Doha, Katar – Az izraeli bombázások utáni füstfelhők látványa az elmúlt hónapokban mindennapossá vált a Közel-Keleten – de Katar csillogó fővárosának látképében ez teljesen példa nélküli volt.
Izrael keddi dohai támadása – az idei évben a hatodik ország, amelyet megtámadott – úgy tűnt, hogy a palesztin Hamász csoport tárgyalócsoportját célozta meg, akikről akkoriban azt feltételezték, hogy a gázai tűzszüneti megállapodás megkötésének szélén állnak.
Katar a közel kétéves konfliktus során végig otthont adott a fegyverszüneti tárgyalásoknak, vezető közvetítő volt a folyamatban – soha nem volt harcos. Emellett az Egyesült Államok szövetségese, és az Egyesült Államok legnagyobb katonai bázisának ad otthont a Közel-Keleten.
Izrael figyelmen kívül hagyta a vörös vonalakat, amikor a katari főváros sűrűn lakott területén, külföldi nagykövetségek és iskolák közelében indított támadást, amelyben öt alacsonyabb rangú Hamász-tag, valamint egy katari belbiztonsági tiszt vesztette életét.
A támadás hatalmas felháborodást váltott ki Katar kormányában, amely „állami terrorizmusként” és „felelőtlen bűnözői támadásként” ítélte el azt.
„Gyávaságnak és árulásnak tekintik ezt” – mondta Rashid al-Mohanadi, a Közel-Keleti Globális Ügyek Tanácsának nem rezidens tagja az Al Jazeerának.
„Izrael kísérlete a [Hamasz] tárgyalócsoportjának meggyilkolására a közvetítő országában azt mutatja, hogy az izraeliek nem veszik komolyan a [tűzszünet] rendezését.”
A támadás nemcsak azt kérdőjelezte meg, hogy Katar hogyan reagálhat, hanem a jól bevált közvetítői szerepének, valamint védelmi szövetségeinek jövőjét is.
„Ez a támadás az egyik fontos történelmi sokk lesz, amely arra készteti Katart és más GCC [Öböl-menti Együttműködési Tanács] államokat, hogy folytassák a diverzifikált partnerségekre való törekvésüket, és tovább törekedjenek a stratégiai autonómiára” – mondta Sanam Vakil, a Chatham House Közel-Kelet és Észak-Afrika programjának igazgatója az Al Jazeerának.
„Pohárnyi szalmaszál, ami kitöri a teve hátát”?
Katar valószínűleg közvetítői szerepét fogja használni Izrael támadására válaszul, mivel lehetőségei korlátozottak – állítja Cinzia Bianco, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának vendégkutatója.
„Fő eszköze, hogy visszavonul az évek óta betöltött szerepétől… és ezt eszközként használja arra, hogy azt mondja: nézze, ha nem tartja tiszteletben a közvetítés semlegességét, akkor többé nem számíthat ránk, hogy közvetítünk ebben a konfliktusban” – mondta Bianco az Al Jazeerának.
Bianco azonban hozzátette, hogy ez valószínűleg csak az Egyesült Államok cselekvésre ösztönzésére lenne hasznos, nem pedig Izraelre, amelynek látszólag kevés érdeke fűződik a tűzszüneti megállapodás elfogadásához.
Katar gazdasági nyomást is gyakorolhat Izrael ellen – mondta al-Mohanadi.
„Minden lehetőség az asztalon van, és gazdasági nyomást lehet gyakorolni Izrael szövetségeseire, nevezetesen Európára és az Egyesült Államokra” –, ha nem tesznek komoly lépéseket Izrael megállítására – mondta al-Mohanadi. Katarnak több milliárd dollár értékű befektetése van Európában és az Egyesült Államokban.
Vakil azt sugallja, hogy az arab államok diplomáciai befolyásukat felhasználva sürgethetnék nyugati szövetségeseiket Izrael fellépésének hatékony korlátozására.
„Izrael hét országot csapott le a Közel-Keleten, és Katar megtámadása – azt hiszem, ez lehet a végső csepp Izrael számára” – mondta.
Vakil hozzátette, hogy a Trump-adminisztráció közvetlenebb nyomást gyakorolhat Izraelre, ami végső soron az arab államok, köztük Katar, reményei szerint a további biztonsági fenyegetések megelőzése érdekében.
Továbbá Katarnak lehetősége van arra, hogy az ENSZ-hez forduljon Izrael diplomáciai elszigetelése érdekében. Diplomáciai források szerint csütörtökön rendkívüli ENSZ Biztonsági Tanács ülésre kerül sor Izrael támadására válaszul, Algéria, Pakisztán és más nemzetek kérését követően.
Szerdán Doha bejelentette egy jogi csoport létrehozását is, élén Mohammed bin Abdulaziz al-Khulaifi katari diplomata áll, „hogy minden jogi intézkedést megtegyenek az alattomos izraeli támadással szemben, mivel azt az állam szuverenitása elleni támadásnak és a nemzetközi jog, egyezmények és normák súlyos megsértésének tekintik”.
A katari közvetítés jövője
Al-Mohanadi véleménye szerint Katar korlátozott válaszlehetőségei ellenére valószínűleg nem fogja feladni közvetítői szerepét, és továbbra is a tűzszünetért fog küzdeni olyan multilaterális szervezeteken keresztül, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsa.
„Katar soha nem szűnik meg közvetítőként működni, mert a közvetítés szó szerint benne van [Katar] alkotmányában” – mondta al-Mohanadi, hozzátéve, hogy a támadás csak egy „csorba” lesz abban a szerepben, amelyet az elmúlt évtizedben számos konfliktusban betöltött.
