Csütörtökön lejár az ENSZ 12 hónapos határideje, amely Izrael számára a Gázai övezet, Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem palesztin területeinek megszállásának megszüntetésére szabott.
2024. szeptember 18-án az ENSZ Közgyűlése (ENSZ-GA) elfogadott egy határozatot, amelyben felszólította Izraelt, hogy vonuljon ki a megszállt területekről, és minden államot, hogy egy éven belül tegyen hatékony lépéseket Izrael nemzetközi jogsértései ellen, beleértve az elszámoltathatóságot, a szankciókat és a támogatás megszüntetését.
A határozatot „történelmi” szavazatként üdvözölték, mivel az államok kétharmados többsége (124) mellette, 14 ellene szavazott, 43 tartózkodás mellett.
Az ENSZ-GA követelte Izraeltől, hogy tartsa be a nemzetközi jogot a következők révén: vonuljon ki az összes megszállt palesztin területről; vessen véget a telepek létrehozásának, a diszkriminatív törvényeknek és a Jeruzsálem status quóját megváltoztató intézkedéseknek; adja vissza a lefoglalt földeket, vagyontárgyakat és kulturális javakat; engedélyezze a lakóhelyüket elhagyni kényszerült palesztinok visszatérését; fizessen jóvátételt; teljes mértékben hajtsa végre a Nemzetközi Bíróság (ICJ) ideiglenes intézkedéseit a Dél-Afrika kontra Izrael népirtás ügyében; és ne akadályozza a palesztin önrendelkezést, beleértve az államiságot is.
Izrael azonban nem tett eleget a kérésnek, és tovább erősítette a palesztin területek megszállását, bővítette a telepeket Ciszjordániában, miközben folytatta a népirtást Gázában, többek között egy új szárazföldi offenzívával ezen a héten.
Az ENSZ-határozat célja a Nemzetközi Bíróság 2024. július 19-i tanácsadó véleményének végrehajtása volt, amely megerősítette Izrael palesztin területek (beleértve Ciszjordániát, Gázát és Kelet-Jeruzsálemet) folyamatos megszállásának jogellenességét, valamint a harmadik államok azon kötelezettségét, hogy jogilag ne ismerjék el az Izrael megszállása által teremtett helyzetet.
A Nemzetközi Bíróság ENSZ-közgyűlés által megerősített ítélete kijelentette, hogy Izrael puszta jelenléte a megszállt palesztin területen az alapvető nemzetközi jogi normák megsértését jelenti, beleértve a palesztinok önrendelkezési jogát, a faji megkülönböztetés és az apartheid tilalmát, valamint az erőszakkal történő annektálás abszolút tilalmát.
Az alapvető jogi normák megsértése azonnali jogi kötelezettséget von maga után Izrael és a harmadik államok számára, hogy vessenek véget a megszállásnak, és szüntessék be annak támogatását vagy elismerését.
Egy évvel később azonban Izrael dacolt a Nemzetközi Bíróság és az ENSZ Közgyűlés ajánlásaival, miközben a legtöbb állam nem tartotta be a határozatban foglalt nemzetközi jogi kötelezettségeit.
A szöveg különösen a következő lépések megtételére szólította fel a harmadik államokat:
Akadályozzák meg állampolgáraikat, vállalataikat és hatóságaikat abban, hogy elismerjék vagy segítsék Izrael jogellenes jelenlétét a megszállt palesztin területeken.
Szüntessék meg az izraeli településekről származó áruk importját, és állítsák le az Izraelbe irányuló fegyverszállításokat, amennyiben fennáll annak a veszélye, hogy azokat a megszállt területeken használják fel.
Szankciókat vezessenek be, beleértve az utazási tilalmat és a vagyonbefagyasztást, azokkal a személyekkel és szervezetekkel szemben, akik részt vesznek Izrael jogellenes jelenlétének fenntartásában, beleértve azokat is, akik a telepesek erőszakához kapcsolódnak.
Támogassák az összes áldozat elszámoltathatóságára irányuló erőfeszítéseket.
Néhány ország az elmúlt évben lépéseket tett, akár önállóan, akár kollektíven, válaszul a gázai népirtásra, valamint a palesztinokra kényszerített folyamatos megszállásra és apartheidre.
