Június 25-én Mutawakil al-Mohamad és családja izraeli katonák puskákkal dörömbölésére ébredt.
Ez volt az utolsó alkalom, hogy családi otthonukban ébredtek fel a megszállt Kelet-Jeruzsálemben.
Az izraeli erők reggel 7 órakor érkeztek katonai konvojokban két nehéz buldózerrel, és al-Mohamad rettegett attól, hogy a katonák megtámadják a házát, és letartóztatják őt vagy szeretteit.
Ehelyett a katonák azt mondták a családnak, hogy otthonuk egy kijelölt „katonai övezetben” van, és elrendelték, hogy azonnal hagyják el a területet, hogy a földdel lerombolhassák.
„Amikor kinyitottam az ajtót, azt mondtam a katonáknak: »A kisgyermekeim félnek.« Megkértem őket, hogy adjanak nekem 10 percet, aztán mindannyian kimegyünk a házból” – mondta al-Mohamed. A katonák engedelmeskedtek, emlékezett vissza Rámalláhból, a megszállt Ciszjordánia közigazgatási fővárosából, ahol most él.
Bontások és kitelepítések
Izrael több palesztin otthont rombol le a megszállt Ciszjordániában, beleértve a megszállt Kelet-Jeruzsálemet is, 2025-ben nagyobb ütemben, mint az 1967-es megszállás kezdete óta bármely korábbi évben.
Az izraeli hatóságok már 783 épületet romboltak le – ez a szám nem tartalmazza a menekülttáborokban történt nagymértékű pusztítást –, ami 1119 ember kényszerű lakóhelyének elhagyásához vezetett az ENSZ szerint.
A palesztin menekülttáborokban Izrael mintegy 600 épületet rombolt le a dzsenini táborban, és összesen 300 épületet a tulkaremi és a nursamszi táborokban az év elején indított katonai razziák részeként, az Al-Haq palesztin emberi jogi szervezettől az Al Jazeera által megszerzett adatok szerint.
Emberi jogi csoportok, civilek és elemzők szerint Izrael taktikájának – a szisztematikus otthonrombolásoknak és a kényszerű lakóhely-elköltöztetéseknek – a valódi célja, hogy elviselhetetlenné tegye a palesztinok életét, így többen fontolják meg a távozást, ha tehetik.
„Izrael célja Ciszjordániában ugyanaz, mint Gázában. … Minden palesztint célba akar venni” – mondta Murad Jadallah, az Al-Haq emberi jogi kutatója.
Jadallah azzal érvelt, hogy Izrael gázai háborúja, amelyet sok szakértő népirtásnak nevezett, sokkolta a világot, és sokak figyelmét elterelte a Ciszjordániában példátlan pusztításról.
„Izrael hasznot húz a Gázában létrehozott pusztítás képeiből, hogy érvényesítse a Ciszjordániában a saját programját” – mondta az Al Jazeerának.
Kevés támogatás
Az év eleje óta körülbelül 40 000 palesztin menekült el a ciszjordániai menekülttáborokban zajló izraeli katonai műveletek elől.
Sokan nehezen találnak megfizethető szállást, ehelyett olyan falvakban bérelnek, ahol helyet találnak, rokonoknál laknak túlzsúfolt otthonokban, vagy a menekültek számára átalakított középületekben sínylődnek – mondta Jadallah.
A 60 éves Ahmed Gaeem felidézte, hogy az izraeli katonák márciusban kilakoltatták őt, feleségét, öt gyermekét, unokáit, testvéreit, unokahúgait és unokaöccseit a tulkaremi menekülttáborban lévő épületükből.
Az izraeli katonák azt is közölték a családdal, hogy Tulkaremet „katonai övezetnek” nyilvánították, és egy ideig nem térhetnek vissza.
„A ruháinkkal a hátunkon távoztunk, semmi mással. Nem volt időnk semmit sem összepakolni” – mondta Gaeem az Al Jazeerának.
Néhány héttel Izrael katonai kampányának kezdete után Gaeem egyik fiának sikerült rövid időre visszatérnie, hogy távolról felmérje otthonában a károkat.
Otthonuk – számtalan másikhoz hasonlóan – megsemmisült. Ablakai betörtek, az ajtózsanérok leszakadtak, a falak pedig beomlottak.