Katar közvetítőként szolgált számos nemzetközi konfliktusban, béketárgyalásokat közvetített a Kongói Demokratikus Köztársaságban, élen járt az orosz háború miatt elűzött ukrán gyermekek újraegyesítésére irányuló kezdeményezésekben, és kulcsfontosságú közvetítőként működött az afganisztáni béke- és humanitárius tárgyalásokon a tálibokkal folytatott tárgyalások szervezésével.
Eleonora Ardemagni, az Olasz Nemzetközi Politikai Tanulmányok Intézetének (ISPI) vezető kutatója egyetért azzal, hogy bár jelenleg „rendkívül szűk” időablak áll rendelkezésre a gázai tűzszüneti tárgyalások számára, Katar továbbra is betölti közvetítői szerepét. Az amerikai-katari kapcsolatokat azonban megrontotta a támadás.
„Katar tisztában van azzal, hogy nem válhat olyan hellyé, ahol a régió más hatalmai leszámolnak egymással – ez a… nemzetbiztonságról szól” – mondta Ardemagni az Al Jazeerának.
„Az amerikai elrettentés már nem képes garantálni Katar, valamint a többi GCC-állam biztonságát.”
A csapás ezért nehéz helyzetbe hozza Katart a Hamász politikai vezetésének fogadása terén, mondták az elemzők.
„Nem hiszem, hogy a Hamász vezetésének azonnali eltávolítását fogjuk látni – ez gyengeségre utalna, vagy Izrael kezére játszana” – mondta Vakil.
Katar inkább az Egyesült Államoktól fog garanciákat várni, tekintve, hogy „Katar sok évvel ezelőtt az Egyesült Államok és Izrael áldásával támogatta a Hamászt” – mondta Vakil.
Katari tisztviselők többször is kijelentették, hogy a Hamász vezetésének fogadásáról szóló döntés az Egyesült Államok kérését követően született.
Egy 2023-as véleménycikkben a The Wall Street Journalban, Katar amerikai nagykövete, Sheikh Meshal bin Hamad Al Thani azt mondta, hogy Washington azt akarta, hogy az iroda „közvetett kommunikációs csatornákat létesítsen a Hamásszal”.
Míg az elemzők egyetértettek abban, hogy a Hamász vezetését nem fenyegeti azonnali kizárás Dohából, Bianco jelezte, hogy „nagy az esélye”, hogy Katar újragondolja a csoport fogadását.
A Hamász 2023. október 7-i, Izrael elleni támadását követő nemzetközi visszhangot követően Doha már korábban is értékelte ezt a kockázatot, de úgy döntött, hogy fenntartja a kapcsolatot a gázai konfliktus megoldása érdekében – magyarázta.
„De ha a fizetendő ár az, hogy… ők maguk válnak célponttá, akkor azt hiszem, [valószínűleg már nem [éri meg]” – mondta Bianco, megjegyezve, hogy bármilyen áthelyezés valószínűleg a csoport összehangolt, konszenzuson alapuló áthelyezése lenne egy másik helyszínre.
Biztonsági diverzifikáció és a lágy hatalmi csapások
A keddi támadás valószínűleg felgyorsítja Katar – és a tágabb értelemben vett Öböl-menti országok – törekvését a diverzifikált biztonsági megállapodások felé al-Mohanadi szerint.
Ez jelentheti saját kollektív védelmi képességeik kiépítését, vagy biztonsági partnerségek keresését olyan szereplőkkel, mint Kína – mondta.
„Ami tegnap történt, az nem [csak] Katar elleni támadás volt, hanem az egész Öböl-menti Együttműködési Tanács elleni támadás, amely mindig is tiltott terület volt” – mondta az elemző.
Ennek a diverzifikációnak a mértéke az Egyesült Államok támadásra adott válaszától függ – tette hozzá.
Mint azonban az Egyesült Államok egyik fő, nem NATO-tag szövetségese, Katar védelmi pozíciójának változásai valószínűleg fokozatosan, nem pedig azonnal fognak bekövetkezni – mutatott rá Vakil.
„Nincs túl sok lehetősége Katarnak arra, hogy máshová forduljon és költözzön… Hosszú távon Katar kétoldalú és többoldalú kapcsolatok kialakítására vagy diverzifikálására fog törekedni” – magyarázta.
Az elemzők azt jósolják, hogy az Öböl-menti országok egyesülni fognak a regionális destabilizációval kapcsolatos közös aggodalmak miatt.
„Az iráni Al Udeid elleni támadással, most pedig az izraeli Doha elleni csapással valami megváltozott az Öböl-menti vezetők jövőképében” – mondta Ardemagni, utalva Irán júniusi támadására a katari Al Udeid légibázison, amely a legnagyobb amerikai katonai bázis a Közel-Keleten.
„Egyre növekvő az öböl-menti identitás és egység érzése a külső támadásokkal szemben. A hazafiság és a nemzeti egység érzésének növekedését látom... a katari lakosok és állampolgárok között.”
Míg az elemzők egyetértenek abban, hogy Katar nemzetközi befektetései – a londoni ingatlanállománytól az európai futballklubok tulajdonlásáig – változatlanok maradnak, Izrael intézkedései csapást mértek Katar hazai soft power ambícióira.
„Ez a támadás közvetett agresszió [Katar] azon törekvése ellen is, hogy turisztikai központtá váljon, és több nemzetközi rendezvényt rendezzen” – mondta al-Mohanadi.
FORRÁS: AL JAZEERA
