehetne ezt érvényesíteni?
A Nemzetközi Bíróság maga nem tudja érvényesíteni saját ítéletét. Ehelyett a tágabb nemzetközi közösségnek kötelessége megelőzni és megbüntetni a népirtást.
Nemcsak Izrael cselekedeteinek támogatását kellene megszüntetnie, hanem meg is kellene előznie és megbüntetnie azokat.
Az ítéletet az ENSZ Biztonsági Tanácsának 15 tagállama elé utalnák, bár az ítélet végrehajtására irányuló bármilyen kísérletet valószínűleg megvétózna az Egyesült Államok, az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja egyike.
Ha ez megtörténik, akkor az ENSZ szélesebb körű közgyűlése életbe léptetheti az „Együttműködés a békéért” határozatot, amely kollektív diplomáciai, gazdasági vagy akár katonai intézkedéseket ösztönöz.
Politikailag a Nemzetközi Bíróság népirtásról szóló ítélete nagy nyomást gyakorolna Izrael szövetségeseire, hogy függesszék fel a fegyverátutalásokat és a diplomáciai támogatást, ha el akarják kerülni, hogy bűnrészesek legyenek Izrael cselekedeteiben.
Ez elmélyítené Izrael nemzetközi elszigeteltségét, és növelné a szankciókra vagy embargókra irányuló felhívásokat, akár az ENSZ-en, akár regionális csoportokon, például az EU-n, az Afrikai Unión vagy az Arab Ligán keresztül.
Fontos, hogy megerősítené a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtti eljárásokat, amely elfogatóparancsokat adott ki izraeli vezetők, köztük Benjamin Netanjahu miniszterelnök ellen.
A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsai nem tartalmaznak népirtás vádját – de ha a Nemzetközi Bíróság megállapítja a népirtást, akkor nyomást gyakorol a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészére, hogy népirtás vádjával egészítse ki a meglévő elfogatóparancsokat, vagy további személyek ellen emeljen vádat.
Ez egyetemes joghatóság alá tartozó büntetőeljárásokat is eredményezhetne a nemzeti bíróságokon.
