A világ vezetői gyorsan kritizálták Izraelt a keddi katari támadás miatt, a gázai tűzszünetet tárgyaló Hamász politikai vezetőket célozva meg.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, aki jellemzően Izrael egyik leghangosabb támogatója, azt mondta, hogy „nagyon elégedetlen a támadás minden aspektusával”. Németország, amely régóta következetesen támogatja Izraelt, „elfogadhatatlannak” és Katar szuverenitásának megsértésének nyilvánította a támadást. India pedig, amely nacionalista vezetője, Narendra Modi alatt nagyrészt támogatta Izraelt, „eszkalációra” figyelmeztetett, és azt mondta, hogy „mélyen aggódik”.
De Izrael támadásának retorikai elítélése nem feltétlenül eredményez érdemi politikai változásokat. Izrael folyamatosan figyelmen kívül hagyta a nemzetközi jogot a gázai háborúja során, ahol több mint 64 000 palesztint ölt meg, lerombolta az enklávét és éhínséget okozott. Többször is megtámadta a szomszédos országokat, és elutasított minden nemzetközi kritikát, amellyel szembesült.
„Feltételezhető, hogy ezek a csapások azt jelentenék, hogy az eddig meglehetősen óvatos kritikát tanúsító izraeli szövetségesek megváltoztatják az irányukat, de ez nem különösebben valószínű” – mondta HA Hellyer, a Royal United Service Institute és az American Progress Center vezető munkatársa.
„Politikai szempontból Izrael hatalmas pusztító háborút vívott a Gázai övezetben, ami népirtási vádakhoz vezetett a Nemzetközi Bíróságon, és az elmúlt két évben megsértette Libanon, Szíria, Jemen, Irán és Tunézia szuverenitását” – tette hozzá Hellyer. „Mindez nem vezetett lényeges változásokhoz ezen államok izraeli kormánnyal szembeni politikájában, és nem is számítok erre.”
Globális változás
Katar növekvő diplomáciai befolyása és az Egyesült Államokhoz fűződő szoros kapcsolatai különös jelentőséget adnak az izraeli támadásnak, amely kudarcot vallott a Hamász vezetőinek megölésében, de megölt öt alacsonyabb rangú Hamász-tagot és egy katari biztonsági tisztet. Az elemzők azonban óvatosságra intettek, hogy Katar amerikai megítélése talán nem lesz elegendő ahhoz, hogy a globális politikát Izrael felé terelje.
„A nemzetközi közvélemény minden bizonnyal elég gyorsan változik” – mondta Karim Emile Bitar, a bejrúti Szent József Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora. „Úgy gondolom azonban, hogy ez a közvélemény-változás többnyire összefügg azzal, ami Gázában történik, az éhínséggel és azzal a ténnyel, hogy még vezető izraeli értelmiségiek és tudósok is népirtásnak nevezik a helyzetet.”
Bitar szerint a Katar elleni támadás valószínűleg az Izraellel szembeni hozzáállás megkeményedéséhez vezetne az Öböl-térségben, nem pedig máshol.
Az öböl menti vezetők már ellátogattak Dohába szolidaritásból, vagy terveznek látogatást tenni, és a katari miniszterelnök, Sheikh Mohammed bin Abdulrahman bin Jassim Al Thani azt mondta, hogy az Öböl-menti államok az Izraelre adott válaszról tárgyalnak.
Más országok számára a Katar elleni támadás a legújabb bizonyíték arra, hogy Izrael nem törődik a nemzetközi joggal, és egyre instabilabb Közel-Keletet teremt, ami sok országban népszerűtlen a közvélemény körében. Az ezzel kapcsolatos aggodalmuk, mérlegelve azt, hogy mennyire hajlandóak feldühíteni Izraelt és fő szövetségesét, az Egyesült Államokat, meghatározza, hogy milyen messzire hajlandóak elmenni az Izrael elleni fellépés terén.
Az egyik legjelentősebb változás Európában történt, ahol számos ország – valamint az Európai Unió – egyre kritikusabban viszonyul Izraelhez, és szankciókkal fenyegetőzött.
Legutóbb Spanyolország hivatalos fegyverembargót vezetett be Izraellel szemben, és megtiltotta az izraeli hadsereg számára üzemanyagot szállító hajók áthaladását kikötőin, míg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szankciókat javasolt – beleértve az EU-Izrael szabadkereskedelmi megállapodás felfüggesztését is.
Kettős mérce
De a nyugati országok Izrael elleni fellépése még mindig minimális az Oroszország elleni elszigeteltséghez és szankciókhoz képest, amelyet az ukrajnai inváziója után vezettek be ellene.
Mindez annak ellenére, hogy Izrael egyre féktelenebbé válik az erőszak elkövetésében a Közel-Keleten.