Gaeem családja jelenleg három házat bérel Iktaba faluban, néhány kilométerre Tulkarem városától, összesen körülbelül 1300 dollárért – ez egy vagyon egy szerény megtakarításokból élő család számára.
Gaeem megjegyezte, hogy bár a Palesztin Hatóság (PA) köztisztviselőjeként havi 500 dollár a fizetése, hónapok óta nem kap fizetést a PA folyamatos gazdasági válsága miatt.
Az elmúlt években a PA csökkentette a fizetéseket és küzdött alkalmazottai fizetésével a csökkenő adományozói támogatás és Izrael azon megtagadása miatt, hogy átadja a PA nevében beszedett adóbevételeket, ami az oslói megállapodásokban foglalt megállapodás.
Maga a PA az 1993-as és 1995-ös oslói békemegállapodásokból született, amelyeket az izraeli és a palesztin vezetők írtak alá. A megállapodások állítólag egy palesztin állam létrehozását célozták az azt követő években.
Példátlan válság
Az oslói megállapodások három zónára osztották Ciszjordániát.
A PA feladata az A övezet biztonsági és végrehajtó funkcióinak felügyelete, valamint a B övezet végrehajtó funkcióinak felügyelete volt, míg Izrael teljes mértékben ellenőrizte a C övezetet.
Ez az ellenőrzés lehetővé tette Izrael számára, hogy csendesen és fokozatosan bővítse az illegális telepeket – miután bekerítette, majd lerombolta a palesztin otthonokat és közösségeket – a C övezetben, egy nagyrészt mezőgazdasági régióban, amely Ciszjordánia mintegy 60 százalékát teszi ki.
Júliusban az izraeli hadsereg két parancsot adott ki, amelyek további jogi ürügyet adtak neki a B övezetben lévő házak lebontására – ez a jogkör korábban az oslói megállapodások értelmében csak a PA-t illegálisnak minősítette. A parancsok lehetővé tették Izrael számára, hogy átvegye az irányítást az építési és tervezési törvények, valamint a mezőgazdasági területekre vonatkozó törvények felett.
Ezen intézkedések előtt az A és B övezetben a legtöbb bontást katonai műveletek során vagy a megszállásnak ellenálló palesztinok elleni megtorlásként hajtották végre. Izraelnek most további jogalapja van palesztin otthonok lerombolására, azt állítva, hogy a tulajdonosoknak nincs építési engedélyük.
Emberi jogi csoportok szerint Izrael szisztematikusan megtagadja az építési engedélyeket a palesztinoktól a palesztin otthonok és földek elkobzásának szélesebb körű politikája részeként.
Az idei évben Ciszjordániában végrehajtott rekordszámú bontások között az ENSZ 49 épület megsemmisítését dokumentálta az A és B övezetben.
A nemzetközi jog értelmében Izraelnek tilos magántulajdont lerombolnia a megszállt palesztin területen, és telepeket vagy előőrsöket létrehoznia.
„Az A és B övezetben a bontások kiterjesztése, valamint az, ahogyan Izrael megváltoztatja a B övezet jogi státuszát, példa nélküli” – mondta Tahani Mustafa, a Nemzetközi Válságcsoport agytröszt ciszjordániai szakértője.
Hozzátette, hogy Izrael úgy tűnik, egyre kisebb földterületekre próbálja korlátozni a palesztinokat az A zónában. Attól tart, hogy Izrael végső terve az, hogy egyre elviselhetetlenebbé tegye a palesztinok életét a városi központokban, valószínűleg több ellenőrzőpont és akadály bevezetésével a mozgás korlátozása érdekében, valamint több rajtaütés végrehajtásával.
Izrael egyre fokozódó támadása a palesztinok ellen Ciszjordániában már most is olyan embereket, mint al-Mohamed, attól tartanak, hogy családját ismét kilakoltathatják.
Azt mondta, hogy a legtöbb palesztin azt jósolja, hogy Izrael a közeli táborokban végrehajtott katonai rajtaütései után a Ciszjordánia városaira fogja fordítani figyelmét.
„Nehéz számunkra máshová menni, mint Ciszjordániába” – mondta az Al Jazeerának.
„Ez a mi földünk. Itt akarunk élni és itt akarunk meghalni.”
FORRÁS: AL JAZEERA
