Az Egyesült Államok ismét megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy határozatát, amely tűzszünetet követelt Gázában, miközben Izrael továbbra is erősen támadja az éhínség sújtotta palesztin enklávét.
A 10 megválasztott tag által megfogalmazott határozat azonnali, feltétel nélküli és állandó tűzszünetet követelt.
Azt is követelte, hogy Izrael oldja fel a Gázába irányuló humanitárius segélyek szállítására vonatkozó összes korlátozást, és a Hamász által fogva tartott összes izraeli fogoly feltétel nélküli szabadon bocsátását kérte.
A tanács 15 tagjából tizennégy szavazott a javaslat mellett, csak az Egyesült Államok szavazott ellene.
Ez a hatodik alkalom, hogy az Egyesült Államok vétójogát felhasználva blokkolja az ilyen intézkedéseket a közel két évvel ezelőtti gázai népirtás kezdete óta.
Az amerikai vétót csalódottsággal fogadták, miközben elsöprő globális konszenzus volt a tűzszünet mellett.
Algéria képviselője, Amar Bendjama közvetlenül a szavazást követően a palesztin néphez fordult: „Bocsássanak meg nekünk” – mondta.
„Szégyen a tehetetlenségünkre.” „Szégyen a nyílt szemünk előtt kibontakozó népirtás előtt”
- Amar Bendjama, Algéria ENSZ-képviselője
„Bocsásson meg nekünk, mert ez a Tanács nem tudta megmenteni gyermekeit – több mint 18 000-et ölt meg közülük Izrael.”
Így folytatta: „A történelem nem a szavainkat fogja mérlegelni, hanem a tetteinket. Szégyen a tehetetlenségre. Szégyen a nyílt szemünk előtt kibontakozó népirtás előtt.”
Bendjama figyelmeztetett, hogy a Biztonsági Tanács most azt kockáztatja, hogy harmadszor is kudarcot vall a népirtás megállításában, ahogyan azt 1994-ben Ruandában és 1995-ben Boszniában tette.
Hozzátette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa most azt kockáztatja, hogy harmadszor is kudarcot vall a népirtás megállításában, ahogyan azt az 1994-es ruandai és 1995-ös boszniai népirtások során tette.
„A világ figyel”
Pakisztán képviselője, Asim Iftikhar Ahmad a vétót „sötét pillanatnak” nevezte ebben a teremben.
„A világ figyel. A gyermekek sírásának át kellene járnia a szívünket” – mondta.
Kína azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy visszaélt vétójogával. „A Biztonsági Tanács újra és újra megpróbált intézkedni, de az Egyesült Államok erőszakkal blokkolta” – mondta Fu Chong, Kína képviselője.
A szavazás előtt Dánia ENSZ-nagykövete, Christina Markus Lassen – a 10 tagú tanács nevében – kiemelte a súlyosbodó humanitárius válságot.
„Megerősítették az éhínséget Gázában – nem előrejelezték, nem jelentették be, hanem megerősítették” – mondta.
„Eközben Izrael kibővítette katonai műveletét Gáza városában, tovább mélyítve a civilek szenvedését. Ez a katasztrofális helyzet – ez a humanitárius és emberi kudarc – az, ami arra késztetett minket, hogy ma cselekedjünk.”
A szavazásra néhány nappal azután került sor, hogy Izrael bejelentette a szárazföldi offenzíva megkezdését Gáza városban, amelynek célja a város elfoglalása a palesztin enklávé teljes megszállása előtt.
Izraeli vadászgépek csütörtök késő este hevesen bombázták Gáza várost, miközben tankok haladtak előre a területre, ahol több százezer ember maradt fedél és élelem nélkül.
A 2023 októberében kezdődött gázai népirtás óta Izrael könyörtelenül bombázza a civileket, miközben ostrom alá veszi az egész lakosságot.
Ennek eredményeként az övezet éhínségbe süllyedt, a legtöbb otthont a földdel tették egyenlővé, ami a világ egyik legsúlyosabb humanitárius válságát okozta.
Eközben az izraeli erők több mint 65 000 palesztint öltek meg, napi közel 90 halálesettel.
A meggyilkoltak több mint 80 százaléka civil, köztük becslések szerint 20 000 gyermek.