Szerdán, egy nappal a Katar elleni csapás után, és mindössze néhány héttel a jemeni húszi lázadó kormány miniszterelnökének meggyilkolása után, Izrael csapást mért az országra, beleértve a főváros, Szanaa egy lakóövezetét is, legalább 35 ember halálát okozva. Ezen a héten két alkalommal is azzal vádolták Izraelt, hogy két dróntámadást indított a Globális Szumud Flottilla ellen, egy békés misszió ellen, amely megpróbálta megtörni a gázai blokádot, és jelenleg Tunéziában horgonyoz.
Ez a korábbi Szíria, Libanon és Irán elleni támadásain felül történt.
Izrael sem jelezte, hogy megbánná a Katar elleni támadást, és más államoknak sem adott okot arra, hogy reménykedjenek abban, hogy területükön nem lesznek hasonló támadások.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök látszólag egyáltalán nem bánta meg a támadást, a következőket mondva a támadásról: „Izrael kezdeményezte, Izrael hajtotta végre, és Izrael teljes felelősséget vállal.”
https://x.com/netanyahu/status/1965417269837602943
Más magas rangú személyiségek továbbmentek. Bezalel Smotrich pénzügyminiszter, aki jelenleg egy befektetési megállapodásról tárgyal Indiával, a Katar elleni csapások miatti nyilvánvaló aggodalma ellenére azt írta, hogy Izrael ellenségei, akiket „terroristáknak” nevezett, „a világon sehol sem mentesülnének Izrael hosszú karjától”.
„Izrael vörös vonalat vörös vonal után vörös vonal után lépte át, és semmi sem történt” – mondta Rob Geist Pinfold, a londoni King’s College nemzetközi biztonság oktatója. „Valahányszor átlépte a Rubicont, azonnal visszament, és megismételte.”
„Az európai államok azt mondhatnak és tehetnek, amit akarnak” – tette hozzá –, „de jelenleg nincs elegendő elrettentő erő ahhoz, hogy megakadályozza őket abban, hogy bárhol lecsapjanak.”
Trump kulcsfontosságú
Geist Pinfold rámutatott egy emberre, aki megváltoztathatja Izrael cselekedeteit: Donald Trump.
„Az egyetlen személy, aki megállíthatja őket, Donald Trump” – mondta az akadémikus.
Az Egyesült Államok dollármilliárdokkal támogatja Izraelt, emellett felfegyverzi, biztosítva katonai fölényét minden szomszédjával szemben. Diplomáciailag is támogatja Izraelt, biztosítva, hogy a Biztonsági Tanács Izrael elleni határozatai ritkák legyenek, sőt, még a Nemzetközi Büntetőbíróság tisztviselőit is szankcionálta, amiért volt bátorságuk Netanjahut háborús bűncselekményekkel vádolni.
Maga Trump is kedvezően tekint Izraelben Izrael-párti politikája miatt, különösen első ciklusában, amikor Jeruzsálemet – beleértve a megszállt Kelet-Jeruzsálemet is – Izrael fővárosaként ismerte el.
Sok izraeli jobboldali Trump elnökségét tökéletes lehetőségnek tekinti céljaik, például a megszállt Ciszjordánia annektálásának megvalósítására. Úgy vélik, hogy az Egyesült Államok keveset fog tenni a megállításuk érdekében.
És bár Trump retorikailag a Gázai övezetben a tűzszüneti megállapodást szorgalmazta, nagyrészt támogatta Izrael álláspontját, sőt azt is javasolta, hogy a palesztin enklávét alakítsák át „Gázai Riviérává”, ami magában foglalja azt, amit a kritikusok az övezet palesztin lakosságának etnikai tisztogatásának neveztek.
Katar bombázása – egy olyan országé, amelyet Trump röviddel azután látogatott meg, hogy idei második ciklusára hivatalba lépett – az elnök számára más kérdés, mint Izrael palesztinokkal szembeni bánásmódja. Az izraeli bombázásokról szóló Fehér Ház-narratíva azonban már hihető cáfolatot adott Washingtonnak, mondván, hogy az amerikai kormány csak az utolsó pillanatban szerzett tudomást a támadásról, és megpróbálta időben tájékoztatni Katart.
Az USA Izraellel szembeni frusztrációjának valódi jelzése az lesz, ha Trump most arra fogja kényszeríteni szövetségesét, hogy végre beleegyezzen egy tűzszüneti megállapodásba és vessen véget a gázai háborúnak, valamint külföldi kalandorizmusának.
A múltbeli bizonyítékok alapján ez valószínűtlen lehet. De ha az USA mégis megteszi, akkor esélye van arra, hogy megnyissa a zsilipeket és tovább szigetelje Izraelt nemzetközi szinten.
„Ami a globális képet illeti, az egyetlen, ami megváltoztatja a játékszabályokat, az Egyesült Államok” – mondta Bitar –, „és konkrétabban Donald Trump.”
Forrás: Al Jazeera