„A nemzetközi jogot érvényesíteni kell”
Januári megalakulása óta a Hágai Csoport, a globális Dél nyolc országából álló tömbje, amelyet Izrael nemzetközi jog szerinti felelősségre vonására hoztak létre, arra törekszik, hogy az ENSZ Közgyűlésének határozatát konkrét intézkedésekké alakítsa.
A csoport várhatóan szeptember 26-án, a New York-i Közgyűlés alkalmából miniszteri találkozót tart Izrael prezentációja alatt, hogy megvitassák a nemzeti és nemzetközi szinten végrehajtott kollektív és összehangolt intézkedéseket.
Később aznap Kolumbia és Dél-Afrika, a Hágai Csoport társelnökei, jogi és diplomáciai intézkedések kollektív tervét terjesztik elő a gázai népirtás megállítására és a nemzetközi intézmények integritásának védelmére.
„Tagállamokként kollektíven kell használnunk bíróságainkat, kikötőinket, gyárainkat és pénzügyi rendszereinket a népirtás anyagi ütőereinek megszakítására”
- Varsha Gandikota-Nellutla, Hágai Csoport
„Gáza életünk lakmuszpapírja, és az államok válasza Izrael palesztin támadására lesz az ENSZ Közgyűlésének New York-i hetének meghatározó pillanata” – mondta Varsha Gandikota-Nellutla, a csoport elnöke a Middle East Eye-nak.
Az Izrael elleni diplomáciai és jogi intézkedések az elmúlt évben széttöredezettek voltak – mondta Gandikota-Nellutla –, és itt igyekszik a Hágai Csoport változást elérni.
„Tagállamokként kollektíven kell használnunk bíróságainkat, kikötőinket, gyárainkat és pénzügyi rendszereinket a népirtás anyagi ütőereinek megszakítására” – mondta.
„A Hágai Csoport New Yorkban lesz, hogy ezt az érvet érvényesítse: a nemzetközi jogot érvényesíteni kell, és csak kollektív és összehangolt állami fellépés vethet véget a gázai népirtásnak.”
Míg a legtöbb államnak nem sikerült megállítania Izrael népirtását, és nem sikerült végrehajtania az ENSZ Közgyűlés határozatát, az elmúlt évben még Izrael szövetségesei között is változás történt.
Az európai államoknak eddig nem sikerült megállapodniuk az EU-Izrael Társulási Megállapodás felfüggesztésében, amely jogi szakértők szerint összeegyeztethetetlen a Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleményével és az ENSZ Közgyűlés határozatával.
Az Európai Bizottság azonban szerdán először jelentett be javaslatot a Társulási Megállapodás szabadkereskedelmi pillérének felfüggesztésére, valamint Bezalel Smotrich és Itamar Ben Gvir izraeli szélsőjobboldali miniszterek szankcionálására, olyan intézkedésekben, amelyek súlyos csapást jelentenek az Izrael-EU kapcsolatokra.
Eközben az elmúlt hónapokban több uniós állam is egyoldalú lépéseket tett Izrael ellen, miközben a blokk egésze vonakodott.
A hónap elején Spanyolország megtiltotta Ben Gvirnek és Smotrichnak a belépést az országba, Pedro Sanchez miniszterelnök pedig kilenc intézkedést jelentett be, amelyek állítása szerint Izrael gázai népirtásának megakadályozását célozzák.
Többek között teljes fegyverembargót vezettek be Izraellel szemben, valamint betiltották az izraeli tisztviselők belépését, akiket a népirtásban való részvétellel gyanúsítanak.
Szlovénia a múlt hónapban lett az első uniós ország, amely önállóan intézkedett, és teljes fegyverembargót vezetett be Izraellel szemben. Később, augusztusban Németország bejelentette, hogy felfüggeszti a Gázában felhasználható katonai exportot Izraelbe, válaszul Izrael tervére, hogy teljesen megszállja a palesztin enklávét.
Svédország és Hollandia is felszólította az EU-t, hogy függessze fel a megállapodást Izraellel a Gázai övezet ostromának folytatása és az ENSZ humanitárius segélyműveleteinek betiltása miatt.
Egy bűnöző nem tartotta be a bíróság 12 hónapos határidejét a börtönbe vonulásra. Vajon mi szokott ilyenkor történni: az illetékesek megvonják a vállukat, félrenéznek? Ez az önfenntartásra képtelen bűnözőprojekt rövid időn belül kimerülne külföldi támogatások nélkül, tehát annyi kéne csak a bűnök leállításához, hogy nem tartják fenn.