Az Amnesty International vezető szerepet vállal Izrael dél-libanoni polgári tulajdonában elkövetett széles körű pusztításának kivizsgálásában, mondván, hogy ezeket a cselekményeket háborús bűncselekményként kell kivizsgálni.
Az emberi jogi szervezet kedden bejelentette, hogy megállapította, hogy Izrael manuálisan robbanóanyagokat és buldózereket helyezett el, hogy „24 településen pusztítson el polgári építményeket, beleértve házakat, mecseteket, temetőket, utakat, parkokat és futballpályákat”.
Erika Guevara Rosas, az Amnesty egyik vezető igazgatója a nyilatkozatban azt mondta, hogy a pusztítás „egész területeket tett lakhatatlanná és számtalan életet tett tönkre”.
2024 novemberében tűzszünet vetett véget az Izrael és a Hezbollah közötti több mint egy évig tartó ellenségeskedésnek, beleértve a két hónapos nyílt háborút, amelynek során Izrael szárazföldi csapatokat küldött be és jelentős bombázási kampányt hajtott végre. Izrael azóta szinte naponta megsérti a tűzszünetet.
Az Amnesty International közölte, hogy a tavaly október 1-jétől – nagyjából Izrael szárazföldi offenzívájának kezdetétől – az idei év január végéig tartó elemzése szerint „több mint 10 000 épület sérült meg súlyosan vagy semmisült meg ez idő alatt”. Hozzátette, hogy „a pusztítás nagy része november 27. után”, a tűzszünet hatálybalépése után történt.
„Néhány videón a katonák lefilmezték magukat, amint énekléssel és éljenzéssel ünneplik a pusztítást” – közölte, hozzátéve, hogy a pusztítás nagy részét „a katonai szükségszerűség látszólagos hiányában és a nemzetközi humanitárius jog megsértésével” követték el.
Az Amnesty International közölte, hogy június végén kérdéseket küldött az izraeli hatóságoknak a pusztítással kapcsolatban, de nem kapott választ.
„Tekintettel az izraeli hadsereg által okozott pusztítás mértékére, Dél-Libanon számos lakosának nincs mihez visszatérnie” – mondta Rosas. „Az izraeli hatóságoknak azonnali, teljes és megfelelő jóvátételt kell nyújtaniuk a nemzetközi humanitárius jog megsértésének és a háborús bűncselekmények minden áldozatának, mind az egyéneknek, mind az egész közösségeknek.”
Az Amnesty International arra is felszólította az államokat, hogy szüntessék be a fegyverek átadását és az Izraelnek nyújtott egyéb katonai támogatást.
Háborús bűnök, kártérítés, leszerelés
A Human Rights Watch (HRW) korábban szintén háborús bűnökkel vádolta Izraelt a Hezbollahhal vívott legutóbbi háborújában.
2024 októberében a HRW kijelentette, hogy az izraeli libanoni orvosok elleni támadások nyilvánvaló háborús bűnök voltak. 2025 áprilisában azt állította, hogy Izrael 2024 szeptembere és novembere között válogatás nélküli támadásokat hajtott végre civilek ellen.
Izrael azt állítja, hogy a Hezbollah telephelyeit és munkatársait veszi célba, de a 2023 októberétől a tűzszünet előtti napig tartó támadások közel 4000 ember halálát okozták Libanonban, akik közül sokan civilek voltak.
Márciusban a Világbank 14 milliárd dollárra becsülte a háború teljes gazdasági költségét Libanonban, beleértve a fizikai építményekben okozott 6,8 milliárd dolláros kárt.
A novemberi megállapodás értelmében a Hezbollahnak vissza kellett vonnia harcosait a határ közeléből, a libanoni hadseregnek pedig délre kellett vonulnia, és ott le kellett bontania a fegyveres csoport infrastruktúráját. Ezt a folyamatot az új kormány megkezdte.
A hónap elején Libanon jóváhagyta az Egyesült Államok által támogatott tervet a Hezbollah lefegyverzésére az év végéig, cserébe az izraeli hadsereg támadásának megszüntetéséért Libanon területén. Izraelnek teljes mértékben ki kellett volna vonnia csapatait Libanonból, de eddig ezt megtagadta. A Hezbollah megtagadta a leszerelést.
FORRÁS: AL JAZEERA ÉS HÍRÜGYNÖKSÉGEK
